164941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin-származékok előállítására

164941 9 10 Az eljárás egyik változata értelmében oly mó­don is eljárhatunk, hogy valamely, a (II) ill. (Ill) általános képletnek megfelelő, de egy ^CHX cso­port helyett karbonilcsoportot tartalmazó vegyüle­tet, különösen egy Z-CmH2 m -CHO általános kép­letü aldehidet (ahol m valamely egész szám 0 és 5 között) egy Z-A-NH2 képletii aminnal illetőleg valamely (Illa) általános képletü aminnal - e kép­letekben az általános jelek jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - reagáltatunk a ka­talitikus hidrogénezés reakciókörülményei között. A reakciókörülmények megfelelnek az irodalomból a reduktiv alkilezés lefolytatására ismerteknek; közbenső termékként feltételezhetően a megfelelő aldehid-ammőnia-vegyületek képződnek. Az emii­tett karbonilvegyületek, különösen az emiitett al­dehidek pl. a megfelelő (II) illetőleg (III) általános képletü primer ill. szekunder alkoholok (X =-OH) oxidálása, vagy pedig a megfelelő savkloridok pal­ládiumos báriumszulfát katalizátor jelenlétében va­ló hidrogénezése utján állithatők elő. A (IV) általános képletü nitrileknek az (V) álta­lános képletü szerves fémvegyületekkel (előnyösen R^-Mg-Hal általános képletü Grignard-vegyületek­kel), vagy pedig a (VIII) általános képletü piperi­donöknak a (IX) általános képletü szerves fémve­gyületekkel való reagáltatása utján ugyancsak az (I) általános képletü vegyületekhez jutunk. A (IV) általános képletü nitrilek a megfelelő Z-(CnH 2n )-CHO általános képletü aldehidekből ál­lithatők elő, biszulfit-vegyületté való átalakitás, majd valamely (Illa) általános képletü 4-aril-pipe­ridinnel és ezt követően valamely alkálifém-cia­niddal, előnyösen káliumcianiddal való reagáltatás utján. (V) általános képletü szerves fémvegyület­ként elsősorban metilmagnéziutnbromid, -klorid és -jodid, etilmagnéziumklorid, -bromid és -jo­did, n-propilmagnéziumklorid, -bromid és -jodid, izppropilmagnéziumklorid, -bromid és -jodid, n­-butilmagnéziumklorid, -bromid és -jodid, továbbá metil-, etil-, ri-propil-, izopropil- és n-butil-li­tium alkalmazható. A (VIII) általános képletü pi­peridin-származékok pl. 4-piperidon valamely Z­-A-Hal általános képletü halogeniddel való reagál­tatása utján állithatók elő. A (IX) általános képle­tö szerves fémvegyület előnyösen fenillitium, fe­nilmagnéziumklorid, -bromid és -jodid, valamint a megfelelő o-, m- és p-tolil-, továbbá o-, m-és p-metoxifenil-vegyületek lehetnek. A (IV) általános képletü képlettv' nitrileket il­letőleg a (VIII) általános képletü piperidonokat ál­talában oly módon reagáltathatjuk az (V) általános képletü szerves fémvegyületekkel illetőleg a (IX) általános képletü szerves fémvegyületekkel, hogy a nitrilt illetőleg piperidont oldatban vagy szilárd alakban lassan, adott esetben hűtés közben hozzá­adjuk a szerves fémvegyület oldatához, majd a ka­pott elegyet a reakció befejeződéséig tnelegitjük illetőleg forraljuk. Oldószerként erre a célra első­sorban éterek, mint dietiléter, diizopropilétervagy tetrahidrofurán, továbbá anizol, dibenziléter, di­oxán, szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, klórozott szénidrogének, mint metilénklorid, to­vábbá hosszabbláncu éterek vagy szénhidrogének, valamint az emlitett oldószerek elegyei alkalmasak. Egyes esetekben ajánlatos szervetlen sóknak, mint magnéziumbromidnak vagy réz(I)-kloridnaka reak­ciőelegyhez való adása. A reakcióhőmérséklet és reakcióidő nincs különösebb jelentőséggel az el­járás sikerére; általában azonban 0 C° és az al­kalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsék­leten dolgozhatunk; ilyen körülmények között a re­akció általában 1/2 órától 48 óráig terjedő idő alatt, különösen azonban már 4-6 óra alatt befe­jeződik. A reakcióelegy feldolgozása pl. vizzel, hig savval vagy ammóniumklorid-oldattal való hid­rolízis utján, majd a kapott termék bázis vagy só alakjában való elkülönítése utján történik. A (VI) általános képletü vegyületeknek a (VII) általános képletü hidrazinokkal illetőleg tioamidok­kal való reagáltatása általában valamely, a reak­ció szempontjából közömbös szerves oldószerben, mint szénhidrogénben, pl. benzolban, alkoholban, pl. metanolban, etanolban vagy etilénglikolban, éterben, pl. tetrahidrofuránban vagy dioxánban, vagy pedig amidban, pl. dimetilformamidban vagy N-metil-pirrolidonban, 0 C° és 200 C° közötti, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontja kö­rüli hőmérsékleten, adott esetben a légkörinél ma­gasabb nyomáson történhet. A (VI) általános kép­letü vegyületek helyett azok funkcionális szárma­zékaként pl. a megfelelő mono- vagy diketálok, különösen etilénketálok, mono- vagy di-enolacilá­tok, különösen enolacetátok és más, az alkanoil­csoportban legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó enol­-alkanoátok, mono- vagy di-enoléterek, különösen mono- ill. di-alkil-enoléterek legfeljebb 6 szén­atomos alkilcsoportokkal, mint mono- ill. di-me­til- ill. di-etil-enoléterek, mono- ill. di-enami­nok, pl. az ammóniából, pirroüdinből, piperidin­ből, morfolinből vagy a (Illa) általános képletü aminokból levezethető enaminok alkalmazhatók; a (VII) általános képletü vegyületek helyett a megfe­lelő, az acilcsoportban előnyösen legfeljebb 7 szén­atomos N-acilszármazékok, különösen az R4-NH­-NH-Acil általános képletü acilhidrazidok alkal­mazhatók. (VII) általános képletü vegyületként különösen hidrazin, hidrazin-hidrát, metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil- és izobutil-hidrazin és ezek savakkal képezett addíciós sói, különösen hidro­kloridjai, továbbá tioformamid, tioacetamid, tio­propionamid, tiobutiramid, tioizobutiramid, tiova­leramid vagy tiöizovaleramid kerülhetnek alkalma­zásra. Az (I) általános képletü 3,4-dehidro-piperidin­-származékok (B* és B2 együtt -C-C- kötést képez) előállíthatók oly módon is, hogy valamely (X) ál­talános képletü vegyületből kettőskötés képzése közben egy HE általános képletü molekulát lehasí­tunk. Az E meghatározásának megfelelően pl. ha­logénhidrogénsav lehasitásáről, víz lehasitásáról (dehidratizálás), vagy pedig valamely karbonsav vagy más sav vagy fmmónia lehasitásáről lehet szó. Ha az E helyettesitők egyike halogénatomot kép­visel, akkor ezt a helyettesitőt bázisos reakció­körülmények között könnyen eltávolíthatjuk. Bázis­ként erre a célra alkálifém-hidroxidok, alkálifém­-karbonátok, alkoholátok, mint kálium-terc-buti-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom