165285. lajstromszámú szabadalom • Villamos meghajtású kerék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 19 72. V. 15. (CA-328) Elsőbbsége: Nagy-Britannia, 1971. V. 15. (15162/71) Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1977. IX.22. 165285 Nemzetközi osztályozás: B 60 k 7/00 B 60 11/00 Feltaláló: Mowbray Dorian Farrar mérnök, Burnhani, Nicolls Wilfrid Edward Walter mérnök, East Molesey, Surrey, Nagy-Britannia Tulajdonos: C.A.V. Limited, Birmingham, Nagy-Britannia Villamos meghajtású kerék A találmány olyan villamos meghajtású kerékre vonatkozik, amely egyenáramú motorral van meghajt­va és a hajtott járműre a motor házával van felszerel­ve, továbbá ahol a motor a talajjal érintkező kerékben van elhelyezve és a motor házából kinyúló forgórész tengely valamint a talajjal érintkező kerék között 5 fogaskerekes hajtómű van. Az ilyen típusú villamos meghajtású kerekek féke­zése egy ismert megoldás szerint úgy történik, hogy a fékberendezést a motorház és a forgórész tengely között helyezik el. Ennek a megoldásnak hátránya az, 10 hogy a járműhöz erősített álló motorház és a forgó­rész tengely közötti relatív sebesség (szögsebesség) a fogaskerekes hajtómű következtében igen nagy, és így a fék hamar elkopik. További hátrány, hogy a nagy relatív sebesség miatt igen kis fékező erő is tekintélyes 15 fékhatást eredményez, és a kis fékező erőket sok esetben nehéz biztosítani, illetve finoman szabá­lyozni. Az időegység alatti súrlódási munka — a fékezési teljesítmény — ugyanis függvénye a befutott útnak, mely e szerkezeti elrendezésnél jelentős. 20 Egy másik megoldás szerint a fékberendezést a talajjal érintkező kerék és az álló motorház között helyezik el. Ez esetben viszont igen nagy fékező erő szükséges, mivel a relatív sebesség itt kicsiny. E megoldásnál ugyanis az előbbivel szemben az időegy- 25 ség alatti súrlódási munka — a rövid fékut miatt — kis értékű. A fékezési teljesítmény növeléséhez tehát növelnünk kell a fékező erőt. A találmány szerinti megoldásnál a fékberendezést _» a talajjal érintkező kerék és a forgórész tengely között helyezzük el. Ezáltal az egymáshoz képest fékezett alkatrészek relatív sebessége az említett egyik megol­dáshoz képest kisebb, ugyanakkor a szükséges fékező erő illetve nyomás nem oly nagy, mint az említett másik megoldásnál. Másképpen azt is mondhatjuk, hogy azonos fékezési teljesítmény eléréséhez az egyik megoldáshoz képest nagyobb, a másikhoz képest kisebb fékező erőt kell kifejtenünk. Gyakorlati jelen­tősége ennek abban van, hogy mind a kis, mind a nagy fékező erő által támasztott követelmények kielégítése nehéz. Az ember fizikai és fiziológiai képességei ugyanis korlátozottak. Ha e korlátok határai felé közelítünk az egyes emberek adottságaitól függően számos bizonytalansági tényező kerül elő­térbe. Amennyiben viszont az emberi adottságoknak optimálisan megfelelő fékező erőt nem az optimális fékut mellett kívánjuk biztosítani, bonyolultabb - és ezért számos hibának forrását képező — mechaniz­must kell alkalmaznunk. A találmány az optimális fékut és fékező erő összhangját teremti meg. A találmány tárgya tehát villamos meghajtású kerék, amely egyenáramú motorral van meghajtva és a hajtott járműre a motor házával van felszerelve, továbbá ahol a motor a talajjal érintkező kerékben van elhelyezve, és a motor házából kinyúló forgórész tengely valamint a talajjal érintkező kerék között fogaskerekes hajtómű van, és az jellemzi, hogy a talajjal érintkező kerék és a forgórész tengely közötti relatív mozgást fékező fékberendezése van. A találmánynak megfelelően kialakított fékberen­dezés tehát fékező hatást fejt ki a talajjal érintkező 165285

Next

/
Oldalképek
Tartalom