165316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5- (2-amino-fenil- szulfamoil)- 4-klór- N-furfuril-antranilsav-előállítására
165316 5 6 indulási anyagok, melyek a furfurilaminocsoport szekunder aminocsoportján acilcsoporttal, például rövidszénláncú alkanoilcsoporttal szubsztituáltak. Ezek az acilezett kiindulási anyagok hidrolízissel vagy alkoholízissel a találmány szerinti vegyületekké alakíthatók át, mikoris reagensként például egy vizes vagy alkoholos bázist, például egy vizes alkálifém-, például nátrium- vagy káliumhidroxidot vagy -karbonátot, vagy egy kvaterner ammóniumbidroxidot, például trimetilbenzilammóniumhidroxidot víz jelenlétében, illetve egy alkálifém-(rövidszénláncú)-alkoxidot, például nátrium- vagy káliummetoxidot vagy -etoxidot, -izopropiloxidot vagy -terc-butoxidot, rövidszénláncú alkohol, például metanol, etanol, izopropanol vagy terc-butanol jelenlétében alkalmazunk. Ha Y' azocsoportot jelöl, ez előnyösen arilazocsoportot jelent, melyben az arilcsoport elsősorban fenilcsoport, mely adott esetben legfeljebb két szubsztituenst, például rövidszénláncú alkilcsoportot, szabad, észterezett vagy éterezett hidroxilcsoportot, például rövidszénláncú alkoxicsoportot vagy halogénatomot, nitro- vagy aminocsoportot tartalmazhat. Az olyan kiindulási anyagok, melyek Y' csoportként azocsoportot, illetve nitrocsoportot tartalmaznak, az önmagukban ismert redukáló módszerekkel a kívánt találmány szerinti vegyületekké alakíthatók át, például katalitikusan aktivált hidrogénnel, vagy a fent említett kémiai redukálószerrel redukálva. A redukciót végezhetjük a periódusos rendszer 4—6 csoportja elemeinek redukáló sóival, például ón(II)-halogenidekkel, például -kloriddal, vagy alkálifémhidrogénszulfitokkal, például nátriumhidrogénszulfittal is. Az eljárás szerint nyert funkcionális savszármazékokat, például észtereket, savhalogenideket, amidokat, hidrazidokat, nitrileket vagy N-acil-s származékokat a szokásos módon hidrolizáljuk, a hidrolízishez például bázikus anyagokat, például vizes alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidokat vagy kvaterner ammóniumbázisokat, előnyösen a fent említetteket használva. Az olyan N-acil-s származékokat, melyek a furfurilaminocsoport szekunder aminocsoportján acilcsoporttal szubsztituáltak, savas hidrolizálószerekkel, például híg ásványi savakkal, például sósavval vagy kénsavval is hidrolizálhatjuk. A találmány szerinti vegyületeket a reakciókörülményektől függően szabad vegyületek vagy sóik alakjában nyerjük. A sók szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak. A sók az önmagukban ismert módszerekkel a szabad vegyületekké alakíthatók, a savaddíciós sókat például bázikus anyagokkal, például alkálifémhidroxidokkal vagy -karbonátokkal, vagy anioncserélőkkel és a fém- vagy ammóniumsókat savakkal vagy kationcserélőkkel kezelve jutunk a szabad vegyületekhez. A9 szabad vegyületet sójából 4—7 közötti pH-tartományban szabadíthatjuk fel. Tekintettel a szabad vegyületek és sóik közti szoros kapcsolatra, az előzőekben és ezután következőkben értelemszerűen és célszerűen szabad vegyületek, illetve sóik alatt adott esetben a megfelelő sók, illetve szabad vegyületek is értendők. A fentiekben leírt reakciókat önmagában ismert módon végezhetjük, így hígítószerek jelenlétében vagy anélkül, hígítószer alkalmazása esetén előnyösen olyant használunk, amely a reakciókomponensekkel nem reagál, de ezeket oldani képes, továbbá a reakciókat katalizátorok jelenlétében vagy anélkül, kondenzálószerek jelenlétében vagy anélkül és/vagy ha szükséges inert gáz-, például nitrogénatmoszférában, alacsony hőmérsékleten, hűtés közben, szobahőmérsékleten, vagy előnyösen emelt hőmérsékleten melegítés közben és/vagy atmoszférikus nyomáson vagy magasabb nyomáson végezzük. Egy 5-(2-aminofenil-szulfamoil)-4-klór-2-X-benzoesav, melyben X halogénatomot vagy nitrocsoportot jelöl, fentiekben leírt furfurilaminnal történő reakciójánál a furfurilamint előnyösen feleslegben alkalmazzuk a reakció során képződő sav semlegesítésére. Alkalmazhatjuk ezt azonban ekvivalens mennyiségben is és a reakciót egy kondenzálószer, például alkálifémkarbonát vagy -hidrogénkarbonát, továbbá például egy tercier nitrogénbázis, például egy tri-(rövidszénláncú)-alkilamin, például trietilamin, N,N-dimetilanilin vagy piridin jelenlétében végezhetjük. A találmány oltalmi körébe tartoznak az eljárásnak azon megvalósítási változatai is, melyek során közbenső terméket használunk kiindulási anyagként és a hátralevő eljárási lépéseket hajtjuk végre, vagy a reakciót egy tetszőleges lépésénél félbeszakítjuk, vagy a kiindulási anyagokat valamely származékuk formájában alkalmazzuk, vagy a reakció során képezzük. A kiindulási anyagokat az önmagában ismert módon állíthatjuk elő. Így például egy 2,4-dihalogénbenzoesavat klórszulfonsavval reagáltatva 5-klórszufonil-2,4-dihalogén-benzoesavat kapunk. Ezt a vegyületet, vagy ennek egy funkcionális származékát ezután o-feniléndiaminnal, vagy ennek egy N-monoacil-szárma~ zékával reagáltatjuk, így egy olyan kiindulási anyagot nyerünk, melyben X halogénatomot jelent, vagy ennek a vegyületnek egy funkcionális származékát. A funkcionális származék, például egy észter, halogenid, amid vagy hidrazid egy megfelelő savval az önmagában ismert módon előállítható. A kapott 5-(2-aminofenil-szulfamoil)-2,5-dihalogén-benzoesavat vagy ennek valamely származékát ammóniával reagáltathatjuk, a reakció során egy olyan kiindulási anyaghoz jutunk, melyben X' jelentése aminocsoport, ezt azután furfurollal reagáltatva olyan kiindulási anyagot nyerünk, melyben X" jelentése furfurilidénaminocsoport. A 4-klór-N-furfuril-5-(2-Y vagy r-fenil-szulfamoil)antranilsav kiindulási anyagokat hasonlóan állíthatjuk elő, mégpedig o-feniléndiamin helyett a megfelelő o-acilamino-, o-nitro- vagy o-azo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3