165180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostműbőrök előállítására krómcserzésű bőrhulladékokból

165180 5 'rostműbőrök élezésekor használt vágószerszám elöl a rostok puha, elasztikus jellegük miatt kitérnek, és így sima vágási felület helyett csomókban összeállt, eldurvított felületet nyerünk. E vonatkozásban megemlítendő, hogy például 5 krómcserzésű talpbőrök cipőipari felhasználásánál egyik ellenérv mindig az, hogy a szabásnál soha nem lehet olyan sima „snítt"-et kapni, mint növényi cserzésű talpaknál, a mindig kikócolódó talpszél nem lesz elég esztétikus. 10 Jelen találmányi bejelentésünk a krómeserzé••sű bőrrostok rostműbőr-gyártásra történő felhasználásánál fellépő és a fentiekben vázolt negatív jelenségek kiküszöbölését célozza. Kísérleteink során azon feltűnő jelenséget ta- IS pasztaltuk, hogy ha a krómcserzésű bőrrostokat növényi utáncserzés előtt paraffin-szénhidrogénekből álló emulzióval kezeljük, akkor a fent említett „holtcserzés" jelensége megszűnik. Ezen hatás lényege az, hogy a szénhidrogének vékony 20 filmszerű réteggel bevonják a rostok felületét, és ezzel lelassítják a növényi cserzőmolekuláknak a felületen történő sűrű kötődését, s így azok számára lehetővé válik a fibrillákig történő diffúzió. Ezen módszerrel sikerült elérni, hogy 35 a beadagolt növényi cserzőanyagok eljutnak a legelemibb fibrillákig, és így azok teljes keresztmetszetükben növényi cserzett, illetve szemikrómcserzett jellegűek lesznek. A növényi cserzőanyagok teljes felvétele révén természetesen 30 •elhárul ezeknek a latexdiszperziókra való káros túlstabilizáló hatása is, Mivel a tökéletes átcser"zéssel a rostok egész tömege áttöltődik anionos-sá, megoldott a fajlagos rostfelület ingadozásából adódó, fent említett és gyártás közben fel- 35 lépő probléma is. Az anionaktív felületű rostokra az azonos töltésállapotú latexek lesavanyítás révén tág Ph

-határok között a megkívánt finom •eloszlású flokulumok alakjában csapódnak ki. Az előkezeléshez felhasznált paraffin-szénhidro- *0 gének maguk is lubrikáló zsírozó hatást fejtenek ki, és így helyettesítik a gyártás folyamán egyébként felhasználandó zsírozóanyagok egy részét. A kísérleteink során kidolgozott eljárás elvéhez lényegileg hasonló, cserzést lassító, illetőleg 45 •diffúziót javító eljárást ír le krómbőrök pikkelézésénél egy cseh szerző is. (Krómemulziós pikkelezés, Sapiro A. E, Kqzarstvi 1962. 12. évf.) Azáltal, hogy fenti módszerrel sikerült elérni '•azt, hogy a krómcserzésű rostok tejjes: kereszt- 50 metszetükben növényi tanninokkal utáncserzettek legyenek, a fennálló problémának csak egy, részét oldottuk meg. Ugyanis azon tényen, hogy özén rostok a dolog természeténél fogva 4—5% krömoxidot tartalmaznak, így lényegében vegyes 55 cserzésűek, szemikróm jellegűek, még mindig nem változtattunk. Ezen rostok, bár lényegesen csökkent mértékben, de még mindig hordozói a rugalmas, nem formatartó és vágási felületében borzolódó szerkezetnek. Ezen szemikróm jelleg 80 teljes kiküszöbölésére más rendszabályokra is szükség van. Kísérleteink során egy másik igen jelentős felfedezés birtokába is jutottunk.' Azt tapasztaltuk Ttigyanis, hogy ha a kötőanyagként használt elasz- 95 6 ," tomer jellegű latexek egy részét, (célszerűen 2—, 20%-át) kationaktív jellegű, nitrogéntartalmú bázisokból felépített kondenzációs termékekkel (Pl. Resitan DF) helyettesítjük, akkor a" szemikróm jellegű rostbázison felépített rostműbőr termékek viselkedésükben tisztán növényi cserzett Karaktert kapnak. Ezen, adalékanyag hatásának értékelésénél azt kell kiemelnünk, hogy az így készített kéreglemezek teljesen borzolódásmentes felülettel élezhetők, présformázáskor a forma alakját felveszik és azt megtartják. Ezen anyagok adagolásával tökéletesen kiegészül az előzőekben említett paraffinemulziós előkezelés hatása. A nitrogéntartalmú bázisokból felépített kationaktív kondenzációs termékek hatásmechanizmusát vizsgálva három lényeges körülményt kell kiemelnünk: Az egyik az, hogy ezekkel az anyagokkal az elasztomer jellegű lágy, gumiszerű kötőanyag mellett egy ridegebb, keményebb komponenst viszünk be a kötőanyagrendszerbe. A hatást fokozza az, hogy a kationos jelleg miatt a még kis mennyiségben oldatban levő tanninokkal nagy felületű csapadékot adnak és ez. beágyazódik a rostok közé. Az így képződött csapadék ragasztóhatása mellett merevebbé teszi a rostokat, azok,nem képesek többé egymás mellett elcsúszni, Ebből adódik azon hatás, hogy az élezéskor alkalmazott vágószerszám elől a rostok már nem tudnak kitérni és így sima vágási felületet kapunk. Nem véletlen, hogy a bőrgyártásban a krómcserzésű, csiszolt barkajú bőrök gyártásához növényi cserzőanyagok mellett kiterjedten alkalmazzák — lényegileg azonos céU ból, vagyis a csiszolhatóság javítása érdekében — az általunk is javasolt kondenzációs termékeket. Egy másik kiemelendő körülmény az, hogy a kationaktív gyantadiszperzió bevitelével módunkban van tág határok között kézben tartani a rendszer megkívánt polaritását. Azáltal, hogy az esetleg még feleslegben maradó tanninokat, így kicsapjuk, mindenképp megszűnik ezek túU stabilizáló hatása. Érthető,. hogy ezzel is ked-vezően befolyásolhatjuk az ideális mééetŰ tatexflokulumok képződését. Végül, mivel a tanninok utolsó maradékát egy viszonylag olcsó anyaggal kicsapjuk, javul a termékek súlyhozama, mely az eljárást lényegesen gazdaságosabbá teszi. A gazdaságossá« javításához az is hozzájárni, hogy a nitrogéntartalmú kondenzációs termékek részben helyettesíteni tudják a drága és csak importból beszerezhető íatexeket. összefoglalva: kísérleteink során sikerült a krómcserzésű bőrrostok növényi utáncserzés előtti paraffin-szénhidrogén-emulziös kezelésével, valamint az elasztomer kötőanyagok egy részének nitrogéntartalmú bázisokból felépített kationaktív kondenzációs termékekkel való helyettesítése révén megoldást találni arra, hogy tisztán krómcserzésű bőrrostokból kifejezetten növényi cserzett jellegű rostműbőr termékeket tudjunk előállítani Ezen termékek azon túlme^nőén, hogy mindenbe" megfelelnek a szabványkövetelményeknek, feldolgozás közbeni viselke-