165174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fúrt kutakkal harántolt rétegek megnyitására, kezelésére

185174 8 meghatározott szűk területre irányítva használódik fel. Az elrendezés előnyös következménye az is, hogy a robbantás által a lyukfalra kifejtett nyomás a kút körüli kőzettartományban húzóigénybevételeket ébreszt, s épp a kőzet legki- 5 sebb értékű " szilárdsági tényezőjével szemben hatva idézi elő a töréseket, repedéseket, miáltal a legnagyobb hatás érhető el. A robbanás hatása a kút tengelyirányában a minimális értékre csökken. A hasznos munkavégzés nélküli hatás W minimumra való csökkentését a töltet szerkezeti felépítésével befolyásoljuk. További előnye, hogy az ily módon való robbantás nem veszélyezteti a robbantás helye alatt és felett elhelyezett vagy elhelyezkedő kútszerelvényeket, rétegeket. 15 A hidraulikus rétegrepesztés az irányított hatású robbantással, mint előkészítési móddal sokkal hatékonyabbá válik. A robbantás utáni hidraulikus rétegrepesztés végrehajtása azonban lényegében a robbantás által létrehozott repedé- 20 sek bővítésére, kitámasztására redukálódik, és ezért sokkal kisebb kútszáj nyomások mellett történhet, ami a kútszerelvények védelme szempontjából rendkívül előnyös, mivel jelentős túlnyomás károsító hatása nem éri a kútszerelvé- *TM nyéket, a pakkerok sok időt és költséget igénylő be- és kiépítési munkálatai feleslegessé válnak. — A robbantási művelet irányítottsága lehetővé teszi azt is, hogy a bányászatban oly gyakori „kis vastagságú" rétegszakaszok " hatékony feltárását is el tudjuk végezni, a vékony tárolóréteg felett és alatt települt kőzetek jelentős károsítása nélkül; — Az irányított robbantással a béléscső vagy a rétegszakasz meghatározott helyen, meghatározott hosszban, méretben és meghatározható módon felhasítható, darabolható, illetve a robbanótöltet hatása pontosan irányítható, és viszonylag kis töltetmennyiség- .. gel szűk területen is nagy hatás hozható létre, de nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy egymás után ugyanazon a helyen több robbantásos kezelést végezzünk. — A robbantás hasítósíkjának létrejötte, ki- ._ , alakulási helye és hatása előre tervezhető és méretezhető. A találmány célja tehát szűkebb értelemben olyan eljárás kidolgozása és ennek végrehajtásához szükséges olyan robbantószerkezet létreho- 50 zása, amely révén mélyfúrásban a tároló kőzetrétegek robbantásos megbontása irányítható módon lehetséges anélkül, hogv a tárolóteleppel érintkező alsó és felső rétegszakasz jelentős mértékben megsérülne. 55 A találmány szerinti, lénvegében szembeindításos robbantási eljárás a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy a kezelni kívánt fúrólyukszakaszt, illetve ennek hengeres terét részben vagy teljes egészében kitöltő robbanóanyag-, il- 00 letve robbanóanyagtestek végeibe detonátorokat szerelünk, és a robbanóanvn 1 oszlotténak tengelyirányban mérve a közegét az elérni kívánt repedés, illetve repedések vízszintes síkjába állítjuk be. 65 35 Valamennyi robbanótöltét végein levő indítódetonátorpárok gyutacsait egyszerre és egyidejűleg indítjuk, és így a robbanóanyagrudak . (vagy testek) középsíkjában az egymással ütköző detonációs hullámok, illetve zónák a robbanóanyagtest tengelyére merőleges síkban, az ütközés helyén, torlónyomás révén nyomáscsúcsot, és a nyomáscsúccsal a lyukból kiinduló körkörös repesztősíkot állítanak elő, ami a repedéseket a lyukátmérő sokszorosának mértékéig alakítja ki a kezelt rétegszakaszban. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet legfőbb jellemzője, hogy szerkezetileg páronként egymással szembefordított detonátortestek meghatározott távolságtartását a robbanóanyag préstesek, vagy — amennyiben a lyukszakaszban ezt teljesen kitöltő robbanóanyag helyezkedik el — egy hajlékony rúd, cső, sodronykötél stb. biztosítja. A detonátortestek hermetikusan lezárt üregeiben indító gyutacspár és erősítő robbanótöltet helyezkedik el. A találmány további jellemzője, hogy az ásványi terméket tároló kőzeteket harántoló béléscsöveket körkörösen és/vagy alkotóirányban szűk felületre koncentrált nyomáscsúcs révén elvágjuk, illetve felhasítjuk. Találmányi eljárásunk és szerkezetünk jellemzője végül az is, hogy kiképzése és felépítési módja gyakorlatilag lehetővé teszi a robbantásos torlóhatással keletkező hasítósík és a hagyományosan ismert különböző „jet" égőhatások egyszerre, egyidőben történő alkalmazását, és ezek az energiacsúcsok adott és tervezhető pontban további integrális energiakoncentrációt hoznak létre, ami a kívánt irányított hatást tovább fokozza. A találmány szerinti szerkezetet részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábrán a felső detonátorszerkezet egy példakénti kiviteli alakja látható. A 2. ábra az alsó detonátorszerkezet metszete, részben nézete. A 3. ábra a kettős ikerdetonátor-szerkezet metszete, részben nézete. A 3. ábrán a vázolt gyújtóláncnál a napszintről a robbanótöltet leengedésére szolgáló hagyományos kábelnek két 1 gyújtóere és egy „0" vezetéke van. A robbantást a 3 póluspárt tartalmazó, külszínen elhelyezett robbantógéppel indítjuk. Az iniciálás akkor is bekövetkezik, ha az egyik 1 ffyújtóér elszakad. Ebben az esetben is mindegyik gyutacspár működik. A 4 alsó detonátorperselyt, 5 ikerdetonátorperselyt. és 6 felső detonátorperselyt 7 kúpos tartóhüvelybe ékelt 8 sodronykötelek tartiák össze. A sodronykötelek hossza és összkeresztmetszete a töltetmennyiség súlyától, illetve hoszszától függ. A 4, 5 és 6 detonátorperselyekbe 9 detonátortestek vannak helyezve, amelyek belső nyüásai 10 fenékzárók révén zárhatók be.