165137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondzsakliszt szelektív kiválasztására amorphophallus konjac gumóból

165137 3 4 A találmány szerinti eljárás értelmében egyenletes minőségű kondzsakliszt vonható ki kondzsakgumókból oly módon, hogy a kondzsakgumókat folyékony közegben megőröljük olyan zaggyá, amely szuszpendált állapotban 0,02 mm átmérőnél nagyobb durva 5 kondzsakliszt részecskéket és 0,01 mm átmérőnél kisebb finom tacsikópor részecskéket tartalmaz, majd a durva kondzsakliszt-részecskéket elkülönítjük a zagytól, egy vízzel elegyedő szerves oldószerben való csiszolással eltávolítjuk a durva kondzsakliszt részecs- 10 kék felületéről a még rátapadó tacsikóport, majd a kondzsaklisztet elkülönítjük a vízzel elegyedő szerves oldószertől, az elkülönített kondzsakliszthez még tapadó vízzel elegyedő szerves oldószer koncentrációját úgy szabályozzuk, hogy az ne legyen kevesebb 15 30 tf%-nál, majd a terméket 50-130 C°-on megszárítva megkapjuk a kondzsaklisztet. őrlési közegként vizet vagy vízzel elegyedő szerves oldószert használunk. A találmány felöleli mind a vizet, mind a vízzel elegyedő szerves oldószert őrlési 20 közegként alkalmazó módszereket. Mindamellett mindkét esetben döntő fontosságú az a művelet, i amelynek során az őrölt zagytól elkülönített durva kondzsakliszt részecskéket vízzel elegyedő szerves oldószerben csiszoljuk a durva kondzsakliszt részecs- 25 kék felületén még tapadó tacsikópor eltávolítására. E művelet alkalmazásának az a következménye, hogy a késztermékként kapott kondzsaklisztnek nemcsak a hidrofil tulajdonsága fokozódik lényegesen, hanem a minősége is egységes. 30 A kondzsakliszt duzzad és viszkózussá válik rövid idő alatt, ha vízzel érintkezik. Ennélfogva, ha őrlési közegként vizet alkalmazunk, az őrlést és a víznek és a durva kondzsaklisztnek azt követő elválasztását nagyon rövid, 1 percnél rövidebb idő alatt kell 35 elvégezni. Mindamellett, ebben az esetben a vízzel elegyedő szerves oldószerből csak fele annyira van szükség, mint ha őrlési közegként is vízzel elegyedő szerves oldószert alkalmaznánk. Másrészt őrlési közegként vízzel elegyedő szerves oldószer használatának, 40 bár ebből több szükséges, mint a vizes módszerben vízből, megvan az az előnye, hogy a kondzsakliszt nem duzzadhat és nem válhat viszkózussá. Mindkét esetben a csiszolás után elkülönített kondzsakliszt részecskéket megszárítva 10-16 súly% 45 nedvesség tartalmú végső terméket kapunk. A kondzsakliszt részecskékben levő vagy hozzájuk tapadó vízzel elegyíthető szerves oldószer koncentrációjának, vagyis víztartalmának, és a szárítási hőmérsékletnek befolyása van a szárított termék minőségére. A 50 legjobb eredményt úgy kapjuk, ha a vizes elegyben az oldószer koncentrációja legalább 30 tf%, és a szárítási hőmérséklet 50-130 C°. Ezért a szárítás előtt a kondzsakliszt részecskékben levő vagy azokhoz tapadó vízzel elegyedő oldószer koncentrációját beállít- 55 juk legalább 30 tf%-ra oly módon, hogy a csiszolás után a kondzsaklisztet előre beállított koncentrációjú vízzel elegyedő oldószert tartalmazó kádba mártjuk. Ha őrlési közegként vízzel elegyedő szerves oldószert használunk, akkor a csiszolás után a kondzsak- 50 lisztet célszerűen friss vízzel elegyedő oldószerrel mossuk. A kondzsakliszten maradt tacsikót így el lehet távolítani, és a kondzsakliszt