164790. lajstromszámú szabadalom • Elektromosan szigetelő kötőanyag

5 164790 6 oxálsavat adunk. Ugyanígy előállíthatunk maradék savat egyáltalán nem tartalmazó elegyet is, ha a maradék savat szervetlen vagy szerves bázissal, önmagában ismert módon semlegesítjük. A savtartalomnak a kétféle keményítőszerre gyakorolt hatását az alábbi táblázatban ismertetjük. A találmány szerinti kötőanyagok egy másik jellemzője az, hogy ezeket a kötőanyagokat oldószerben melegítve előkondenzálhatjuk, s így meghosszabíthatjuk a molekulaláncokat. Ilyen módon a felhasználási szükségletnek megfelelő gyantát állíthatunk elő. Minthogy a hajlékony szalagok kötőanyagait további feldolgozás nélkül alkalmazzák, ilyen célra előnyösen előkondenzált kötőanyagokat alkalmazunk. A kötőanyaggal átitatva a legjobb minőségű töltési és öntési tulajdonságokkal rendelkező öntőanyagot kapunk. A kis kezdeti reakcióképességű kötőanyagot oldószerben eló'kondenzáljuk, majd savkatalizátor hozzáadásával a reakcióképességet a kívánt szintre növeljük. Rétegszigetelésre használt lakkoknál olyan hosszúláncú kötőanyagra van szükség, amely a szigetelés során nem illékony, s amely jó kitöltőképességgel rendelkezik. Ebben az esetben szintén előkondenzált anyagot alkalmazunk. A találmány szerinti kötőanyagokkal különböző szigetelőanyagokat állíthatunk elő. ilyen szigetelőanyagokra a következő példákat említjük meg: Oldószerben oldott fenti kötőanyagot tartalmazó lakk. A fenti kötőanyag oldatának hőkezelésével készített előkondenzált lakk. Vezetők rétegszigetelése. A rétegszigetelést valamely szálból, például azbesztből, üvegből, szintetikus szálból vagy szintetikus szálak együtteséből, továbbá a fenti kötőanyagalapú előkondenzált vagy előkondenzálatlan lakkból állíthatjuk elő. Üvegalapú, azbesztalapú, vagy alapként üveg-azbeszt kombinációt alkalmazó hordozóval ellátott szigetelőrétegek, amelyeket a fenti kötőanyag-alapú előkondenzált vagy előkondenzálatlan lakkal impregnálhatunk. Kompenzátorok és kittek. Ezeket töltőanyagokból, csillámlemezekből, csillámlapocskákból vagy azbesztből állíthatjuk elő a fenti kötőanyag-alapú eló'kondenzált vagy előkondenzálatlan lakkal. Hajlékony lapok és lemezek. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy csillámlemezekből vagy csillámlapocskákból és szálas erősító'anyágból álló kompozíciót a fenti kötőanyag-alapú lakkal impregnálunk. Ámbár az ismertetett két keményítőszer-típus gyártása és felhasználása önmagában ismeretes, az alábbiakban a találmány illusztrálására példákat ismertetünk fenol-novolakk és rezorcin-formaldehid kondenzátum alapú keményító'szer előállítására. Fenol-novolak keményítőszer előállítása Visszafolyató hűtővel ellátott reaktorba beadagolunk 1920 g fenolt, 1736 g 30 súly%-os formaldehidet és 288 g vízben oldott 38,4 g oxálsavat, majd az elegyet keverés közben 90 C"-ra melegítjük. Ekkor a melegítést abbahagyjuk, a meginduló exoterm kondenzáció hevességét a reaktor hűtésével csökkentjük. A reakció befejeződése után az elegyet 4 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, a terméket melegen dekantáljuk és a felső fázisl képező víz legnagyobb részét további dekantálással elkülönítjük. A maradék vizet desztillációval távolítjuk el, majd a novolakkondenzációt vákuumban történő víztelenítéssel fejezzük be. Eközben az elegyet 160 C°-ig melegítjük. A desztillátum termelése kb. megegyezik az elméleti termeléssel. Öntés és lehűtés után üvegszerű, porhanyós anyagot kapunk. A termék cseppenés-ontja kb. 115-1250°. 10 15 A) iC formaldehidet és 1100 g vízben oldott 4,7 g oxálsavat, majd az elegyet keverés közben melegítjük. A kondenzáció a rezorcin oldódása után, kb. 65 C°-on következik be. Ekkor a melegítést félbeszakítjuk és az exoterm kondenzáció hevességét a reaktor hűtésével csökkentjük. A reakció befejeződése után az elegyet 1 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd a reaktort desztillációra szereljük át és az elegyet vákuumban történő vízmetesítéssel kondenzáljuk. Eközben az elegyet 160 C'-ra melegítjük. A termelés ebben az esetben is kb. megegyezik az elméleti értékkel, öntés és lehűtés után kb. 95 C° cseppenés-pontú üvegszerű terméket kapunk. A katalizátortartalom hatása A fenol-novolak és a rezorcin-formaldehid kondenzátum keményítőszer és az epoxid-gyanták közti reakció sebessége a savkatalizátor - ez esetben oxálsav - mennyiségének függvénye. Ezt az összefüggést az alábbi táblázat segítségével mutatjuk be: A kötőanyag összetétele 1 epoxid-egyenértékű EPON 827 1 epoxid-egyenértékű DEN 438 A: 0,9 hidroxil-egyenértékű fenol-novolakk B: 0,9 hidroxil-egyenértékű rezorcin-formaldehid kondenzátum Testszigetelő szalag 2 réteg „silion" (üvegszövet), 25 j 1 réteg csillámpapír 180g|m2 35% kötőanyag 50 •)5 60 Keményítőszer Oldhatatlan anyagok aránya után szárítás 4 óra 2 óra 4 óra 120C°-on 150C°-on 150C°-on I A: dekantált B: 1% oxálsavval II A: dekantált B: 0,2% oxálsavval III A: dekantált B: 1% sav + a lakkhoz 1% oxálsav adva IV A: dekantálás nélkül B: 1% oxálsavval 2,2% 24,5% 83,2% 2,9% 6,1% 86% 1,9% 58,5% 97% 2,2% 78%, 99% Rezorcin-formaldehid kondenzátum előállítása Visszafolyató hűtővel ellátott reaktorba beadagolunk 2200 g technikai mmosegu rezorcint, 1000 g 3U suly'/i-os 65 A sav % a használt sav mennyiségét adja meg a kapott novolak súlyához viszonyítva. A táblázatból látható, hogy a fenol-novolak víztartalmának részleges eltávolítása, ill. a rezorcin-formaldehid kondenzációnál kis mennyiségű oxálsav alkalmazása csökkenti a 2 órán 150 C°-os szárítás után keletkezett oldhatatlan anyagok mennyiségét. Ez lehetővé teszi a folyékony fürdős polimerizaciós technológia alkalmazását. A folyékony fürdős polimerizaciós technológia megköveteli a fokozatos térhálósítást. A nagy savmennyiség, ill. a nagy savarány tartása a novolakban vagy utólagos savadagolás a 2 órás 150 C°-on végett térhálósításnál növeli az oldhatatlan anyagok mennyiségét. Ez egyrészt a szigetelők nyomás alatti térhálósításánál kedvező, másrészt lehetővé teszi a szerszámok rövid időre történő rögzítését. Kísérleteink során egyébként azt találtuk, hogy a termékek reakcióképessége 120 C°-on - függetlenül a 150 C°-on tapasztalható reakcióképességtől - igen kicsi. Ez lehetővé teszi, hogy a termékeket minden esetben vákuumban, melegen alaposan vízteleníthessük. A találmány közelebbi bemutatására ismertetünk két, testszigetelésre használt szalagoknál alkalmazott kötő-