164899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (')-vinkadifformán és sói,valamint adott esetben taberszonin,vinkadin ( )-kvebrachamin és (+)-1,2-dehidro-aszpidoszpermidin mellékalkaloidok
164899 5 6 sósavval öblítjük és vákuum-exszikkátorban szárítjuk, súly: 9,50 g [a]20 =4-390° (etanolban). Tisztítás céljából a terméket 100 ml forró vízben oldjuk, az oldatlanul visszamaradt kevés sárga színű viaszos ballasztanyagot leszűrjük, az oldatot lehűtjük és annyi koncentrált sósavat adunk hozzá, hogy sósavra nézve normál töménységű legyen. Fehér, apró tűkristályok formájában válik ki a tisztított (4->vinkadifformin-hidroklorid, súlya 8,60 g, [a]2 ° =+410° (etanolban), 180-185°-on bomlik. 2. példa Amsonia tabernaemontana fiatal hajtásairól a leveleket lefosztjuk, szobahőmérsékleten megszárítjuk, 0,5-1 mm szemcseméretre aprítjuk, majd 1,50 kg légszáraz őrleményt 30 liter 90%-os metanollal perkolátorban, szobahőmérsékleten 12 órán át extrahálunk. A mintegy 33 liter térfogatú és körülbelül 430 g összes extrakt-tartalmú metanolos extraktumból az alkaloidkeveréket kationcserélő műgyantán kötjük meg és választjuk el a nem bázisos kísérőanyagoktól (rutin stb.). Bemérünk 250 g Varion-típusú polisztirol-divinil-benzolszulfonsav-kationcserélő műgyantát, amely hidrogénciklusban van. A gyantát 90%-os metanollal duzzasztjuk, csökkentett nyomáson légtelenítjük, majd egy 3,8 cm átmérőjű oszlopba töltjük. Ezután az extraktumot 20 °C-on 0,9 liter/óra sebességgel átfolyatjuk az oszlopon. Az oszlopról lecsurgó oldat alkaloidot nem tartalmaz. Ezután az ioncserélő oszlopot 90%-os metanollal öblítjük, majd 90%-os metanollal készített 0,8 n sósav-oldattal szobahőmérsékleten eluáljuk. Az eluálószert 200 ml/óra sebességgel folyatjuk át az oszlopon egészen addig, amíg az oszlopról lecsurgó oldat alkaloidokat már nem '•"-talmaz. Az így nyert eluátum térfogata 3 liter, z oszlopot ezután metanollal öblítjük és minden további előkészítés nélkül közvetlenül felhasználjuk a következő extraktum feldolgozásához. A 3 liter térfogatú metanolos-sósavas eluátumhoz a sósavtartalommal egyenértékű kalciumoxidot adunk és 1 órán át keverjük. Az oldatlan szilárd maradékot szűrjük, majd az oldatot hidroxil-formában levő Varion-típusú anioncserélő műgyantával keverve semlegesítjük. A semleges metanolos oldatot 1,5 liter benzollal elegyítjük, az oldatból a metanolt kidesztilláljuk és a maradék benzolos oldatot 200 ml térfogatra pároljuk be. A bepárolt benzolos oldatot azonos térfogatú petroléterrel hígítjuk és 50 g Brockmann II aktivitású alumíniumoxiddal derítjük. A csaknem színtelen derített oldatot csökkentett nyomáson szirupsűrűségűre koncentráljuk, 50 ml etanollal hígítjuk, majd a maradék benzolt is kidesztilláljuk, az etanolos oldatot végül 25 ml térfogatra pároljuk be és 12 órán át 0 C-on állni hagyjuk. A színtelen apró hasábok formájában kivált kristályos (+)-vinkadifformint szűrjük, kevés hideg etanollal öblítjük és szobahőfokon szárítjuk, kitermelés: 5,90 g, olvadáspont: 98 °C, [a]*° =+600° (etanolban). Az etanolos anyalúgot, amely a (-f)-vinkadifformin-maradék mellett tartalmazza a mellékalkaloidokat is, szirupsűrűségűre« pároljuk, 200 ml benzollal elegyítjük, majd a maradék etanolt is kidesztilláljuk és 100 ml térfogatú benzolos oldatot 200 g szilikagéloszlopon kromatografáljuk. Az alkaloidokat benzollal eluáljuk és az eluátum-frakciók összetételét vékonyrétegkromatográfiával vizsgáljuk. A szilikagél-oszlopról először 300 ml térfogatú sárga színű eluátum-frakciót, majd színtelen frakciókat szedünk. A sárga színű eluátum-frakció után következő első 400 ml térfogatú színtelen frakció taberszonint és vinkadint tartalmaz. Az ezután szedett 600 ml térfogatú eluátum-frakció tisztán (+)-vinkadifformint tartalmaz. Ezt az utóbbi eluátum-frakciót vákuumban bepároljuk és a maradékot 5 ml etanolból kristályosítva 2,20 g (-t-)-vinkadifformint kapunk, op. 98 °C [a]p0 =4-602 (etanolban, c=0,2). így összesen 8,10 g kristályos (+)-vmkadifforrnint nyerünk ki. A taberszonin és a vinkadin keverékét tartalmazó benzolos eluátum-frakciót csökkentett nyomáson 40 ml térfogatra pároljuk be, majd az alkaloidkeveréket 200-200 ml 1%-os vizes citromsav-oldattal és 40-40 ml benzollal 5-lépéses ellenáramú megosztással választjuk szét. A kevésbé bázisos taberszonint a benzolos fázisok tartalmazzák. E fázisokat egyesítjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, bepároljuk és a maradékot 25 ml n sósavban oldjuk. A kapott taberszonin-hidroklorid súlya 115 mg [a]|f=-305o (etanolban, c=0,25), 190-195°-on bomlik. Az ellenáramú frakcionáló megosztással kapott citromsavas fázisok tartalmazzák a vinkadint. Egyesítés után az oldatot lúgosítjuk, 5X30 ml benzollal kirázzuk, majd szárítás után a benzolos oldatot szárazra pároljuk. A bepárlási maradék 325 mg amorf vinkadin, [a]p°=-68° (etanolban, c=0,5). Számítás szerint ez a termék 72% (-)-vinkadint és 28% racém vinkadint tartalmaz. A szilikagél-oszlopon végzett kromatografálásnál a (-f)-vinkadifformin eluálását követően az oszlopról 300 ml metanollal eluáljuk ä többi mellékalkaloidot. Az így kapott metanolos eluátumot szárazra pároljuk, a maradék mellékalkaloid-keveréket benzolban olajuk és alumínium-oxid-oszlopon kromatografáljuk. így a mellékalkaloid-keverékből 0,24 g (-)-kvebrachamint (op. 147 °C, [a]2p°=-115 , etanolban), valamint 1,20g (+)-l,2-dehidro-aszpidoszpermidint ([a]2 !? =4-+260 , etanolban) nyerünk ki. 3. példa Amsonia tabernaemontana fiatal hajtásait megszárítjuk, megdaráljuk, majd a száraz őrleményből 1,50 kg-ot metanollal extrahálunk. A metanolos extraktumból a 2. példával azonos módon eljárva, ioncserélő eljárással különítjük el a nyers alkaloidkeveréket, amit azután benzolos oldatban alumínium-oxiddal derítünk. Az alkaloidkeverék derített oldatából az 1. példával azonos módon eljárva, bepárlás és etanol, majd n sósav hozzáadása után kristályos (+)-vinkadifformin-hidrokloridot nyerünk ki. A termékként kapott fehér színű (-l-)-vinkadifformin-hidroklorid súlya 8,15 g, [a]2 D ° =4-410° (etanolban). 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
