165107. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző anyagok robbantásos alakítására

165107 3 előre megállapított keverékarány kialakult, a szelepek zárnak és a keverőkamrába fúvógázt (például nitro­géngázt) juttatunk, majd a tüzelőanyag-keveréket gyújtással felrobbantjuk. A robbanás eredményekép­pen a munkakamrában nagy nyomás és nagy hőmérséklet alakul ki, amelynek következménye az, hogy a gázok viharos gyorsasággal fejlődnek. A robbanás útján létrejött gázok — melyek a robbanás pillanatában még összenyomott állapotban vannak, — azok a fizikai hatóanyagok, amelyekben a robbanó­keverék potenciális energiája a nagy sebességgel áramló gázok kinetikus energiájává alakul át. Ezt az energiát kell átadni a gázáramban lebegő por alakú részecskéknek, miáltal ezek felmelegednek, áramlásuk meggyorsul és a munkakamra csövén keresztül kiára­molva a munkadarab felületén bevonatot képeznek. Ezeknek a berendezéseknek üzemszerű használa­tánál az a gyakorlati tapasztalat alakult ki, hogy az explozív keverék összetétele a munkakamra hossza mentén nem állandó. Tapasztalati tény, hogy bár legtöbbször 49,5% oxigén van a robbanókeverékben, ugyanakkor azon­ban — amint a kísérletek során is beigazolódott — a cső alakú munkakamra mentén az oxigéntartalom 42-56%-ban változott. Általánosan ismert tény az is, hogy a robbanási hullám terjedésének sebessége a robbanókeverékben levő elégő anyag és oxigén százalékos arányától függ. Ha valamelyik összetevő százalékosan nagyobb arány­ban van jelen, mint a másik ez mind a robbanási hullám terjedési Sebességére, mind pedig a por alak­ban jelenlevő anyag áramlási sebességére, ezáltal pedig az előállítani kívánt bevonat minőségére van hatással. Kísérleteket végeztek abban az irányban, hogy a tüzelőanyag és oxigén beömlését szabályozó szelepek zárási és nyitási idejét változtassák, annak érdekében, hogy tüzelőanyag sztöchiometrikus állandóságát biz­tosítani lehessen. Ezek a kísérletek azonban a keveré­ket alkotó komponensek eltérő viszkozitása miatt a legtöbb esetben nem jártak sikerrel. A szelepek nyitásához és zárásához szükséges időtartam változtatása mellett kísérleteket folytattak olyan kamrákkal, amelyekben valamilyen leválasztó­anyag vagy acélgolyók voltak betöltve. Az így kialakított berendezésekkel végzett üzemi kísérletek azonban beigazolták azt, hogy az acélgo­lyók alkalmazása sem biztosítja a robbanókeverék alkotósan alkotóinak százalékában megkívánt elosz­lását a munkakamrában, sőt az áramlási veszteséget növelték, ennek következménye volt az, hogy a konstrukció méreteit is növelni kellett, tekintettel arra, hogy a tüzelőanyagot (ami adott esetben aceti­lén volt) 1,5 kp/cm2 nyomáson felül üzembiztonsági okokból nem lehet adagolni. Az ismert berendezésekben fellelhető közös hátrány az, hogy a robbanókeverék gyújtásához szükséges jel kiadásának szabályozása, valamint az égő anyag, az oxigén és a semleges gáz mennyiségi szabályozása, a bütykös tengelynek a szeleptányérral való kapcsolata miatt gyakorlatilag teljesen lehetetlen. 4 A gyújtási idő változtatása, valamint az adagolás mennyiségének szabályozása érdekében magát a ten­gelyt és a bütykök profilját változtatni kellett, illetve azokat ki kellett cserélni. 5 További hátránya az ismert berendezéseknek az, hogy az üzemi biztonság nem kielégítő. Ez a berende­zésben levő nagyszámú mechanikus szerkezeti elemre vezethető vissza. A berendezésbe beépített hajtómű tehetetlensége és a közbeiktatott súrlódó szerkezeti 10 elemek negatív irányban befolyásolják a bevonat kialakításához szükséges pontosságot és így a bevonat minőségét. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő beren­dezés segítségével az előzőkben felsorolt hátrányokat 15 kívánjuk kiküszöbölni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő beren­dezéssel tehát azt a feladatot kell megoldanunk, hogy különböző anyagok robbantásos eljárással történő alakítására alkalmas olyan berendezést konstruáljunk, 20 amelynek keverőkamrájában a tüzelőanyag az oxigén és a semleges gáznak olyan homogén keveréke van, amely keveréket teljes volumenében, valamint a keve­réket alkotó komponensek tekintetében, az adagolás folyamán pontosan szabályozni lehet. A találmány 25 szerinti megoldásnak megfelelő berendezés segítségé­vel azt a lehetőséget is sikerült megteremteni, hogy a különböző adottságok között, különböző anyagokból álló bevonatot létrehozó technológiai programot is változtatni tudjuk, továbbá, hogy a berendezést sok-30 oldalúan használjuk ki, azt egyszerű módon tudjuk beállítani a különböző anyagok által megkívánt üzem­vitel céljára. Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy különböző anyagoknak robbantásos eljárás útján történő bevona-35 tok előállítására alkalmas olyan berendezést konstru­áltunk, amelyben olyan munkakamra van, amely össze van kapcsolva a munkakamrába beviendő anya­got adagoló berendezéssel és egy olyan keverőkam­rával, amelyben a robbanókeveréket készítjük elő. 40 A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a keverőkamrának ferde válaszfala van, amely a keverő­kamrát a robbanókeverék komponenseit szolgáltató nyomókamrára és ezen komponensek tulajdonkép­peni keverésére szolgáló térre osztja, s ez az utóbbi tér 45 a keverőkamra kiömlőnyílásának oldalán foglal helyet és a nyomótérrel a ferde válaszfalba beépített fúvókák révén áll összeköttetésben. Ez a kialakítási mód igen előnyös a különböző komponensekből álló keverék kialakításához, míg a 50 fúvókák beépítése azt a célt szolgálja, hogy a robba­nókeverék alkotóinak választékát bővíthetjük, sőt folyékony halmazállapotú komponenseket is alkal­mazhatunk. Célszerű a fúvókáknak koncentrikus körök mentén 55 történő elhelyezése, amely körök középpontján átme­nő tengely a keverőkamra kiömlőnyílásával egyten­gelyű, a keverőkamra nyomótérben, a fúvókák között koncentrikus elrendezésű összekötőelemek vannak elrendezve, amelyek ezt a teret további gyűrű 60 alakú terekre osztják fel, mely gyűrű alakú terek 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom