165212. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, kemencéből kivett forró anyag, főleg forró timföld aprítására

3 165212 4 kinyúló menesztő és aprító elemekkel rendelkeznek, az .anyagürítő csatorna pedig az előaprító hengerek alatt elhelyezkedő pneumatikus aprítószerkezetbe torkollik. A találmány szerinti berendezés előnye mindenekelőtt abban van, hogy az aprítás művelete két lépcsőben játszódik le, miközben az előaprító hengerek a nagyméretű salakcsomókat jobban el tudják kapni, mint a már ismert berendezések aprítóberendezéseinél az lehetséges volt. A hengerpaláston elhelyezett menesztő és aprítóelemek útján lehetségessé válik, hogy aránylag kis átmérőjű hengereket lehessen alkalmazni. A mechanikus működésű előaprító hengereknek pneumatikus működtetésű aprítószerkezettel való kombinációja különösen a kemencéből gyakran kicsúszás útján kilépő anyagok esetében mutatja a legkedvezőbb tulajdonságokat. Ennek különösképpen az örvényhűtők, illetve a levegővel működtetett fölszállócsöves hűtőszerkezetek hatásfokjavítása szempontjából van nagy jelentősége. Minthogy a kemencéből eltávozó teljes anyagmennyiség a kemencéből közvetlenül finomszemcsés formában a hűtőberendezésbe továbbítódik, azért az eddiginél lényegesen kedvezőbb hőcsere érhető el, és így a teljes kalcinálási műveletnek a hőfelhasználása kedvező módon befolyásolható. További lényeges előny mutatkozik meg abban, hogy a kemencéből eltávozó anyagben jelenlévő, a kemence falazatából származó darabok az előaprító hengerek között lényegében zavartalanul áthaladhatnak, majd ezután a pneumatikus működtetésű aprítóberendezésben választhatók ki a kemencéből, kivett hasznos anyagból. A találmány szerinti berendezés szerkezeti kialakításának lényege, hogy a pneumatikus aprítószerkezet egy megközelítőleg vfeszintes helyzetű szállítóvezetéket tartalmaz, amelybe - a gázok áramlási irányát tekintve - az anyagürítő csatorna trokolata előtt sűrített levegőt vagy gázt szállító konfuzorszerű fúvócső torkollik, továbbá hogy a szállítóvezeték az- anyagürítő csatorna torkolata mögött erőteljes kanyarulattal rendelkezik, a kanyarulat mögött pedig leválasztóba, pl. ciklonba torkollik, melynek ürítőcsöve hűtőberendezéssel van összeköttetésben. A kemencéből eltávozott anyagot és a bennelévő kisméretű salakcsomókat az aprítatlan csomós darabokkal együtt az áramló levegő segítségével -amely a konfuzorszerű fúvócsőből nagy sebességgel áramlik ki - elkapjuk, és a szállítóvezetéken átvisszük. Az áramló hajtólevegő éles szögű iránytörése következtében a salakcsomók, az aprítatlan csomórészek, valamint a kemence falazatából származó letöredezett darabok a könyökidomszerű csőkanyarulat falához csapódnak. A salakcsomók itt szétzúzódnak, majd finomabb átmérőjű anyagként a leválasztó felé továbbítódnak. A kemence falazatából származó letöredezett nagyobb darabok benne maradnak a könyökidomszerű csőkanyarulatban és a gázáramlás hatására állandó ide-oda-mozgásban vannak és ennek során fölaprózódnak. Az igen nagykeménységű darabok időről időre a csőkanyarulatba beiktatott megfigyelő nyíláson keresztül eltávolíthatók. A pneumatikus aprítóberendezés működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges levegőmennyiség a kon-nt fúzorszerű' fúvócső alkalmazása következtében aránylag csekély lehet, és így az ezt követő hűtési folyamat során a forró eltávozó levegő mennyisége számottevő módon nem növekszik. A fentiek értelmében az egész kalcinációs eljárás hőtechnikai gazdaságossága ugyancsak kedvező irányban alakul. A könyökidomszerű csőkanyarulat mögött a szál-5 lítóvezetéknek a leválasztó felé vezető része előnyösen függőleges helyzetű, és célszerű módon a vízszintes helyzetű szállítóvezetékénél nagyobb keresztmetszetű. Ez azt az előnyt nyújtja, hogy a salakcsomók, illetve e salakcsomók egyes alkatrészei — ]Q amelyek a nagyszilárdságú salakképzödés következtében az első ütközése során még nem aprítódnak széjjel - mindaddig a könyökidomszerű csőkanyarulatba visszahullanak, amíg a kanyarulatban lévő állandó mozgás következtében teljes mértékben 15 szét nem dörzsölodnek, és ilymódon rövid időn belül ugyancsak teljesen fölaprózódnak. A találmány szerinti berendezés további ismérve, hogy a kemencéből kivett anyag szállítására szolgáló csatorna falaiban az előaprító hengerek fölött egy 20 v

agy több, a kemencéből kivett fonó anyag föllazítására szolgáló, levegőt bevezető nyílás van elhelyezve. Ezáltal előnyös módon a kemencéből szárrnazó anyag összesülése - melynek hőmérséklete közvetlenül a kalcináló kemence után még a salak-25 képződés hőmérsékleti tartományába esik - elkerülhető. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál az előaprító hengerek menesztő és aprító elemei bordákként vanank kialakítva, melyek meg-30 közelítőleg az előaprító hengerek elméleti geometriai tengelyéből indulnak ki. A menesztő és aprító elemek ezen kialakítása folytán az előaprító hengerek járulékosan adagolóhatást is kifejtenek, és így a pneumatikus működtetésű aprítószerkezettel való együttműködés során a hűtőszerkezetbe az anyag teljesen egyenletes áramlással vezethető be, melynek következtében a hűtés számára optimális üzemi körülmények hozhatók létre. A találmány szerinti berendezés sajátossága továbbá, hogy az anyagürítő csatorna elágazó szakaszainak az előaprító hengerek tengelyének irányába elhelyezkedő falazati részei az előaprito hengereket mindkét oldalról koncentrikus módon részben körülfogják. Ezen intézkedés következtében az előaprító hengerek adagoló és aprító hatása nagymértékben megjavul. Előnyös módon az anyagürítő csatorna elágazó szakaszainak az a falazati része, amely az előaprító henger forgómozgását tekintve fölfelé irányulva helyezkedik el, az előaprító hengert a szembenfekvő falazati részhez viszonyítva annál fokozottabb mértékben fogja körül. Ezen kialakítási mód következtében a fölfelé irányuló forgómozgás oldalán - amely oldalon a kemencéből származó anyag nem helyezkedik el — jobb szigeteltségi viszonyok adódnak. A találmány szerinti aprító berendezés előnyös kiviteli alakjának további ismérve, hogy az anyagürítő csatorna két elágazó szakaszra oszlik, az előaprító hengerek pedig ezekben az elágazó szakaszokban vannak elhelyezve. Ezáltal célszerű módon mindegyik csatornaágban az előaprító henger fölött tolózár helyezhető el. Ezen kialakításmód leh.etővé teszi, hogy - amennyiben mindegyik előaprftó henger olymódon van kialakítva, hogy egymaga alkalmas a kemencéből származó anyag egy teljes adagjának átbocsátására anélkül,hogy károsodás következtében a kemence üzemeltetését meg kellene szakítani, illetve túlságosan nagyméretű falazottörmelékek zárnák el az 2