164790. lajstromszámú szabadalom • Elektromosan szigetelő kötőanyag
164790 8 anyagot. A kötőanyagokat a hordozóanyag impregnálását lehetővé tevő szokásos oldószerben oldjuk. A gyakorlatban erre a célra valamely aromás szénhidrogén és alkohol elegyét használjuk. /. példa !34g EPON827 44 g DEN 438 24 g fenol-novolak 40,5 g rezorcin-fenol kondenzátum 20 g izopropilalkohol 40 g toluol A fenol- novolakot a készítés során dekantáltuk és vízzel mossuk. A rezoicin-formaldehid kondenzátumot 0,2% oxálsawal állítottuk elő. A fenti kötőanyag reakcióképessége meglehetősen kevés. 2 órás 150 C°-os kezelés után az oldhatatlan anyag mennyisége mindössze 6%. Teljes polimerizációhoz 150 C°-on 8 óra szükséges. A kötőanyag terhelés alatti elhajlási hőmérséklete (Martens szerint) 115 C°. Az elhajlott tiszta, térhálósított gyanta hajlítási szilárdsága 14,5 kg/m2, a behajlás mértéke 6 mm. Az anyag ütési szilárdsága 52 kg/cm2 . 4. példa Testszigetelésre alkalmas hajlékony szalagot állítunk elő. E célból 25 g/m2 súlyú üvegszövetet 180 g/m 2 súlyú csülámpapírt, majd erre ismét egy réteg üvegszövetet helyezünk. A szalagra önmagában ismert eljárás segítségével az 1. példában leírthoz hasonló oldott lakkot viszünk fel. 4 10 15 20 2. példa 178 g EPON 327 178 g DEN 438 108 g rezorcin-formaldehid kondenzátum 40 g izopropilalkohol 80 g toluol A kondenzátumot 0,2% oxálsavval állítottuk elő. Az így kapott kötőanyag reakcióképessége 150 C°-on lényegesen nagyobb az előző példa anyagánál, 120 C"-on azonban ez a termék sem mutat polimerizációs hajlandóságot. 4 órás 120 C°-os kezelés után az oldhatatlan termékek aránya 3%, 2 órás 150 C°-os kezelés után 60%. 5 órás 150 C°-os kezelés után 100%. A Martens-fok 145 C°. A tiszta térhálósított gyanta hajlási szilárdsága 13 kg/cm2 , 5 mm-es behajlás mellett. Az anyag ütési szilárdsága 30 kg.cm/cm2 Az alábbiakban belső szigetelésre alkalmas előkondenzált lakk előállítását ismertetjük. 25 30 35 j. példa 178 g EPON 827 178 g DEN 438 65 g fenol-novolak 18 g rezorcin-formaldehid kondenzátum 110 g toluol 55 g izopropilalkohol 4,4 g oxálsav A fenol- novolakot a készítés során dekantáltuk, majd vízzel mostuk. A rezorcin-formaldehid kondenzátumot 0,2% oxálsavval állítottuk elő. Visszafolyató hűtővel felszerelt reaktorban elkészítjük az epoxid-gyanták és a keményítőszerek fenolos oldatát, az oldatot forrásig melegítjük, majd 8 órán keresztül 125 C° körüli hőmérsékleten tartjuk. A kapott lakkot lehűtjük, 55 g izopropilalkoholt és 4,4 g oxálsavat adunk hozzá. A kapott lakk felvitel és 80 C°-on történő szárítás után lemezen száraz tapintású bevonatot képez. A lakk reakcióképessége 2 órás 150 C°-os kezelés után: 75% oldhatatlan termék. Az alábbi négy példában különböző szigetelőanyagokat ismertetünk és bemutatjuk a szigetelőanyagok készítését. 