165140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indanil-, naftil- és benzoszuberanil-származékok előállítására
165140 5 6 Ez a diol átalakítható a tetrollá oly módon, hogy 20—40 C°-on, előnyösen 35 C°-on hangyasawal és hidrogénperoxiddal reagáltatjuk, majd a reakciókeveréket oldószertől mentesen egy alkohollal és egy bázissal reagáltatjuk. Ily módon olyan tetrolt kapunk, amelyben minden OR' csoport axiális, és minden -OR' pár transz-helyzetű ([A] általános képlet). Az [A] általános képletű tetrolizomer és származékai oly módon is előállíthatók, hogy a II általános képletű diént hangyasawal és 1 egyenértéknyi oxidálószerrel, például hidrogénperoxiddal reagáltatjuk, majd az oldószert eltávolítjuk, és a maradékot alkoholos bázissal a fent leírt módon hidrolizáljuk. Ily módon egy X általános képletű diol-olefinhez jutunk. Ez a diol-olefin átalakítható a IX általános képletű diol-olefin átalakítására vonatkozólag fent közölt módon az [A] általános képletű tetrollá. Olyan [A] általános képletű tetrolok, amelyek R képletében Y _ ^C * általános képletű csoportot jelent, és Rs és R 6 közül legalább az egyik aromás gyűrű vagy aromás gyűrűt tartalmaz, előállíthatók egy XI általános képletű hidroxialkil vegyületnek — ebben a képletben X a megfelelő diénre vonatkozólag definiált kevés szénatomos alkiléncsoportot jelent - a redukálásával, oly módon, hogy az indent cseppfolyós ammóniában egy protonforrás, például kevés szénatomos alkohol jelenlétében egy redukáló fémmel, például lítiummal vagy nátriummal reagáltatjuk, és, így a megfelelő XII általános képletű hidroxialkildién hez jutunk, majd ezt egy bázisos szerves oldószerben, például piridinben oldjuk, az oldatot 0 C° alá hűtjük, hozzáadunk annyi p-toluolszulfonilkloridot piridinben oldva, hogy a diénnek és a p-toluolszulfonilkloridnak a mólaránya 1:1 és 1:1,5 közé essék, majd a reakciókeveréket lehűtve a megfelelő XIII általános képletű diéntozilátot kapjuk, ezt egy arilaminnal vagy szubsztituált arilaminnal, arilalkilaminnal vagy szubsz—- R tituált arilalkilaminnal vagy egy HN " s általános ""•" RÓ képletű aminnal (a tozilátnak és az aminnak a mólaránya 1:2 és 1:5 közé essék) aromás oldószerben (például tokióiban vagy benzolban 120 °-on reagáltatva egy XIV általános képletű aminoalkildiénhez jutunk - ebben a képletben R" és R6' azonosak vagy különbözők lehetnek, és adott esetben szubsztituált aril- vagy arilakilcsoportot jelentenek, vagy jelentésük azonos Rs és R 6 fent felsorolt jelentései egyikével. Az árucsoportok szubsztituensei a heterociklusos csoportokra megadott szubsztituensek lehetnek. Az aminoalkildién hangyasawal és egy oxidálószerrel, például hidrogénperoxiddal reagáltatva, az oldószert eltávolítva és a maradékot bázisosan hidrolizálva (alkohol és bázis keverékével) a fent leírt módon átalakítható XV általános képletű tetrollá — ebben a képletben R'/, R£, R8 , Ri, n és X a fenti jelentésűek. Ha R'5' és Rg közül az egyik benzilcsoportot képvisel, az átalakítható hidrogénatommá, ha a tetrolt katalizátor, például stronciumkarbonátra felvitt palládium jelenlétében hidrogénezzük. Olyan [A] általános képletű tetrolok, amelyek képletében Y aminocsoportot jelent, egy aminoalkilindénnek (készül a megfelelő cianoalkilindén redukálásával) vagy egy amino-alkil-tetrahidronaftalinnak, egy redukálószerrel, például lítiumszalaggal cseppfolyós ammónia, etiléter és egy protonforrás, például kevés szénatomos alkohol jelenlétében való reagáltatásával 5 állíthatók elő. Ily módon XVI általános képletű diént kapunk. Ezt a diént azután bázisos oldószerben, például piridinben vagy trietilaminban, vagy egy híg lúgban egy savhalogeniddel, például benzoilkloriddaí 1:1 és 2:1 közötti mólarányban reagáltatva egy XVII 10 általános képletű diénhez jutunk, és ezt hangyasawal és egy oxidálószerrel, például hidrogénperoxiddal reagáltatva és a reakcióterméket a fent leírt módon bázisosan hidrolizálva egy XVIIIA általános képletű aminoalkiltetrolt kapunk. 15 XVIIIB általános képletű ([B] általános képletű) tetrolizomerek vagy észtereik, úgy állíthatók elő, hogy egy VIII általános képletű diésztert 20 és 40 C°, előnyösen 25 és 35 C° közötti hőmérsékleten hangyasawal és egy oxidálószerrel reagáltatunk, majd a 20 reakcióterméket alkohollal és egy bázissal, például egy egybázisú alkohollal és a fent említett bázisok valamelyikével 40 és 100 C° közötti és előnyösen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén reagáltatjuk. [C] általános képletű tetrolizomerek vagy szárma-25 i zékaik (XVIIIC általános képlet) előállíthatók egy II általános képletű diénnek egy 2-10% vizet, előnyösen 5% vizet tartalmazó, 2-10 szénatomos alkánsavban, például ecetsavban való oldásával, az oldatnak a savnak megfelelő ezüstsóval, például ezüstacetáttal, és 30 jóddal a fentebb az [A] általános képletű tetrolizomer előállítására leírt módon való reagáltatásával. így egy XIX általános képletű vegyülethez jutunk, - ebben a képletben X és Y a fenti jelentésűek —. A XIX általános képletű monoalkohol monoészter 35 bázisos hidrolízissel, például alkohol és bázis elegyével való kezeléssel átalakítható a megfelelő diollá. A diol vagy a monoalkohol monoészter átalakítható a [G] általános képletű tetrolizomerré oly módon, hogy hangyasawal és egy oxidálószerrel, például hidrogén-40 peroxiddal reagáltatjuk, majd a terméket bázisosan hidrolizáljuk. (Ez a művelet részletesen le van írva az [A] általános képletű izomer előállításánál). [D] általános képletű tetrolizomerek vagy észtereik úgy állíthatók elő, hogy egy II általános képletű diént 45 átalakítunk a megfelelő VIII általános képletű vegyületté a fent leírt módon, majd a reakcióterméket bázisos szerves oldószerben, például piridin és benzol elegyében oldjuk, és az oldathoz ozmium-tetroxidot adunk 1:1—4:1, előnyösen 1:1 ozmium-tetroxid:diész-50 ter mólarányban. így a XVIIID általános képletű [D] általános képletű diészter diolizomerhez jutunk. A [D] általános képletű diészter-diolizomer átalakítható az [A] általános képletű izomerre vonatkozólag más leírt módon bázisos hidrolízissel a [D] 55 általános képletű tetrolizomerré. [E] általános képletű tetrolizomerek vagy észtereik . úgy állíthatók elő, hogy egy II általános képletű diént a [C] általános képletű izomerek előállításánál már leírt módon átalakítunk egy megfelelő XIX általános 60 képletű monoalkohol-monóészterré, ezt feloldjuk egy bázisos oldószerben, például piridinben, ehhez az oldathoz hozzáadunk egy legfeljebb 6 szénatomos savanhidridet, például ecetsavanhidridet vagy a már említett alkánsavaknak megfelelő savanhidridet 65 1:1—1:5, előnyösen 1:1—1:2 monoalkohol-mono-3
