164910. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma sejtbetontestek előállítására

3 164910 4 sen érintkezésben áll a környező levegővel, el­csúsztatható. Ez a megoldás azonban több szempontból hátrányos. A lemeznek vagy rendkivül vastagnak kell lennie annak érdekében, hogy sik felületű maradjon a vi­szonylag kisszámú, nagy távközökben elosztott alá­támasztótávtartó elemek között a beöntött beton­anyag nagy terhelése alatt is, amely esetben je­lentékeny hőmérsékletváltozásből származó feszült­ségek elkerülhetetlenül jelentkeznek magában a le­mezben, és ezzel a lemez káros elcsavarodási tendenciáját eredményeznék, vagy pedig igen nagy számú alátámasztó-távtartó elemet kellene alkal­mazni, amely esetben a hővezetés a keretre az ezzel járó keret-elcsavarodási kockázatot jelentené, ami még mindig igen jelentős értékű lehet. Ily módon tehá^ a jelenleg ismert öntőforma-fenék-ki­alakitás a beöntött betonanyag és a lemez alsó ol­dalával érintkező levegő közötti csaknem teljesen szabad hőmérsékletkiegyenlitődésen alapul, ami azt jelenti, hogy az öntőforma tartalma nemkívá­natos módon lehűl, még akkor is, ha a kerethez történő hőátadást alacsony értéken lehet tartani. Amint már emlitettük, az öntőformába töltött betonanyag hó'mersekletnövekedese e b.etonanyag expanziója és kötése során magának a könnyűbe­ton-anyagnak a szempontjából előnyös, következés­képpen kivánatos, hogy az öntőforma tartalmának lehűlését, amennyire lehetséges, meggátolják. Mi­nél kevésbé hül le az öntőforma tartalma, annál gyorsabban megy végbe a betonanyag kötése, és annál gyorsabban lehet eltávolitani a porózus, de még félplasztikus könnyübeton testet az öntőformá­ból, és a további kezelési fázisokba juttatni, ami­nek eredményeként az öntőforma ismét használható egy következő betontest készítésében. Ebből kö­vetkezően a sejtbeton előállitó cégek megkisérelték olyan öntőformák alkalmazását, amelyek fenékré­szei és falrészei vagy elemei hizonyos hőszigete­lő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeknek az ön­tőformáknak a fenék- és falrészeit nyitott, fém­anyagu merevitő vázszerkezetből állitották össze, amelynek felső és belső oldalán sik fémlemezbori­tást rögzitettek, például hegesztéssel, valamint hőszigetelő anyagrétegeket, például ásványi erede^ tű gyapotot alkalmaztak, amelyet a vázszerkezet szabadon maradó nyitott részeiben helyeztek el an­nak érdekében, hogy befedjék a boritólemez sza­badon levő részeit, azonban nem takarták el a vázszerkezeti elemeket. Az ilyen tipusu öntőfor­mák azonban igen hátrányosnak bizonyultak, mivel elcsavarodásra és vetemedésre való hajlamossá­guk nyilvánvaló volt, ugyanakkor hőszigetelőképes­ségük egyáltalán nem volt kielégitő mértékű. A sejtbeton termékek gyártásával foglalkozó vállalkozók ujabban rendszerint előnyben részesi­tik a teljesen hőszigeteletlen egyszerűbb öntőfor­mákat, amelyek a betöltött betonanyag expanziójá­nak és kötésének a során állandó helyzetű, jól szigetelt, úgynevezett kondicionáló alagutakban vagy kamrákban vannak mozgatva, amelyek gyakran el vannak látva speciális fűtőberendezéssel is, lé­nyegében egyenletes, megnövelt hőmérsékletnek a fenntartására az alagút vagy kamra terében; meg' kell jegyeznünk, hogy az ilyen kondicionáló alag-­utak vagy kamrák hátránya a magas költség és a nagy térigény. A találmány célja, hogy olyan, sejtbetontermé­kek gyártására alkalmas öntőformát szolgáltasson, amely a fent emiitett, ismert tipusu öntőformák hátrányait kiküszöböli, és amelyben a nyersbeton­anyag expanziója és kötése során keletkezett hőt hatékonyan vissza lehet tartani, és eredményesen lehet használni a könnyübeton-anyag szilárdulásá­nak meggyorsításához, anélkül, hogy költséges kon­dicionáló alagutakra vagy hasonlókra lenne szükség az öntőforma használatához. A találmány célja to­vábbá, hogy olyan öntőformát szolgáltasson, amely­nek jelentékeny a hőszigetelőképessége, és amely­ben a fenék- és falelemek nem mutatnak semmi­féle káros hajlamosságot az elhajlásra vagy meg­vetemedésre, vagy elcsavarodásia, annak ellené­re, hogy az öntőforma szerkezete szilárd és egy­szerű, és használhatósága nem függ a mozgó szer­kezeti elemek egymással összhangban levő kifogás­talan működésétől. A találmány szerinti öntőformának fenékeleme és oldalfalelemei vannak, amely elemek az öntő­formába juttatott betonanyag hőveszteségének csök­kentésére alkalmas hőszigetelő kitöltó'réteggel van­nak ellátva, és legalább a fenékelemnek fémanya­gu, nyitott merevitő vázszerkezete és ennek felső oldalához rögzitett, ugyancsak fémből készült, az öntőforma tényleges fenékrészét alkotó boritóleme­ze van. Ezért az öntőforma fenntartja azt a meg­növelt hőmérsékletet, amely a betöltött betonanyag expanziója és kötése során keletkezett. A találmány lényege, hogy a merevitő vázszer­kezet egy tartó-vázszerkezet felett és attól függő­leges értelemben térközzel elválasztva egymástól térközzel elrendezett támasztószervekkel, előnyö­sen támasztőlábakkal van alátámasztva, amely tá­masztólábak a merevitő vázszerkezetéről csak el­hanyagolhatóan csekély hőmennyiség elvezetésére alkalmasan vannak kialakítva, és a fenékelem hő­szigetelő kitöltőrétege mind a nyitott merevitő váz­szerkezet alsó oldalának, mind a rajta elhelyezke­dő fémanyagu boritólemez e merevitő vázszerkezet nyilasaiba eső, és a tartólábak által takaratlan ré­szeinek befedésére alkalmasan, ily módon a me­revitő vázszerkezet, mint egész, számára a fém­ből készült boritólemezének és az öntőformában levő betonanyagnak a hőmérsékletével közelítőleg azonos hőmérséklet felvételét és megtartását biz­tosító módon van kiképezve. Amint jól látható, egy ilyen tipusu öntőforma­fenékelem nemcsak abban a vonatkozásban műkö­dik hatékonyan, hogy meggátolja a betonanyag nem­kívánatos lehűlését, hanem lényegében semmiféle hajlamosságot nem mutat elhajlásra vagy veteme­désre a betöltött betonanyagban jelentkező hőmér­sékletkülönbségek miatt. A találmány szerinti öntőforma egy előnyös ki­viteli változatánál a fenékelem merevitő vázszer­kezete több különálló részből van felépitve, ame­lyek mindegyike négy tartólábbal van megtámaszt­va, és különálló fémből készültboritólemezzel van ellátva, és a merevitő váz-szerkezet-részek egy­vonalban, egymás után elrendezve közös tartó­• vázszerkezettel vannak alátámasztva, és együt-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom