165152. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktérium-táptalajok és reagensek előállítására

165152 (9—12%) mennyiséget, valamint indikátor-rendszert is tartalmazó táptalajt kapunk. A kénhidrogénképzés kimutatását elvégezhetjük bármely szokásos kénforrást és a keletkező kénhidrogén kimutatására ismert reagenst tartalmazó" friss táptalajon. Különösen előnyös azonban olyan táptalaj alkalmazása, amelyet a találmány szerint úgy készítünk el, hogy a szokásostól eltérően szubszrátanyagként komplex kénforrásokat — előnyösen cisztint, vagy ciszteint és metionint, valamint nátriumszulfid, — szulfit-, és tioszulfái célszerű mennyiségeit — és legalább kétféle fémsót — célszerűen vassót és ólomsót — egyszerre tartalmazó friss táptalajt készítünk valamely táptalajból vagy táptalaj-komponensekből. Karbamidbontás kimutatására alkalmas friss differenciáló szubsztrát-táptalajt úgy állítunk elő az univerzális táptalaj -koncentrátumból, hogy szubsztrátanyagként karbamidot használunk, s a friss táptalaj pH-ját kívánt esetben 6,6—6,8 közötti értékre állítjuk be. ' Ugyancsak a találmány szerinti univerzális táptalaj-koncentrátumból úgy készítünk szénhidrát-, illetve alkoholbontás kimutatására alkalmas friss szubsztráttáptalajt, hogy szubsztrát-anyagként valamely szénhidrátot vagy alkoholt használunk és a friss táptalajt kívánt esetben 7,6-7,8 közötti pH-értékre szabályozzuk. Az általunk általában használt szénhidrátok és alkoholok: dextróz, laktóz, szaharóz, maltóz, mannit, levulóz, galaktóz, dulcit, dextrin, keményítő, glikogén, glicerin, inozit. A zselatin-bontás kimutatására külön készült friss táptalajt az univerzális táptalaj-koncentrátum és zselatin célszerűen egyenlő arányú keverékéből készítjük el, a keveréket desztillált vízzel kb. 4—6-szorosára hígítva. Ugyancsak a találmány szerinti univerzális táptalaj-koncentrátumból készítjük kb. két-háromszoros vizes hígítással az indolképzés, illetve a nitritképzés kimutatására szolgáló friss táptalajunkat. Előbbi dl-triptofánt tartalmaz, célszerűen 1%, utóbbi pedig dextrózt, valamint kálium-, és nátriumnitrát csekély mennyiségét. E táptalajokat két-háromszoros mennyiségű steril desztillált vizes hígítással készítjük. Egyes biokémiai reakciókhoz külön reagensek készítése is célszerű. A találmány szerinti indol-reagenst úgy készítjük, hogy metanolban 1/3-nyi mennyiségű p-dimetil-amino-benzaldehidet oldunk, s az elegyet kb. felényi térfogatú tömény foszforsavoldattal egészítjük ki. Az elkészült oldatot célszerűen szűrőpapír-korongokba itatjuk, s ezen még nedves szűrőpapír koronggal fedjük be a mikrokultúrát. A nitritképzést célszerűen olyan találmány szerinti reagens-porral mutatjuk ki, amely alfa-naftilamin, szulfanilsav és borkősav kb. 1:10:89 súlyarányú keveréke. A kimutatáshoz a táptalajhoz viszonyítva kb. 20%-nyi reagenst használunk. A kataláz-, és oxidázképzés kimutatására alkalmas táptalajunkat az univerzális táptalaj-koncentrátumnak desztillált vízzel négy-hatszorosra hígításával készítjük el. A kataláz-képzést a táptalajon kb. 1/2-2/3-nyi mennyiségű 5%-os hidrogén-peroxid-oldattal mutatjuk ki. Az oxidáz kimutatásához kívánt esetben speciális reagensünket használjuk, amelyet úgy készítünk, hogy tetrametil-p-feniléndiamin-diklórhidrátból 1%-os vizes oldatot állítunk elő. A találmány szerinti táptalajok és reagensek célszerűen koncentráltan, műanyagampullában, vagy porí-5 tott formában tarthatók el. így könnyen és hosszan tárolhatók, s emellett a vizsgálatokhoz közvetlenül és rendkívül gazdaságosan, kevés anyaggal, munkával és rövid idő alatt felhasználhatók. A találmány szerinti eljárás elvégezhető természe-10 tesen bármely megfelelően felszerelt laboratóriumban, legelőnyösebb azonban az eljárás végrehajtására — ilyen igény esetén — a helyi körülményektől függetleníthető, potenciálisan hordozható mikrolaboratórium használata. 15 A találmányt az alábbi kiviteli példákon mutatjuk be, anélkül, hogy a találmány szerinti eljárásokat, táptalajokat és reagenseket csupán a közölt példákra korlátoznánk: 20 1 • példa Univerzális alaptáptalaj-koncentrátum készítése. Az alábbi komponensek megjelölt mennyiségét . elegyítjük össze: 25 Alapoldat I. hidrolizátum II. hidrolizátum III. hidrolizátum IV. hidrolizátum 30 májlé sókeverék defibrinált marhavér 8,000,0 ml 2,500,0 ml 2,500,0 ml 1,500,0 ml 1,500,0 ml 3,300,0 ml 2,280,0 g 1,000,0 ml Ezután homogenizáljuk az anyagot, megfelelő 35 edényzetbe töltjük és 110 C°-on 10,0 percig autoklávozzuk. Az egyes komponenseket az alábbi módon készítjük el: Alapoldat: 40 1,000,0 g Richter-féle peptont, 500,0 g Witte-féle peptont, 700,0 g húsextraktumot, 400,0 g sörélesztőt és 150,0 ml 30%-os nátronlúgot 15,000,0 ml kút vízben elkeverünk, s az elegyet 110 C°-on 10 percig autoklávozzuk. Szobahőmérsékletre hűtés után 45 ülepítjük a folyadékot, s tisztájából 8,000,0 ml mennyiséget alapoldatként leszívunk. A maradékot gondosan homogenizáljuk és az így kapott szuszpenziót két egyenlő részre osztjuk. I. hidrolizátum: 50 Az alapoldat készítésénél félretett szuszpenziók egyikéhez 3,000,0 ml 3 n sósavoldatot adunk. Az elegyet 110 C°-on 10,0 percig autoklávozzuk, majd szobahőmérsékletre hűtve 24 órán át állni hagyjuk. Az elegy tisztájából 2,500,0 ml-t elkülönítünk és I. 55 hidrolizátumként félretesszük. Ugyancsak megtartjuk az elkünített üledékes maradékot is. II. hidrolizátum: Az alapoldat megmaradt szuszpenzió-részletéhez 3,000,0 ml 5 n nátriumhidroxid-oldatot elegyítünk, s 60 110 C°-on 10,0 percig autoklávozzuk. Ezután 24 órán át szobahőmérsékleten tartva ülepedni hagyjuk az elegyet. Végül a folyadék tisztájából 2,500,0 ml-t veszünk ki, II. hidrolizátumként. A megmaradt üledékes folyadékot ugyancsak félretesszük. 65 III. hidrolizátum: 3