164986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új acth-jellegű polipeptidek előállítására

7 164986 8 4. táblázat folytatása BOC I Val-Lys -Val-Tyr- NH2 C H )-N=C=N-( H > OtBu H® Cl0 BOC I I I BOC-Sar-Tyr- Ser-Met-Glu -His-Phe- Arg-Try-Gly-Lys Prö-Val-Cl© C1 0 BOC BOC H© H© BOC llll I -Gly-Lys -Lys -Arg-Arg- -Pro-Val-Lys -Val-Tyr- NH 2 4- CF3COOH H-Sar- Tyr-Ser-Met-Glu- His-Phe-Arg- Try-Gly-Lys-Pro-Val- Gly- Lys-Lys-Arg-Arg- Pro-Val- Lys-Val- Tyr-NH2 A fentiekben említett „megfelelő savaddiciós só" például egy szervetlen savaddiciós só, (például hidroklorid, szulfát, vagy hasonló), vagy egy szerves savaddiciós só (például acetát, formiát, stb.). A kondenzációs reakciót általában egy megfelelő oldószer jelenlétében végezzük. Az oldószer például dimetilformamid vagy dimetilszulfoxid, vízmentes vagy víztartalmú, vagy ezeknek kloroformos, dioxános, diklórmetános vagy tetrahidrofurános elegye lehet. A reakció hőmérséklete általában -20 és +30 C° között van, bár végezhető a reakció melegítéssel vagy hűtéssel is. A két, egymással amido-kötést létrehozó anyagot általában sztöchiometrikus mennyiségben használjuk, de a mennyiségek tetszés szerint változhatnak. Általában ha az N-terminális peptidfragment viszonylag rövid, jobb termelések és eredmények érhetők el, ha ezt a fragmentet feleslegben adagoljuk. A reakció befejeződése után a végtermékeket az önmagukban ismert általános módszerekkel izolálhat­juk. A reakciókörülményektől függően, ez az új vegyület bázisként vagy sóként keletkezik. A sóból a bázis a szokásos módszenei a bázissá alakitható, és a bázis egy gyógyászatilag alkalmazható savval reagáltatva a megfelelő sóvá alakítható át. Ilyen fentiekben említett sav például egy szervetlen sav, például valamilyen hidrogénhalogénsav, például sósav vagy hidrogénbromid, perklórsav, salétromsav, tio­ciánsav, kénsav vagy foszforsav, vagy egy szerves sav, például hangyasav, ecetsav, propionsav, glikolsav, tejsav, piruvinsav, oxálsav, maionsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, antranilsav, fahéjsav, naftalin­szulfonsav, vagy szulfanilsav. Az így keletkezett végterméket az önmagukban ismert eljárásokkal fémkomplexeivé alakíthatjuk át. Például ha egy, a fentiek szerint előállított vizes polipeptidoldatot réz, nikkel, kobalt és vas közül egynek vagy többnek sójával, hidroxidjával vagy oxidjával reagáltatunk, és a keletkezett elegy pH-ját 6 és 8 közé állítjuk, a hordozó fémvegyület és a fenti polipeptid között egy gyengén oldódó fémkomplex vegyület keletkezik. Az így előállított különböző fémkomplexek közül a cinkkomplex kiemelkedik nyújtott hatású aktivitása miatt. 5 A találmány szerinti eljárással előállított polipep­tideket különböző gyógyászati alakban adagolhatjuk, melyek ezt alkalmas, gyógyászatilag használatos szerves vagy szervetlen összetevőkkel együtt tartalmazzák. Dyen alkalmas összetevők azok, melyek 10 a fenti polipeptiddel nem reagálnak, például a zselatin, hktóz, glükóz, nátriumklorid, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzil­alkohol, gumi, polialkilénglikol, fehér vazelin, koleszterin, stb., valamint más hagyományos 15 gyógyszerhordozó. Az előbb említett gyógyászati alakok például a tabletta, cukorbevonatú tabletta, kenőcs, krém, kúp, oldat, szuszpenzió vagy emulzió alak. Az ilyen készítmények sterilizáltak lehetnek és/vagy segédanya-20 gokat, például konzerválószereket, stabüizálószereket, nedvesítő anyagokat, vagy emulgeálószereket tartal­mazhatnak. Tartalmazhatnak a készítmények más, gyó­gyászatilag alkalmazható anyagokat is. A találmány szermti anyagot orálisan vagy 25 parenterálisan egyaránt adagolhatjuk, de előnyösebb terápiás eredményeket értünk el, ha az adrenokorti­kotróp hormon (ACTH) helyettesítőjeként parente­rálisan, például intramuszkulárisan, intravénásán vagy hipodermálisan adagoltuk, injekcióként. A dózis 30 változó, a polipeptid esetében azonban naponta néhányszor körülbelül 0,01-1 mg az általános adagolás. Cinkkomplex vegyület esetén körülbelül 0,1-1 mg vegyületet adagolunk, naponta egyszer vagy kétszer. 35 A találmány szerinti eljárást az alábbi példák kapcsán részletesebben ismertetjük. A példák során a ..milligramm", „gramm" és „milliliter" elnevezéseket egyszerűen „mg", „g" és „ml" rövidítésekkel jelöljük. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat eredménye-40 inéi használt jelölések: Ri: Rf-érték metilénklorid^netanol-ecetsav (9:1 w,5) rendszerben; R^: Rf-értéketilacetát-piridin-ecetsav-víz (60:20: 6:11) rendszerben; 45 R|: Rférték n-butanol- ecetsav-víz (4:1:1) rendszerben; és Rf: Rf -érték- n-butanol-piridin-ecetsav-víz (30:20: 6:24) rendszerben. 1. példa 55 (l)Z-Sar-Tyr-OCH3 400 ml acetonitrilben 28 g Tyr-OCH3 HCl-t szuszpendálunk, és jéghűtés közben 16,8 ml trietilamint adunk hozzá. 30 perc múlva a 60 reakcióelegyhez 22,4 g Z-Sar-OH vegyületet és 24,8 g diciklohexilkarbodümidet adagolunk. A rendszert jéghűtés közben két órán át keverjük. A reakcióelegyet egy éjszakán át hűtőszekrényben tartjuk, majd reggel 1-2 csepp ecetsavat adunk 65 hozzá. A keletkezett diciklohexilkarbamidot szűréssel eltávolítjuk, majd az acetonitrilt lepároljuk. A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom