165294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N=arilkarbamidsavészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó, növénynövekedést szabályozó szerek

165294 8 A növény növekedése során elősegíthetjük az oldalirányú elágazások képződését a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez a növények dugványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően az oldalhajtások növekedését is gátolhatjuk, például dohánynövények esetén a dekapitálás után gátolhajtuk az oldalhajtások képződését, így elősegítjük a levélnövekedést. A növekedést szabályozó anyagokkal a növények párolgási sebességét is csökkenthetjük, hogy meggátoljuk a kiszáradással okozott károkat. A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időpontjától függően késleltethetjük vagy gyorsíthatjuk a virágképződést. Bizonyos körülmények között nagyobb virágtermést is elérhetünk, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a normális virágképződés időpontja körül végezzük. Ezenkívül elérhetjük a túlnyomórészt termős vagy túlnyomórészt porzós virágok képződését is. A termésnövekedést úgy érhetjük el, hogy több vagy magmentes gyümölcsöt állítunk elő (parthenocarpia). Bizonyos körülmények között meggátolhatjuk az időelőtti gyümölcshullást vagy a gyümölcshullást kémiai elsorvasztás értelmében meghatározott mértékre növeljük. A gyümölcshullás serkentését azonban úgy is hasznosíthatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában végezzük, így megkönnyítjük a betakarítást. A hozamnövelést a növekedést szabályozó anyagokkal elérhetjük a gyümölcshozam serkentésével, vagy nagyobb gyümölcsök képzésével vagy pedig a vegetatív növekedés serkentésével. Ezenkívül serkenthetjük ; a szekunder növényi anyagok szintézisét vagy kifolyását (például a latex kifolyását a gumifákból). Néhány találmány szerinti hatóanyag nagyobb kocentrációban herbicid tulajdonságokkal rendelkezik, valamint a találmány szerinti hatóanyagok inszekticid és akaricid, néhány esetben fungitoxücus tulajdonságokat is mutatnak. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett ha például hígítószerként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként (Agricultural Chemicals, 1960 március 35—38. oldal). Segédanyagként lényegében szó- ?0 ba jönnek az oldószerek, így aromás szénhidrogének, pél-. dául xilol, benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klórbenzolok, paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, például metanol, butanol, aminők és amin-származékok, például etanolamin, dimetilformamid, valamint a víz; hordozóanyagok, így természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, telkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; emulgálószerék, így nem ionos és anionos emulgátorok, például pohoxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; valamint diszpergálószerek, így lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. 10 15 20 25 30 35 40 45 55 60 65 A készítmények általában 0,1-^95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási forrnák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, ködképzéssel, beszórással, beporozással. Az alkalmazott hatóanyagmennyiséget széles határokon belül változtathatjuk, lényegében a kívánt hatás fajtájától függ. A felhasznált mennyiség általában 0,1—25 kg/ha, előnyösen 0,5—20 kg/ha. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A. példa i Növekedésgátlás fű esetén Oldószer: 10 súlyrész metanol Emulgátor: 2 súlyrész polietilénszorbitánmonolaurát Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgátorral, és vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. 3—4 cm magas füvet csuromvizesre permetezünk a hatóanyagkészítményekkel. 14 nap múlva megmérjük a növekedést és a növekedésgátlást a kontrolinövények növekedésének százalékában számítjuk ki. A károsodást 0-5 értékekkel jelöljük, ahol 0 azt jelenti, hogy a növények nem károsodtak és 5 azt jelenti, hogy a növények elpusztultak. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban adjuk meg. Növekedésgát/ás fű esetén (Festuca pratensis) Ható KoncentGátlás1 anyag képletszáma ráció károsodás V (ismert) 2000 ppm 1000 ppm 500 ppm 70%/3 55%/2 55%/1 VI (ismert) 2000 ppm 1000 ppm 500 ppm -/5 -75 30%/4 VII 2000 ppm 1000 ppm 500 ppm 100%/1 100%/1 40%/1 VIII 1000 ppm 60%/1 IX 1000 ppm 60%/0 X 1000 ppm 100%/2 XI 1000 ppm 6O%/0 XII 1000 ppm 80%/1 XIII 500 ppm 90%/0 XIV 500 ppm 90%/1 XV 500 ppm 90%/2