165320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence magas olvadáspontú anyagok folyamatos olvasztására

3 165320 4 falak vastagításának szükségességét, azaz a fent említett módszer szerinti „saját bélés" és ennek előnyeinek felszámolását. Legutóbb az olvadék­fürdő keverését javasolták egy eljárásban a szá­lak képződésének ideiglenes vagy teljes meg­akadályozására. Az előzőekben említett megol­dások mind magas beruházási költségekkel jár­nak és számos problémát vetnek fel, elsősorban a szigetelés és a karbantartás problémáját, ame­lyek igen megnehezítik a folyamatos üzem be­vezetését az üvegiparban. Mindezek a hűtéssel ellátott komencék víz vagy gőzköpennyel működnek, ami tetemes víz­fogyasztással jár anélkül, hogy biztosítaná a szükséges szabályos hűlést. Ugyanakkor az üvegiparban kapott eredmé­nyek elég biztatóak voltak ahhoz, hogy tanul­mányokat és kutatásokat folytassanak a saját bélés előnyeinek kihasználására, olyan termé­kek folyamatos és gazdaságos ipari előállításá­ra, amelyek feldolgozásuk és/vagy megolvadá­suk során korrozív hatást fejtenek ki, példa er­re a tűzálló cementek és más speciális anyagok készítésére szolgáló termékek előállítása, ame­lyeknél a fűtést lehetőség szerint éghető folya­dékok, gázok vagy porszerű anyagok elégetésé­vel kell biztosítani. A kísérletek során szerzett tapasztalataink megerősítették, hogy egy az ismert körülmé­nyek között hűtött kemence elhasználódása kü­lönösen jelentős a fürdő felső szintjének meg­felelő zónában. Azt is tapasztaltuk, hogy, amint arra már korábbi munkák rámutattak, az is­mert és alkalmazott anyagbetáplálás a kemen­cébe, amely egy nyakon keresztül történik, amelyen át a hideg anyag több-kevésbe verti­kálisan jut be a kemencébe, nem mindig felelt meg a magas vagy igen magas olvadáspontú anyagokkal való munkához, mivel a nyakban időnként olyan magas hőfok keletkezett, hogy az olvasztandó anyag kémiailag megtámadhatta annak falát, ami fékezte az anyag lefelé mozgá­sát és ennek eredményeként ártott az üzemme­net folyamatosságának is. Számos anyagbetáp­lálási megoldást javasoltak a fürdő kiviteli alakjától, és a termék, valamint a nyersanyag tulajdonságaitól függően, hogy elkerüljék ezt a ciklikus üzemmenetet; ezzel azonban nem értek el mást, mint az önköltség növekedését anél­kül, hogy a kapott eredmények bármelyik meg­oldás elfogadását lehetővé tették volna. Ez azok­nak az okoknak az egyike, amelyek miatt az üvegiparban ismert, ív vagy Joule hő révén csak elektromosan fűtött, saját béléssel műkö­dő kemencék nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. A különféle ismert kemencék­kel kapott eredményeket felülvizsgálva, a fen­ti megállapítások és tanulságok fejlődésében ke­restük annak lehetőségét, hogy olyan termé­kek, mint a szilikát és cementolvadékok, ame­lyek tulajdonságok tekintetében csak az igen magas olvadáspontban és az előállításukra hasz­nált kemencékre kifejtett korrozív hatásban egyeznek meg az üveggel, folyamatos előállítá­sára gáztüzelésű kemencét alkalmazzunk. Ezek a tanulmányok arra engedtek következtetni, hogy bizonyos speciális feltételek fennállása esetén, saját béléssel működő, hűtött kupolás kemencében legyen az elektromosan vagy ég-5 hető gázok, folyadékok, illetve porok felhasz­nálásával fűtött és folyamatos vagy nem folya­matos üzemű, lehetséges a fent említett anya­gok olvasztása még akkor is, ha azok igen ma­gas olvadáspontúak és különösen erős korrozív 10 hatást fejtenek ki a tűzálló anyagokkal szem­ben. Az általunk végzett munkák arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a fenti eredményt úgy érhetjük el, hogy ha a kemence alját az ol-15 vadék szintjének szomszédságáig kívülről a sza­bad légtérre nyíló vízfürdővel vesszük körül. Ez az előre nem látott megállapítás az alapja a találmány tárgyát képező tökéletesítésnek. Ebből kiindulva azt találtuk, hogy még az igen 20 magas olvadáspontú anyagok megolvasztása is megvalósítható folyamatosan egy olyan kupo­lás kemencében, amely szabályozható nyers­anyagadagolóval és gáz vagy más éghető anyag felhasználásával megvalósított vagy elektromos 25 fűtéssel van ellátva, és amelyet oly módon hű­tünk, hogy a kemencefenék belső falán saját bélés képződjön a feldolgozott anyagból, amit úgy érünk el, hogy a kemencefeneket legalább részben vízbe vagy más a külső légtérre nyíló 30 hűtőfolyadékba merítjük, miközben a feldolgo­zott anyagból a kemencefenéken egyenletes ké­reg képződik. Az eredmények javulnak, ha fo­lyadékhűtést alkalmazunk, legalább részben, a betáplálás és a kemenceboltozat között. Levegő 35 hűtőköpenyt is alkalmazhatunk a kemence ada­goló nyílásában levő anyag hűtésére, javítva ezzel a hőenergia visszanyerését. Egy ilyen kemence lehetővé teszi olvadt ce­mentek, különböző szilikátok, elsősorban mono-40 kalcium szilikátok folyamaots előállítását a szer­ző által 1968. október 2-án és 1969. február 27-én „Űj monokalcium szilikátok, előállítási eljá­rásuk és alkalmazásaik" címmel bejelentett ta­lálmánya, illetve annak kiegészítése szerint. 45 Gyakorlatilag egy általánosan alkalmazott kupolás olvasztókemencéről van szó, amelyet a jelen találmány szerint oly módon tökéletesí­tettünk, hogy a fémből készült alját hűtéssel láttuk el, lehetővé téve ezzel egy belső saját ré-50 teg képződését, az egyik végén szabályozható anyagbetápláló résszel szereltük fel a másik vé­gén pedig egy hőforrással, valamint legalább egy anyagkifolyónyílással, és amire az jellem­ző, hogy a kemence alja egy hűtőfürdőbe me-55 rül, és hogy egyrészt a kemencefenék és a szá­rítókamra kapcsolódásának zónájába, másrészt a boltozat és az anyagbetápláló nyílás alsó ré­sze között hidegvizes köpenyt alkalmazunk és hogy az említett betápláló nyílás egy előnyö-C0 sen sokszög vagy körkeresztmetszetű vertikális kürtő, ami felülről a nyersanyaggal van össze­köttetésben. A kürtő köré levegőcirkulációs kö­penyt is szerelhetünk, ez abba betáplált hideg levegő végül a tüzelésre szánt gázkeverékhez 65 használható fel. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom