164906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polioximetilénalapuú hőrelágyuló formázható masszák előállítására

164906 5 6 x = 1,2 vagy 3 és y = 0 vagy x = 0, y = 1, 2 és 3 z = 2 vagy x = 0, y = 1 és z = 3, 4, 5, és 6; előnyösen 3 vagy 4. Ciklusos éterként főként a 3 gyliriitagot tartalmazó vegyületek pl. etilénoxid, sztiroloxid, propilénoxid és epiklőrhidrin, valamint a fenilglicidiléter vált be. Ciklusos acetálként főként a 2-8, előnyösen 2-4 szénatomos alifás vagy cikloalifás oc,co-diolok ciklusos formaijait használjuk, amelyeknek szénlánca 2 szénatomtávolságra egy oxigén-atommal lehet megszakítva, ilyen vegyületek pl. a glikolformál (1,3-dioxolán), butándiolformál (1,3-dioxepán) és diglikolformál (1,3-6-trioxolán) valamint a 4-klórmetil-l,3-dioxolán és a hexándiolformál (1,3-dioxonán). Lineáris poliacetálként beváltak az előbb meghatározott ciklusos acetáloknak mind homo- vagy kopolimerjel, mind az alifás vagy cikloalifás oC, Oű-diolokból alifás aldehidekkel vagy tioaldehidekkel, előnyösen formaldehiddel készített lineáris kondenzátumok. Különösen az alifás 2-8, előnyösen 2-4 szénatomos o(, w -diolok lineáris formaijainak homopolimerjeit pl. a polidioxalánt, poli-(l,3-propándlolformál)-ot és a poli-(l ,4-butándiolformál)-ot alkalmazzuk. A redukált fajlagos viszkozitás (RSW-értékek) a találmány szerint alkalmazott lineáris polioximetiléneknél (2 suly% difenilamint tartalmazó butirolaktonban 140 C°-on 0,5 g/100 ml koncentrációban mérve) 0,07 és 2,50 dl . g , előnyösen 0,14 és 1,20 dl . g"l közötti érték. A polioximetilének krisztallit-olvadáspontja 140 és 180 C° között, fajsúlyuk 1,38 és 1,45 g . ml"1

között (DIN 53 479 szerint mérve) van. A találmány szerint alkalmazott lineáris, előnyösen binér vagy ternér trioxán-kopolimereket ismert módon a monomerek polimerizációjával kationos hatású katalizátorok jelenlétében 0 és 100 C°, előnyösen 50 és 90 C° közötti hőmérsékleten állítjuk elő (pl. a 903 668 lajstromszámú brit szabadalmi leírásban leirt módszerrel). Katalizátorként pl. Lewis-savakat, bórtrifluoridot és antimonpentafluoridot, valamint Lewis-savak komplexeit, előnyösen éter-származékait, pl. a bőrtrifluorid-dietiléter és bórtrifluorid-di-terc. -butil-éter-komplexet alkalmazzuk. Beváltak továbbá a protonos savak, pl. a perklórsav, valamint a só-szerü vegyületek, pl. a trifenil-metil-hexafluorfoszfát, trietil-oxonium-tetrafluorborát vagy az acetilperklorát. A polimerizáciő tömegben, szuszpenzióban vagy oldatban történhet. Az instabil alkotórészek eltávolítása érdekében a kopolimerizátumokat célszerűen egy termikusan vagy hidrolitikusan szabályozható részleges lebontásnak vetjük alá, a primer alkohol végcsoportok lebontásáig (v.o. pl. a 926 903, 951 272 és 986 925 lajstromszámú brit szabadalmi leírások szerint). A formaldehid vagy a trioxán találmány szerint alkalmazott homopolimerjei szintén ismert módon a monomerek katalitikus polimerizációjával állíthatók elő (v.o. pl. a 2 768 994 számú USA és 877 820 lajstromszámú brit szabadalmi leírások). A találmány szerint alkalmazott elágazó vagy térhálós polioximetilének készítésénél - ahol a trioxánt legalább egy a trioxánnal kopolimerizálható többfunkciósán reagáló vegyülettel és adott esetben legalább egy a trioxánnal monofunkciósan reagáló vegyülettel kopolimerizáljuk - ugy járunk el, hogy a többfunkciós vegyületeket általában 0,01-5, előnyösen 0,05-2 suly% és a monofunkciós vegyületeket általában 0,1-10, előnyösen 1-5 suly% mennyiségben használjuk. Monofunkciósan reagáló vegyületként a találmány szerint alkalmazott lineáris trioxán-kopolimerek előállításánál említett ciklusos étereket, ciklusos acetálokat és lineáris poliacetálokat alkalmazzuk. Többfunkciósán reagáló vegyületként olyan monomer vagy oligomer vegyületeket alkalmazunk, amelyek valamely előbb emiitett monofunkciós ciklusos éter- vagy ciklusos acetál-csoportot vagy csoportokat, adott esetben egy vagy több lineáris acetál-csoportot tartalmaznak, mimellett a vegyület legalább két reakcióképes ciklusos éter-, ciklusos acetál- és lineáris acetál-csoportottartalmaz. Előnyösen alkilglicidilformálokat, poliglikol-diglicidilétert, alkándiol-diglicidilétert és bisz-(alkántriol)-triformálokat használunk. Alkilglicidil-formálokpn olyan IVáltalános képletü vegyületeket értünk (IV) R - 0-CH

o - O - CH„ - CH - CH„ O ahol R valamely 1-10, előnyösen 1-5 szénatomos alifás alkil-gyököt jelent. Különösen jól beváltak a IV általános képletü alkilglicidilformálok, ahol R egy lineáris, rövidszénláncu alifás alkil-gyököt jelent. Ilyen vegyület pl. a metilglicidilformál, etilglicidilformál, propilglicidilformál és a butilgllcidilf orrnál. Poliglikol-diglicidiléterként olyan V általános képletü vegyületeket 45 50 (V) CH„-CH-CH„-0-(CH_-CH.TO) -CH -CH-CH_ \z / i i *• n i \ i L O O használunk, amelyben n = 2, 3, 4 vagy 5. Különösen beváltak az olyan V általános képletü poliglikol-diglicidiléterek, amelyekben n = 2 vagy 3. Ilyen vegyület pl. a dietilénglikol-diglicidiléter és 55 a trietilenglikol-diglicidiléter. Az alkándlol-diglicidilétereket a VI általános képlettel jelöljük 60 (VI) CH -CH-CH -0-(CHJ -O-CH -CH-CH,, \2 / 2 2 w 2 C / 2 O O ahol w = 2, 3, 4, 5 vagy 6, előnyösen 2, 3, és 65 4. Különösen alkalmas a butándiol-diglicidiléter. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3