164910. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma sejtbetontestek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Belejentés napja: 1971. VII. 26 Svédországi elsőbbsége: 1970. VII. 31. (10-531/70) Közzététel napja: 1973. XII. 28. Megjelent: 1975. X. 31. (IE-459) 164910 Nemzetközi osztályozás: B 28 b 7/00 Feltaláló: Rolf Erik GÖRANSSON mérnök, Älvsjö, Svédország Tulajdonos: Internationella Siporex Aktiebolaget, Stockholm Svédország Öntőforma sejtbetontestek előállítására í Sejtbetonbői készült testek, például lapok, lemezek és blokkok előállítása során általános gyakorlat, hogy először egy nagyméretű, porózus expandált betonanyagból álló testet gyártanak egy öntőformában, majd ezt a testet a megkivánt méretli 5 lemezekké vagy blokkokká vágják szét, rendszerint akkor, amikor az expandált porózus betonanyag még félplasztikus állapotban van, azaz a sejtszerkezetü könnyübeton gőzzel történő szilárdításának végrehajtása előtt. Az e célra használt öntőformák ál- 10 tálában meglehetősen nagy méretűek, például 5-7 m hosszúak, 1,5-2,5 m szélességüek és 0,5-1,5 m mélységüek. Amint ismeretes, az öntőformában expandáló és kötő könnyübeton anyag hőmérséklete lényegesen 15 megnövekszik a belső exotermikus reakciók eredményeként. A betonanyag hőmérséklete gyakran 80-90 °C nagyságrendet ér el. Ez a hőmérsékletnövekedés gyártástechnológiai szempontból tekintve kivánatos, minthogy meggyorsítja a betonanyag kö- 20 tését. Másrészt viszont azok a hőmérsékletkülönbségek, amelyek az öntőforma tartalma és a környező tér között jelentkeznek, az öntőforma szerkezetének vonatkozásában bizonyos problémákat vetnek fel, mert könnyen olyan feszültségeket ered- 25 ményezhetnek, amelyek elcsavarodásokhoz vezethetnek, legalábbis az öntőforma fenékrészén, és annak hosszanti oldalfal-részeiben. Ez viszont könnyen károkat okozhat az ezekben a sablonokban előállított, kötésben levő, de még félplasztikus 30 sejtbeton testekben, például azáltal, hogy a betonsejtekben repedések képződnek, továbbá, hogy nehézségek jelentkeznek a betontestek további kezelési műveletei végrehajtásakor, főként amikor ez utóbblakat az egyik alátámasztó szerkezettől a másikra szállítják a szétvágási müvelet során. Az abból a tényből következő problémákat, hogy az öntőforma fenékrésze, amelyeket könnyübetonelemek öntésénél használnak hajlamosságot mutat, hogy elcsavarodjék azoknak a hőmérsékletváltozásoknak az eredményeként, amelyeken az öntőforma tartalma keresztülmegy, a fentiekben már részleteztük; meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezideig csak sikertelen kísérletek történtek e hibák kiküszöbölése érdekében. így például a 3 298 076 számú USA szabadalmi leirás szerint ezeket a problémákat oly módon kell kiküszöbölni, hogy az öntőforma fenékszerkezetét egy tartókeretből és felette elhelyezett lemezből kell kialakítani, mimellett ennek a lemeznek kellene az öntőforma tulajdonképpeni fenékrészét alkotnia, és ezt a lemezt oly módon kell felszerelni, hogy szabadon ki tudjon terjedni és össze tudjon húzódni a kerethez viszonyítva hosszirányban. Annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, kiküszöböljék a hőmérsékletváltozások fellépését a keretben, a lemezt bizonyos távolságokban meg kell támasztani a keret felett, több távtartó elem segítségével, amelyeken a lemez alsó oldalával, amely gyakorlatilag telje-164910 1