164880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-amiláz és proteáz tartalmú fermentlé előállítására bacillus subtilis törzzsel való fermentációval

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 164880 A LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^0 Bejelentés napja: 1971. II. 8. (Cl-1067) Nemzetközi osztály: C12 d 13/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. XII. 28. Megjelent: 1975. XI. 29. Feltalálók: DR. HORVÁTH Istvánné vegyész, 25%, DR. HORVÁTH István vegyész, 10%, INCZEFI István mikrobiológus 10%, ISTVÁN Sándor vegyészmérnök, 10%, DR. JÁRAY Miklós mikrobiológus, 10%, WUKOVICS Sándor vegyész, 10%, SZAKÁCS György vegyészmérnök, 10%, VAKALIOSZ Tanasziszné mikrobiológus, 10%, STADLER István biokémikus, 5% Budapest Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Budapest Eljárás a-amiláz és proteáz tartalmú fermentlé előállítására Bacillus subtilis törzzsel való fermentációval 1 Ismeretes, hogy a Bacillus subtilis két extraceüuláris enzimet, az a-arrdlázt és a neutrális proteázt magas szinten termel. A termelt enzimeket ipari célokra a fermentációs folyadékból izolálják. Ismeretes továbbá, hogy a fermentációs körülmények a keletkezett 5 enzim mennyiségét erősen befolyásolják [Hagihara B., Proc. imp. Acad. Japán 27, 346 (1951), Hagihara B., Ann. Rept. Sei. Works, Fac. Sei. Osaka Univ. 2, 35 (1954), Fukomoto J., Yamamoto T., and Tsuru D., Proc. Int. Symp. Enzyme Chemistry, Tokyo and 10 Kyoto, p. 366, 479. London: Pergamon Press Ltd. (1957)]. A fenti irodalmi helyek szerzői meghatározták a termelésre kedvező feltételeket és a következőket alapították meg. A két enzim termelésére legkedve- 15 zőbb szénhidrátforrás a keményítő, de lényegében hasonló termelési értékek érhetők el egyéb szénhidrátokkal, glükózzal, maltózzal, laktózzal és galaktózzal. Magas enzimtermelés csak magas foszfáttartalmú táptalajon érhető el. Fehérjeforrásként ammónium- 20 sókat és komplex fehérjéket alkalmaztak. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a-amilázt és proteázt termelő Bacillus subtilis törzzsel való fermentáció esetén a táptalajban a korábban alkalmazott szénhidrátok, glukóz, saccharóz-keveré- 25 kek vagy keményítő helyett tejsavóport alkalmazva az enzimtermelésben lényeges változás áll be: jelentősen növekszik a termelt a-amiláz mennyisége. Ez a hatás nem egyenértékű a laktóz hatással, mert a tejsavópor laktóztartalmának megfelelő mennyiségű 30 laktózzal, azonos fermentációs körülmények között az amiláz-termelés tejsavóporra jellemző szignifikáns emelkedését észlelni nem tudtuk. Bacillus subtilis törzzsel való fermentáció ot-amiláz és proteáz termelése céljából új eljárás, mivel tejsavópor alkalmazása enzimtermelésre eddig sem az irodalomban, sem a gyakorlatban nem volt ismeretes. Feltételezésünk szerint a tejsavóporban a laktózon kívül még olyan hatóanyag, illetve hatóanyagok vannak jelen, melyek az a-amiláz termelésre aktiválóan hatnak. Ezért nem azonos a tejsavópor hatása a laktóz hatással, mely laktóz a tejsavópornak egyik lényeges alkotórésze. Találmányunk haladó jellegű, mert: a) A tejsavópor lényegesen olcsóbb és egyszerűbb technológiával előállítható alapanyag a Bacillus subtilissal való fermentációhoz az enzimtermeléshez korábban javasolt speciális szénhidrát-keverékek vagy szénhidrátok bármelyikénél. b) Tejsavóporral lényegesen magasabb enzimtermelési szintet értünk el, mint a korábban ipari célokra javasolt keményítő alkalmazásával. A találmány tárgya eljárás a-amiláz és proteáz tartalmú fermentlé előállítására Bacillus subtilis törzzsel való fermentációval, komplex fehérjét, szervetlen nitrogénforrást, szénforrást, valamint anorganikus sókat tartalmazó táptalajon, azzal jellemezve, hogy Bacillus subtilis törzsként Bacillus subtilis BS-IV/1963 jelű, MNCs63 letétszámú törzset, komplex fehérjeként 0,5—3,0% szójahsztet vagy 164880