164929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1,2,4-triazolok előállítására

3 164929 4 vagy az oldószer bepárlásával könnyen kinyerhet­jük. A. kiindulási hidrazonokat az 1 227 490számu nagy-britanniai szabadalmi leirásban ismertetett eljárás szerint állítjuk elő. A hidrazonokat, melye­ket átrendeződésnek vetUnk alá, nyers állapotban is 5 felhasználhatjuk minden különösebb tisztitás nélkül. A. jelen találmány vegyületei a központi ideg­rendszerre depressziós aktivitást gyakorolnak. így például egereken néhány jellegzetes kísérletet vé­gezve, kimutattuk, hogy a vegyUletet 25 mg/kg és 10 100 mg/kg testsúly közötti mennyiségben alkalmaz­va az állatok reflexszerű aktivitása jelentősencsök­ken. Például a 3. , 5. és 7. példa szerint előállított vegyületek ED5Q értéke 30 mg /kg testsúly. Más kí­sérletekkel kimutattuk, hogy a kb. 10 mg/kg és 50 15 mg/kg testsúly mennyiségű vegyület lényegesen be­folyásolja a motorikus koordináció gyöngülését és a helyes reflexeket. Ezenfelül azt találtuk, hogy az 1., (22)., 2., 3., 5., 7. , 9., 10. és 14. példák­ban leirt vegyületeket kb. 50-300 mg/kg testsúly 20 mennyiségben alkalmazva az állatokban a helyes reflexek teljes elmaradása következik be. Az uj vegyületek toxicitása igen csekély, mivel az egereken talált LD50 értékek általában maga­sabbak, mint 500 mg/kg testsúly. 25 A találmány szerinti vegyületek előnyös adago­lási formája a szájon keresztüli vagy a parenterá­lis adagolás, azonban egyéb adagolási formákat is hasznosan alkalmazhatunk. Az első es étben az anya­gokat gyógyszerészeti adagok formájában képezzük 30 tablettákként, kapszulákként, elixírként, oldatok­ként. A. dózisegységek ezenkivUl még a szokásos kötőanyagokat tartalmazzák, mint a keményítő, gu­mik, alkoholok, cukrok, zsírsavak. A parenterális adagolási mód is teljesen megfe- 35 lelőnek bizonyult, ebben az esetben a vegyületeket vizes parenterális oldatok formájában adagoljuk, hozzákeverve a hagyományos antioxidánsokat, tar­tósitókat, kelátképző szereket és pufferokat, ilye­nek például a nátrium-formaldehid-szulfoxilát, benzil-alkohol, etiléndiamin-tetraecetsav-szárma­zékok, nátrium-acetát és egyebek. A napi dózis nagyságrendje 1 mg és 50 mg/kg testsúly között van, előnyösen osztott dózisokban adagolható. A következő példák részletesen leírják a jelen találmány néhány jellegzetes vegyületét és ezeknek előállítását. I. Példa 5- (2 -hidroximetilf enil)-1 -metil- 3 -f enil­-1, 2, 4-triazol előállítása 12ml etanolban és 12 ml 5%-os sósavban készült 1,2 g 4-(2-benzilidén-l-metilhidrazono)-lH-2,3-benzoxazin szuszpenzióját vízfürdőn 3 órán át me­legítjük. Az etanolt desztillációval eltávolítjuk, és a maradékot vizes nátriumhidrogénkarbonát oldat­tal semlegesítve, kb. 0°C-ra lehűtjük. A csapadé­kot leszűrjük és etanolból kristályosítjuk. Olvadás­pont 122-123°C. Kitermelés 96%. 2-17. Példa Az 1. példában leirt módon a következő (I) álta­lános képletű vegyületeket állítjuk elő, melyekben az R, R^ és R2 jelöléseknek az alábbi jelentése van. Példa szám R„ O.p. °C F. p. °C Kiindulási vegyület 2/a 2/h -CIL 84-85 á 4- C2-(3-klórbenzilidén)-l-metilhidrazono] -1H-2, 3-benzoxazin 3/3 3/b -CII3 91-92 4- [2-(3-klőrbenzilidén)-l-metilhidrazono3 -1H-2, 3-benzoxazin 4/a 4/b -CH 127-128 4- [2-(4-klőrbenzilidén)-l-metilhidrazonoJ -1H-2, 3-benzoxazin 5,/a 5/b -CH, 95-97 3 4- C2-(3-fluorbenzilldén)-l-metilhidrazono] -1H-2, 3-benzoxazin 6/a 6/b -CH 125-126 4- C2-(2-metilbenzilidén)-l-metilhidrazono] -1H-2, 3-benzoxazin 7/i 7/b -CH 105-106 4- r2-(3-metilbenzilidén)-l-metilhidrazono3 -1H-2, 3-benzoxazin 8/a 8/b -CH 157-158 4- [2-(4-metilbenzilidén)-l-metilhidrazono3 -1H-2, 3-benzoxazin 9/a 9/b -Cll 110-112 4- [2-(3-metoxibenzilidén)-l-metilhidrazono3 -1H-2, 3-benzoxazin

Next

/
Oldalképek
Tartalom