164988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új atibiotikum előállítására

164988 3. Fiziológiai jellemzők: a) optimális pH: a növekedés pH-ja a 4-10 tartományban van optimális pH 7,0-8,0 között; b) optimális hőmérséklet: a növekedés hőmérséklete a 20-45°C, optimális hőmérséklet 30-37°C; c) aerob növekedés; d) keményítő hidrolízis: pozitív (növekedési nagyság 4042 mm enzimhatás terjedelme: 18-23 mm); e) nitrátok redukciója, Czapek-féle folyékony közegben, pepton táptalajon: pozitív; f) kromogenicitás: pozitív. g) tirozináz reakció: pozitív; h) cellulóz lebontás: negatív. Midőn a NO .T-24 146 törzset szintetikus táptalajon tenyésztettük, az alapmicélium sárgásbarnától a zöldesbarnáig vagy néha, kékeszöldig változó színt mutat, oldható pigmentek létrehozása közben vagy anélkül, melyeknek színe az enyhén barnától a barnáig változhat. A légmicélium a fehértől a kékes-zöldeskékig (Rdg. XLII, 37"'-f) vagy enyhén egérszürkéig változó színt mutat (Rdg. LI, 15""'-d). Ha a törzset fehérje tartalmú táptalajon tenyésztjük, enyhén barnától barnáig változó színű oldható pigmentek keletkezését figyelhetjük meg. Ezáltal az említett törzset a kromogén típusok közé sorolhatjuk. Továbbá a törzs pozitív fakérje hidrolízist é» nitrát redukciót mutat, valamint a tej erős peptonizációját figyelhetjük meg, a zselatin elfolyósodás azonban nagyon gyenge. A következő 1. táblázat a törzs által felhasználható szénforrásokat szemlélteti, melyeket 28°C-on 10 napig a Pridham és Gottlieb módszenei [Journal of Bacteriology, Vol. 59, p. 107 (1948)] való tenyésztés során vizsgáltunk. 1. táblázat Eritrit ± Szacharóz -f+ Ado nit • tói ~ ig Laktóz •H-f D-Szorbit 4 Raffinóz +++ i-lnozit -M-f Trehalóz •M-f D-Mannit -M-f Szalicin "-tői ***i@ Dulcit + Eszkulin + D-Xilóz •H-f Inuli.i + L-Arabinóz •f Nátriumáé« át + L-Szorbóz + Nátrium- szukcinát ++ D-Galaktóz +++ Nátrium-citrát + • D Glukrt? +-f-f D—Martnóz +++ D-Fruktóz -f++ Keményítő +• + Hamnoi -4-f-f Glicerin + ++ Melibióz «~f Kontroll + Ma It óz M-+ Megjegyzés: +++ erőteljes növekedés ++ jó növekedés + mérsékelt növekedés ± gyenge növekedés — nincs növekedés üymódon, a Streptomyces No. T—24 146 törzs által felhasználható vagy jól hasznosított szénforrások magukba foglalják az adonitot, D-szprbitot, i-inozitot, D-mannitot, D-xilózt, L-arabinozt, D-galaktózt, D-glukózt, D-fruktózt, ramnózt, melibiózt, maltózt, szacharózt, laktózt, raffínózt, trehalózt, szalicint, eszkulint, inulint, nátriumacetátot, nátriumcitrátot, mannózt, keményítőt, glicerint és egyebeket. Az említett törzs által lényegében alig hasznosítható vagy egyáltalán nem hasznosított szénforrások az eritritol, dulcitol, L-szorbóz és hasonlók. A No. T-24 146 törzset az elókőakben e*alített 5 mikrobiológiai jellemzők alapján, Pridham ás munkatársai ['Applied Microbiology, Vol. 6, p. 52-79, (1958)] osztályozási módszerére hivatkozva, javasoljuk az No. T-24 146 törzset a „spira-kék" csoporthoz tartozó kromogén típusú Actinomyce-10 sekhez sorolni, valamint Trejo é« Bennett szerJtí [Journal of Bacteriology, Vol. 85, p. 676-690(1963)] javasoljuk, hogy jelen törzs a viridochromogenes-ek osztályába tartozzék. Az ehhez az osztályhoz tartozó Actinomyces-ek, 15 melyek érdes felületű konidiumokat képeznek, magukba foglalják a Streptomyces viridochromogenes-t, S.cyaneus-t, S.chartreucis-t, S.curacoi-t, S. glancescenst, S.Coerulescenst, S. eoeruleorubidus-t S.coeruleofuscus-t, és az S.bellus-t. 20 Továbbá, Trejo és Bennett kimutatták, hogy az első három mikroorganizmus a táptalaj alsó oldalának a növekedésekor keletkező színében különbözik egymástól, azonban a Streptomyces curacoi és az utána felsoroltak osztályozási szempontból nem 25 különböztethetők meg egymástól, annak ellenére, hogy ezek egymástól különböző antibiotikumokat képezhetnek. Továbbá, „Az Actinomycetes" [S.A.Waksman, Vol. 2., p. 152 (1961)] és a „Systematik der 30 Steptomyceten '[RHütter, s. Karger, A.G., (1967)] irodalmi utalásokra hivatkozva javasoljuk, hogy a No.T-24146 törzset a Streptomyces cyaneus, Streptomyces chartreusis és a Streptomyces viridchromogeneshez hasonló mikroorganizmusnak tekintsük. 35 A Streptomyces cyaneus azonban eltér a jelen törzstől a cellulózon való növekedésben, a zselatin elfolyósodásában, a nitrátok redukciójában, a táptalaj alsó oldalának a növekedés során létrejövő színében és egyéb esetekben. A jelen törzs glukóz-aszparagin 40 agáron zöldes barna oldható pigmenteket hoz létre, burgonya szelet közegen ill. agar tápoldaton pedig gyakran feketés barna és barna oldható pigmentek??. képez. Ezzel szemben a Streptomyces chartreusis glukóz- aszparagin táptalajon sárga oldható pigmenjt, tekét képez, de burgonya szelet közegen és agar tápoldaton nem hoz létre pigmenteket. Ilymódon ezek a típusok is különböznek a jelen Jörzstől. Továbbá, a jelen törzs morfológiai és kultúra jellemzői majdnem azonosak a Streptomyces 50 viridochromogenes ilyen tulajdonságaival, melyet az irodalomban már leírtak. Ezért összehasonlítás céljából a Waksman és Henrid által felfedezett IFO-12337 (ATCC 13759) jelű Streptomyces viridochromogenes-t és a jelen T-24 146 számú 55 törzset azonos körülmények között tenyésztettük, melynek eredményeként a két törzs között nem találtunk jelentős különbséget kivéve a szintetikus táptalajon a növekedésben és a légmicéliumokban lévő csekély különbséget. 60 A fenti tényekből következik, hogy a jelen T-24146 törzset rendszertani szempontból a Streptomyces viridochromogenes-hez soroljuk. A jelen törzset az osakai Fermentációs Intézetben, Os#ka, Japán, IFO 13 188 törzsszámmal helyeztük el. 65 Az olyan más Actinomycesek, mint a Streptomycesek, melyek a törzsek jellegzetességei folytán a Streptomyces viridochromogenesek típusához tartoz-3