hidrofil tulajdonságát tovább lehet javítani. A mosást célszerűen úgy végezzük, hogy a csiszolt kondzsaklisztet alaposan 55 összekeverjük a vízzel elegyedő szerves oldószerrel. A mosási művelet során beállíthatjuk a kondzsakliszt részecskékben levő vagy azokhoz tapadó vízzel elegyedő szerves oldószer koncentrációját is szárítás előtt. A találmány szerinti eljárásban használt vízzel elegyedő szerves oldószer vízzel homogén fázist alkotó szerves oldószer lehet. Célszerűen ilyen oldószerként metanol, etanol, propanol, aceton vagy 5% etilacetátot tartalmazó etanol használható. N,N-dimetilformamidot és etilénglikoldimetilétert is alkalmazhatunk. A legtöbb esetben a vízzel elegyedő szerves oldószert vizes elegy alakjában használjuk. Kondzsaklisztnek a nedves módszerrel való kivonása során gyakran előfordul, hogy a liszt a kivonási műveletben nagy mértékben megszíneződik. A találmány értelmében ez a színesedés elkerülhető a kondzsakliszt hidrofil tulajdonságának károsodása nélkül olyan módon, hogy az őrlési közeghez nátrium- vagy káliumszulfitot vagy -ditionitot adunk fehérítőszerként. Ezekből a sókból 0,1—0,2 g/kg elégséges. Adott esetben a fehérítőszert a csiszolási műveletben használt vízzel elegyedő szerves oldószerhez adhatjuk. A találmány szerinti eljárás jobb megértésére hivatkozunk a csatolt rajzokra. Ezek közül az 1. ábra a találmány szerinti eljárás egyes lépéseinek sorrendjét feltüntető folyamatábra abban az esetben, ha őrlési közegként vízzel elegyedő szerves oldószert használunk, a 2. ábra pedig hasonló folyamatábra arra az esetre, amikor vizet használunk őrlési közegként. Az 1. ábra szerint a kiindulási anyagként használt nyers gumókat folyamatosan betápláljuk az 1 szállítóeszköz, például egy szállítószalag segítségével egy 2 malomba. A nyers gumók rendszerint 80—90% vizet és 10—20% szilárd anyagot tartalmaznak, és az összes szilárd anyagból 60—80% kondzsakliszt és 20—40% tacsikó. A vízzel elegyedő szerves oldószert a 3 vezetéken juttatjuk folytonosan a malomba. Az oldószer mennyisége 1,5—3-szorosa súlyban kifejezve a gumók mennyiségének; előnyösen annyi oldószert használunk, hogy a folyadék koncentrációja a nyers gumókban levő vízzel való felhígulása után 30—60 térfogatszázalék (29-52 súly%). A vízzel elegyedő szerves oldószer 0,1—0,2% fehérítőszert tartalmaz. A gumók nemcsak nyers állapotban, hanem szeletelve és szárítva is használhatók. Ha szeletelt és szárított anyagot használunk, azt célszerű vízben duzzasztani a 2 malomba való betáplálása előtt. A gumókat a 2 malomban a vízzel elegyedő szerves oldószer jelenlétében őröljük. Az őrlést addig folytatjuk, amíg a kondzsakliszt részecskékből álló tömeg 0,02 mm átmérőjű vagy ilyen részecskék halmazából álló részecskékre esik szét. Ekkor a tacsikó komponens, tehát a keményítő és fehérjék, amelyek a kondzsakliszt részecskék között vannak az őrölt tömegben, 0,01 mm-nél kisebb átmérőjű részecskék alakjában lebegnek az oldószerben. Ily módon a durva kondzsakliszt részecskék elkülönülnek. Malomként ebben az esetben előnyösen kalapácsmalom, továbbá hengerszék használható. A 2 malomban megőrölt kondzsakgumók zagyként hagyják el a malmot, és ez a zagy 5-20% durva kondzsaklisztből és finom tacsikóporból álló szilárd anyagot tartalmaz. Ez a zagy ennélfogva könnyen, továbbítható egy szivattyúval az első 5 szeparátorba. 2