40 Az impregnálás után a szalagot annyire megszárítjuk, hogy még hajlékony maradjon. A gyakorlatban az illó anyagok mennyiségét 3-4%-ra csökkentjük, gépre tekerendő szalagok esetén 2,5%-ra. A maximálisra csökkentett ülóanyag-arány lehetővé teszi, hogy a tekercselést több réteg szalaggal valósítsuk meg. A szalagok vastagsága elérheti a 6 mm-t anélkül, hogy a vízmentesítés során fellépő duzzadás az öntés során repedéseket idézne elő. A repedések a nagyfeszültésgű üzemeltetés során károsak lennének. 5. példa A 4. példában leírtakhoz hasonlóan hajlékony szalagot állítunk elő, azzal a különbséggel.hogy impregnálásra a 2. példa szerinti lakkot használjuk. A kész szalagban az illó anyagok aránya 5-7%, ez 20 KV-nál kisebb feszültségek esetében megengedhető. 6. példa A közbenső tér szigetelésére alkalmas kitölthető szelektort készítünk, amely egyúttal az állórész-fél rögzítését biztosítja, t célból egy 260 g/m2 súlyú azbeszt-üvegszál vegyes szövetet a 3. példában ismertetetthez hasonló, oldatban előkondenzált lakkal vonunk be. A bevont hordozót 140 C -ra hevített alagútba visszük és 5 percen keresztül ott tartjuk. Ilyen módon száraz, de hajlékony anyagot kapunk. A termék hőre lágyul, s így fel tudja venni a szétválasztott állórészek oldalának kanyargós alakját. A terméket hőkezeléssel gyorsan lehet igen szilárddá tenni. 7. példa Rézhuzal elemi vezetőkből álló, egyenetlen vastagságú vezetőn a 3. példában leírt lakk segítségével rétegszigetelést és bevonatot létesítünk. A meghosszabbított láncokból álló termék a szárítókemencében gyorsan igen jó tömítőképességű bevonatot képez. A bevonat biztosítja a rétegszigetelés jó kohézióját és felfogja az elemi vezetőket érő deformációkat. * Az alábbi két példában elektromos forgógép állórészének szigeteló'egységét ismertetjük. Az egyik gép víz- vagy hidrogénhűtésű nagyfeszültségű turbógenerátor, a másik egy nagy szinkronmotor. 45 8. példa A mellékelt 3. ábrán látható módon több méter hosszú Roebel állórészt készítünk. A vezetősínt a 7. azbeszttel borított elemi vezetőkből alakítjuk ki. A két sorban elhelyezkedő elemi vezetőket a 6. példában ismertetett 8. azbesztüvegszövet szelektor választja el egymástól. Az átvezetések keresztezéseit az ábrán nem jelölt kis lemezekkel szigeteljük. 0 A kis lemezek a 3. példa .szerinti lakkal kitöltött csillámlemezből állnak. Az alapként ugyanazon gyantát tartalmazó 10. gitt biztosítja az állórész szabályos alakját. Az így kialakított állórészt kitöltjük és 45 perces 160 C°-os préseléssel formázzuk. Ezután all. szalaggal az állórészt körbetekerjük. A 30 mm szélesre vágott szalag megegyezik a 4. példában ismertetettel. A szalagot úgy tekerjük fel, hogy tekerés közben félig fedje az előző menetet. A szalagból annyit tekerünk fel, hogy végül elérjük a kívánt vastagságot. A vastagság 24 KV névleges feszültség esetén például 5,5 mm lehet. Ezután az állórészt 120 C°-on vákuumban, több órán keresztül víztelenítjük. A továbbiakban az állórészt préseléssel „kalibráljuk", azaz préseléssel megadjuk a kívánt pontos geometriai méretet. Végül a szigetelést polimerizáljuk. E célból az állórészt 65 nyomás alatti forró folyadékfürdőbe helyezzük. A 160 C° fürdő 7 kg/cm2 nyomás alatt áll. Ilyen módon olyan állórészt kapunk, amelynek szigetelése 55 60
