165285. lajstromszámú szabadalom • Villamos meghajtású kerék
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 19 72. V. 15. (CA-328) Elsőbbsége: Nagy-Britannia, 1971. V. 15. (15162/71) Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1977. IX.22. 165285 Nemzetközi osztályozás: B 60 k 7/00 B 60 11/00 Feltaláló: Mowbray Dorian Farrar mérnök, Burnhani, Nicolls Wilfrid Edward Walter mérnök, East Molesey, Surrey, Nagy-Britannia Tulajdonos: C.A.V. Limited, Birmingham, Nagy-Britannia Villamos meghajtású kerék A találmány olyan villamos meghajtású kerékre vonatkozik, amely egyenáramú motorral van meghajtva és a hajtott járműre a motor házával van felszerelve, továbbá ahol a motor a talajjal érintkező kerékben van elhelyezve és a motor házából kinyúló forgórész tengely valamint a talajjal érintkező kerék között 5 fogaskerekes hajtómű van. Az ilyen típusú villamos meghajtású kerekek fékezése egy ismert megoldás szerint úgy történik, hogy a fékberendezést a motorház és a forgórész tengely között helyezik el. Ennek a megoldásnak hátránya az, 10 hogy a járműhöz erősített álló motorház és a forgórész tengely közötti relatív sebesség (szögsebesség) a fogaskerekes hajtómű következtében igen nagy, és így a fék hamar elkopik. További hátrány, hogy a nagy relatív sebesség miatt igen kis fékező erő is tekintélyes 15 fékhatást eredményez, és a kis fékező erőket sok esetben nehéz biztosítani, illetve finoman szabályozni. Az időegység alatti súrlódási munka — a fékezési teljesítmény — ugyanis függvénye a befutott útnak, mely e szerkezeti elrendezésnél jelentős. 20 Egy másik megoldás szerint a fékberendezést a talajjal érintkező kerék és az álló motorház között helyezik el. Ez esetben viszont igen nagy fékező erő szükséges, mivel a relatív sebesség itt kicsiny. E megoldásnál ugyanis az előbbivel szemben az időegy- 25 ség alatti súrlódási munka — a rövid fékut miatt — kis értékű. A fékezési teljesítmény növeléséhez tehát növelnünk kell a fékező erőt. A találmány szerinti megoldásnál a fékberendezést _» a talajjal érintkező kerék és a forgórész tengely között helyezzük el. Ezáltal az egymáshoz képest fékezett alkatrészek relatív sebessége az említett egyik megoldáshoz képest kisebb, ugyanakkor a szükséges fékező erő illetve nyomás nem oly nagy, mint az említett másik megoldásnál. Másképpen azt is mondhatjuk, hogy azonos fékezési teljesítmény eléréséhez az egyik megoldáshoz képest nagyobb, a másikhoz képest kisebb fékező erőt kell kifejtenünk. Gyakorlati jelentősége ennek abban van, hogy mind a kis, mind a nagy fékező erő által támasztott követelmények kielégítése nehéz. Az ember fizikai és fiziológiai képességei ugyanis korlátozottak. Ha e korlátok határai felé közelítünk az egyes emberek adottságaitól függően számos bizonytalansági tényező kerül előtérbe. Amennyiben viszont az emberi adottságoknak optimálisan megfelelő fékező erőt nem az optimális fékut mellett kívánjuk biztosítani, bonyolultabb - és ezért számos hibának forrását képező — mechanizmust kell alkalmaznunk. A találmány az optimális fékut és fékező erő összhangját teremti meg. A találmány tárgya tehát villamos meghajtású kerék, amely egyenáramú motorral van meghajtva és a hajtott járműre a motor házával van felszerelve, továbbá ahol a motor a talajjal érintkező kerékben van elhelyezve, és a motor házából kinyúló forgórész tengely valamint a talajjal érintkező kerék között fogaskerekes hajtómű van, és az jellemzi, hogy a talajjal érintkező kerék és a forgórész tengely közötti relatív mozgást fékező fékberendezése van. A találmánynak megfelelően kialakított fékberendezés tehát fékező hatást fejt ki a talajjal érintkező 165285