165079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 8-azapurin-6-onok előállítására

j'79 ázol és a XIX általános képletű vegyület reakciójával történő előállítására leírtunk. A XXII általános képletű vegyületek a J. R. E. Hoover és A. R. Day idézett munkájában leírt módszerhez hasonlóan állíthatók elő. Azok a XX általános képletű vegyületek, amelyek képletében R7 a fenti jelentésű, és R a fenti jelentésű R -csoportot jelenti, úgy is előállíthatók, hogy egy XXII általános képletű vegyületet egy XVIII általános képletű vegyülettel magasabb hőmérsékleten, elő­nyösen 50—150C°-on, bázis, például kálium-terc­butoxid és alkalmas oldószer, például vízmentes tercbutanol jelenlétében reagáltatunk. A XX általános képletű vegyületeket úgy is elő­állíthatjuk, hogy XXIII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R és Z a fenti jelentésűek — a) XXII általános képletű vegyületekkel előnyösen 10—30 C°-on alkalmas katalizátor, például tömény kénsav vagy vízmentes piridin jelenlétében reagál­tatunk, vagy b) XXIV általános képletű vegyületekkel - ebben a képletben R7 a fenti jelentésű — előnyösen 0-30 C°-on bázis, például nátriumhidroxid és alkal­mas oldószer, például víz jelenlétében reagáltatunk, majd a keletkezett acilezett terméket sav jelenlétében vagy előnyösen bázis, például nátrium- vagy kálium­hidroxid, -karbonát vagy -hidrogénkarbonát jelenlé­tében alkalmas oldószerben, például vizes etanolban vagy vízben, vagy nátrium- vagy káliumoxid, elő­nyösen -metoxid vagy -etoxid jelenlétében vízmentes alkanolban, előnyösen metanolban vagy etanolban, célszerűen 50 és 150 C° közötti hőmérsékleten mele­gítve ciklizáljuk. A XXIV általános képletű vegyületek az A. Albert által leírt (J. Chem. Soc. 1969c, 152) módszerrel állíthatók elő. A XX általános képletű vegyületeket úgy is elő­állíthatjuk, hogy XXI általános képletű vegyületeket XII általános képletű vegyületekkel magasabb hőmérsékleten, előnyösen 50-200 C°-on alkalmas oldószerben, például vízmentes etanolban, adott eset­ben alkalmas bázis, például nátriumetoxid jelenlé­tében reagáltatunk. A találmány további változata szerint az I általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy 5-ami­no-4-karbamoil-lH-l,2,3-triazolt egy XXIII általános képletű vegyülettel — ebben a képletben Z halogén­atomot jelent — előnyösen 10 és 30 C° közötti hőmérsékleten, alkalmas katalizátor, például tömény kénsav vagy vízmentes piridin jelenlétében reagál­tatunk, majd a keletkezett acilezett terméket sav vagy előnyösen bázis, például nátriumkarbonát vagy ká­liumkarbonát jelenlétében alkalmas oldószerben, például vizes etanolban vagy vízben, előnyösen 50 és 150 C° közötti hőmérsékleten melegítve cilizáljuk. A találmány további változata szerint az I általános képletű vegyületeket XXV általános képletű vegyüle­tekből is előállíthatjuk — ebben a képletben R a fenti jelentésű — oly módon, hogy azt a magasabb hőmérsékleten, előnyösen 60—100 C°-on egy salét­romos savforrás, például alkálifémnitrit, amilyen a 8 nátriumnitrit vagy káliumnitrit, és egy sav, például reakcióközegként használt híg vizes sósav, együttes hatásának tesszük ki. A XXV általános képletű vegyületeket például 5 XXVI általános képletű vegyületekből - ebben a képletben R a fenti jelentésű — salétromossav-forrás, például egy alkálifémnitrit, mint nátriumnitrit vagy káliumnitrit, és egy sav, például előnyösen reakció­közegként is használt híg vizes sósav, együttes hatá-10 sával, szobahőmérséklethez közeli vagy annál ala­csonyabb hőmérsékleten, például 0-30 C°-on állít­hatjuk elő. A XXVI általános képletű vegyületek ismert módszerekkel, például J. Weinstock. R. Y Dunoff és 15 J. G. Wüliams [J. Med. Chem. 11, 542 (1968)] módszerének alkalmazásával vagy módosításával állíthatók elő. A szakértő előtt nyilvánvaló lesz, hogy a különféle I általános képletű vegyületek egymás között is 20 átalakíthatók. Például a) azok az I általános képletű vegyületek, amelyek képletében R naftil- vagy szubsztituált vagy szubszti­tuáltan fenilcsoportot jelent, a fenil- és naftilcsopor­tok nitrálásának ismert módszerei szerint megfelelő I 25 általános képletű nitrofenil- vagy nitronaftil-vegyüle­tekké alakíthatók át, vagy b) az a) módszerrel keletkezett I általános képletű nitrovegyületek redukálással, például katalitikus hid­rogénezéssel, mint a platina-szén katalizátorral végzett 30 hidrogénező reakció, a megfelelő aminovegyületekké alakíthatók, vagy c) azok az I általános képletű vegyületek, amelyek képletben, R szubsztituált vagy szubsztituálatlan benziloxifenil-csoportot jelent, redukálással, például 35 katalitikus hidrogénezéssel, amilyen a platinaszén katalizátorral való hidrogénezés, átalakíthatók a meg­felelő I általános képletű hidroxifenil-vegyületekké. A találmány szerint előállítható 8-azapurin-6-on vegyületeknek értékes farmakológiai tulajdonságaik 40 vannak, különösen az élő szövet által kötött anti­testek és a specifikus antigének kölcsönhatása követ­keztében megnyilvánuló légzési rendellenességek, például allergiás hörghurutos asztma kezelésére alkal­masak. 45 Az új vegyületek farmakológiai vizsgálatuk során megszüntették a szövet által kötött reakcióképes antitestek és az alkalmas antigénanyag (reagin-allergén kombinációnak nevezett) kombinációjából keletkező passzív bőrtúlérzékenységi (PCA) reakciót; ezeket a 50 vizsgálatokat az Ogüvie által leírt módszerhez [Nature (London) 204, 91-92 (1964); Immunology 12, 112—131 (1967)] lényegileg hasonló módon végez­zük. A vegyületek vizsgálatára használt módszerben a szériumot Nippostrongylus brasiliensis élősdi bélféreg 55 lárváival fertőzött patkányokból vettük; az élősdi általi fertőzés eredményeképpen a gazda-emlősállat­ban reakciót előidéző antitestek keletkeznek, és ezek az antitestek az ilyen állatokból vett szérumban kimutathatók. A többi, nem fertőzött patkányba az 60. üyen szérumot alkalmas hígításban szubkután injek-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom