165174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fúrt kutakkal harántolt rétegek megnyitására, kezelésére

165174 9 A 10 fenékzárőkon két-két 14 kábeltüske nyú-Uk keresztül, amelyek belső oldalánál 15 kötőhuzalokkal, a 10 fenékzárók külső oldalánál pedig 1 gyújtóerekkel, illetve „0" vezetékkel vannak összeerősítve. A 15 kötőhuzalok végei a 2 5 gyutacspár gyutacsai kivezetéseihez csatlakoznak. A 9 detonátortest a megfelelő detonátorperselyekben helyezkedik el. A detonátorperselyek és a hozzájuk tartozó 9 detonátortestek, azaz a 4 10 alsó detonátorpersely, 5 ikerdetonátor-persely és 6 felső detonátorpersely, valamint a hozzájuk tartozó 9 detonátortestek között szilárd kapcsolat van. A 4 alsó detonátorperselyt, 5 ikerdetonátor- 1S perselyt és 6 felső detonátorperselyt a robbantás helyszínén szerelik össze, amikor is a 6 detonátorperselyek közé helyezik a különböző alakú 17 robbanóanyag préstesteket. A robbantógép az 1 gyújtóereken, 14 kábeltüskéken és 15 kötőhuzalokon keresztül áramot juttat a 2 gyutacspár gyutacsaiba, e gyutacsok beindulnak, indítják a 13 belső térben levő robbanótöltetet, amelynek égése folyamán a 9 detonátortestek 18i része kilyukad és beindul a 17 as i robbanóanyag préstestek robbanási folyamata. A 9 detonátortestek egymással szemben elhelyezkedve egyidejűleg indítják be a közöttük levő 17 robbanóanyag préstestek robbanási folyama- „tát, és így a robbanási folyamat legnagyobb hatása a torlasztó hatás eredményeként a két 9 detonátortest közötti távolság közepén lép fel. A rajzokon vázolt, példaképpeni robbanószerkezettel két ilyen hatáscsúcs érhető el, tehát e 35 példaképpeni kivitel két, egymástól vékony, 0,5 —1 m vastag meddő talaj-, illetve kőzetréteggel elválasztott, ásványi terméket tároló réteg egyidejű körkörös repesztésére alkalmas. A találmány nem korlátozódik a robbanószer- 40 kezet alkatrészeinek ismertetett, illetve a rajzokon vázolt kiviteli alakjára. Ezeket hasonló működésű és hatású alkatrészekkel helvettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. Így például a detonátorpárok száma, elrende- 45 zése tetszőleges lehet. A detonátorpárok által bezárt robbanótöltetek egymástól kis távolságra és/vagy több méterre, több tíz méterre, függőleges tengelyben vagy térgörbe szerinti más elrendezésben is lehetnek. A detonátorok és a robba- 59 nóanyag préstestek érintkezési helye más alakú is lehet, a robbanóanyag préstestek alakja másképpen is kiképezhető, sőt térkitöltő, úgynevezett robbanófolyadék, zagy, por stb. is alkalmazható a detonátorpárok közötti tér kitöltésére, 85 amennyiben a hasítósík tervezett helyén az üreg, illetve szelvény, vagy a feladat elvégzése úgy kívánja. A találmány szerinti eljárás tehát az eddig alkalmazott rétegnyitási, rétegkezelési módszerek- 60 nél sokkal hatékonyabb. Már a hasítősíkokra vagy csúcsirányokra koncentrált robbantás is, mint rétegkezelésí művelet-előkészítő módszer, a kút átmérőjének sokszorosát kitevő távolságokra terjed ki. 65 10 Az irányított robbantással létrehozott repedéseket, járatokat a rétegszakaszok hidraulikus terhelésével még tovább bővítjük, ezt követően és/vagy ezzel egyidőben kitámasztjuk. Ily módon kedvezően egyesül a nagy hatású irányítóit robbantás rétegnyitási eredménye a leghatékonyabb rétegkezelési módszernek, a hidraulikus rétegrepesztésnek előnyeivel. A hidraulikus rétegrepesztés elveszíti elsődleges szerepét és csak a repedések, járatok bővítésének és kitámasztásának célját szolgálja. A hatékony rétegnyitáson kívül külön ki kell emelni a robbantásos kezelés nagyfokú irányíthatóságát, amely a kőolaj- és földgáztermelő kutaknál rendkívül nagy előnyt jelent, továbbá azt, hogy az irányított robbantás speciális körülmények között folyik. A robbantás nagy nyomás és hőmérséklet mellett gyakran korrozív hatású folyadéktérben, vagy gáztérben a térgörbe szerint elhelyezkedő mélykút szelvényében történik, olyan módon, hogy a rendelkezésre álló teret a robbanóanyag a lehető legjobban kitölíí, de emellett a töltetet könnyen beépíthető és esetleg folyadék, vagy gáz mozgatásának lehetősége a mélykútban a töltet elhelyezkedésekor is megmarad. A robbantással előkészített (megnyitott) rétegszakaszba nagy kútszáj nyomás mellett, nagy ütemben a robbantást követően repesztőfolyadékot sajtolunk be mindaddig, amíg a robbantással létrehozott repedések, járatok felnyitását, bővülését nem észleljük a besajtolás ütemének fokozása mellett a jelentkező besajtolási nyomás csökkenésén keresztül. Mészkőrétegek esetén célszerűen ez a művelet a kitámasztáshoz használt savoldattál történik. Homokkőrétegeknél a repesztőfolyadékkal történő repedésbővítő kezelési műveletek után (megszakítás nélkül) folyadékhomok keveréket sajtolunk be kitámasztás céljából. A találmány tárgyát képező eljárás alkalmazása nem zárja ki a más rétegnyitási és kezelési módszerekkel történő kombinálást, amennyiben ezt speciális feladatok igénylik. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fúrt kutakkal harántolt rétegek megnyitására, kezelésére, a beáramlási felületek növelésére, azzal jellemezve, hogy a kezelésre, nyitásra kijelölt rétegcsővezett, vagy csövezetten lyukszakaszt részben kitöltő és/vagy térkitöltő robbanótöltetet — amely indító detonátorpár és/vagy indító detonátorpárok között helyezkedik el — egymástól megfelelő, egyforma és/vagy különböző távolságban elhelyezett detonátorpár és/vagy detonátorpárokkal egyszerre és egyidejűleg szemben indítjuk és így a detonátorpáf és/vagy detonátorpárok távolságának felezőjében torló nyomás révén repesztősíkokat kialakító csúcsot hozunk létre. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal >j eile me zve , hogy a robbanótöltet és az indító detonátorok gyújtó felü-