165320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence magas olvadáspontú anyagok folyamatos olvasztására

165320 7 8 ban a 20 felső szintig érő víz van, ami a 18i láb körül szabályosan elhelyezett 21i nyílások­kal ellátott 21 csőrendszeren át áramlik be, és 22 túlfolyón át távozik. Ez az elrendezés lehe­tővé teszi a szárítókamrából távozó gáz lehűlé­sét mielőtt az még a 18 kürtőben levő nyom­anyagon áthaladna. A megolvasztásra kerülő anyag túlzott előmelegedésének elkerülésére, amint arra már korábban utaltunk, a kürtőt előnyösen a 23 léghűtőköpennyel vettük körül, ahol a hideg levegő a köpeny alján keresztül kerül bevezetésre a 24, egy az ábrán nem lát­ható ventillátor kimenetére kötött, csőrendsze­ren át, a meleg levegő pedig, ami a 25 csövön át lép ki a köpenyből, mint előmelegített fű­tőgáz használható fel az 5 égőben. A 4 betáplálónyílás felett látható az ábrán a 26 szabályozható terelő, amelyen át a 27 al­kalmas szerkezettel szállított anyag a 18 kürtő­be jut. A fentiekben leírt kemence a következőkép­pen működik: Miután a 9 medencét és a 19 vizes hűtőkö­pényt az előre meghatározott szintű vízzel fel­töltötték a 18 kürtőn át bevezetett, összetört anyag az 1 kemencébe hullik, ahol a 28 rézsű alakjában helyezkedik el, amelynek alsó része a 6 kemencefenék aljáig nyúlik. Meggyújtjuk az égőt és lángját a kiterített anyag felületére irányítjuk, ez fokozatosan felmelegíti a masz­szát, miközben kialakul a 13 pasztaszerű zóna és a 15 folyadékzóna. A 13 zónából képződik fokozatosan a 13i saját bélés és a 15 folyadék­zóna szintje fokozatosan emelkedik. Ezután az 5 égő lángját az anyag rézsűjére irányítjuk, amelynek felső rétege fokozatosan megolvad folytatva az olvadékfürdő kialakítását. A kemence üzemelése közben a 9 medence, a 9i vizes hűtőköpeny és a 19 vizes hűtőkö­peny vízellátását rendszeresen biztosítjuk a víz konstans szintjének fenntartására és a kemen­cében, valamint a betápláló nyílás kürtőjében levő anyag hűtésére. Ami a 23 léghűtőköpeny­ben cirkuláló levegőt illeti, ezt úgy szabályoz­zuk, hogy a kürtőben levő anyag hőmérsékle­te 1000 C° körül legyen, amivel az anyag ösz­szeragadását és csomósodását megakadályoz­hatjuk. Folyamatos üzemmenet során egy 9 m3 -es kemencét egy 19 m3 -es medencébe merítettünk és folyamatosan láttunk el anyaggal kalcium monoszilikát előállítására, ami a megfelelő nyersanyagok 1450—1520 C°-os megolvasztásá­val történt egy 1,25 m2 felületű rézsűn oly mó­don, hogy egy 3 m3 -es 1600—1650 C°-os túlfű­tött fürdőt alkalmaztunk a kívánt olvadék­viszkozitás elérésére. Az üzem termelése 20 tonna/nap volt. Bármi legyen is az olvasztásnak alávetett anyag, a találmány szerinti kemence beruházási költsége lényegesen kisebb, mint a szokásos kemencéké; ugyanakkor rendelkezik egyrészt azzal az előnnyel, hogy a mozgatható meden­ce révén könnyen fenntartható, egyenletes mi­nőségű és mennyiségű vertikális nyersanyagbe­adagolást tesz lehetővé a kemencefenékre, ami egyszerűsíti a szükséges felügyeletet. Végül az eljárás még a további fontos elő­nyökkel jár: a kemencébe történő anyagbeada­g golás jól kézbentartható, mivel a rézsű képző­dését a terelőlapát megfelelő működtetésével módosíthatjuk. Lehetséges az anyag esetleges előmelegítése oly módon, hogy a kemencegázo­kat részben vagy egészen a terelőlapáthoz vezet­jük. Kisebb az anyag károsodása, csökken a hul­ladék, végül pedig nő a berendezés egyes ré­szeinek egymástól való függetlensége, ami lehe­tővé teszi a beavatkozást a nyersanyagbetápláló áramba. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás magas vagy igen magas olvadáspon­tú anyagok előállítására, a nyersanyagok egy önmagában ismert módon fűtött fenekes ke­mencébe való megfelelő beadagolásával, majd a kemencefenék lehűtésével, melynek során a ke­zelt anyagból a fenékrészen bélés képződik, az­zal jellemezve, hogy a kemencefeneket a kör­nyezeti levegő felé nyitott és folyadékot, mint vizet állandó szinten tároló fürdővel hűtjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvaló­sítására alkalmas kemence magas olvadáspon­tú anyagok folyamatos előállítására, melynél az anyag betáplálása folyamatosan történik, és a kemencének éghető gázzal, egyéb módon vagy villamos árammal való fűtésére alkalmas fűtő­berendezése és a kemence fenekén a kezelt anyagból bélésréteget kialakító hűtőberendezé­se van, azzal jellemezve, hogy kemence fenék­résznek legalább részbeni befogadására alkal­mas, hűtőfolyadékot, mint vizet befogadó, a környezeti levegő felnyitott, és a folyadékszint állandó nívón tartására szolgáló szervvel ki­képzett fürdője, a kezelendő anyagot szabályos rézsű alakjában a fenékrészre továbbító esz­köze van. 3. A 2. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy alján a saját bé­lés kialakítását lehetővé tevő hűtőszerv van, to­vábbá a kemence alján annak egyik végén sza­bályozható betáplálónyílás, a másik végén pe­dig legalább egy hőforrása van, továbbá leg­alább egy a feldolgozott anyag elvezetésére szolgáló nyílással van kiképezve, és a boltozat, valamint a betápláló nyílás alsó része között külső légtérre nyíló állandó szintű folyadék hű­téssel van kiképezve, ahol a betápláló nyílás előnyösen kör vagy sokszög keresztmetszetű kürtő, amely felülről anyagbeadagoló rendszer­rel van összekötve. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kürtő körül légcirkulációt hűtőköpeny van kialakít­va, amelybe a hideg levegő a köpeny alján lép be, és annak felső részén távozik, a kürtővel való érintkezés során történt felmelegedés után oly módon, hogy a kilépő meleg gáz adott eset­ben példaképpen hűtőgázkénti felhasználásra alkalmas. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom