164768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koagulált felület kiképzésére mikropórusos lapokon
19 164768 20 "amely 0,36% „Excelsior" korom-pigmentet is tartalmazott: e permetezés útján kb. 5 g szilárd anyagot vittünk fel a lap felső felületének 1 m2-jére. Az így bepermetezett lapot azután közvetlenül egy meleg légáram alá vezettük olymódon, hogy a lap felületéhez közel a levegó' hőmérséklete kb. 5 90 C° volt: ezután a lapot egy meleglevegó's szárítószekrénybe vittük tovább, ahol először kb. 120 C°, majd kb. 130 C° hőmérsékletű levegő hatásának tettük ki és így alaposan kiszárítottuk. Az így kapott lap homályos sima felületet muíatsü, 10 A fenti módon kapott száraz lap felső felületét azután a fent említettel egyező oldat finom permetével permeteztük be, és ismét a fent leírt meleg légáram hatásának tettük ki, majd a fentivel egyező módon meleglevegő szárítószekrénybe vezettük. Ezt a kezelést még kétszer megismételtük: így a 3 15 permetezési művelettel felvitt szilárd anyag összmennyisége kb. 3 g/m2 volt. A leírt módon kezelt lap külső megjelenése és „törési" tulajdonságai hasonlóak voltak az 1. példa szerint kapott termék tulajdonságaihoz. A lap nagyfokú vízállóságot muta- 20 tott (a fent leírt próbában 500 hajlítás felett) és vízgőzáteresztőképessége is jó volt (az említett 3 permetezési művelet után, száraz állapotban a vízgőzáteresztőképesség kb. 290 g/m2 /24 óra volt: ha csak két permetezési és szárítási műveletet alkalmaztunk, akkor a lap kb. 530 g/m2 /24 óra 25 vízgőzáteresztőképességet mutatott). 3. példa 30 Az 1. példában leírthoz hasonló száraz, színezett mikropórusos lapot 50:50 arányú metanol-víz elegybe áztattuk, majd hengerek között olymértékben kinyomtuk, hogy a lap 80% folyadékot (a lap száraz súlyára számítva) tartson vissza. A nedves állapotú lap felső felületét oly oldattal permetez-35 tük, amely 48,1 rész dimetilformamid, 33,6 rész dimetilciklohexanon és 14,4 rész aceton elegyében 3,5% elasztomer poliuretánt (oldott állapotban) és 0,35% finoman elosztott korom-pigmentet (diszpergált állapotban) tartalmazott. A lapot ezután 130 C° hőmérsékletű légtérben 80 mp-ig, majd 40 90 C° hőmérsékletű légtérben 20 percig szárítottuk az összes ilió anyag elpárologtatása céljából. A megszárított lapot ezután ismét permeteztük oly oldattal, amely 49,7 rész dimetilformamid, 34,5 rész dimetü-ciklohexanon és 14,8 rész aceton elegyében 1,5% elasztomer poliuretánt (oldott állapot- 45 bari) és 0,15% finoman elosztott korom-pjgmentet (diszpergált állapotban) tartalmazott, majd a finom permettel bepermetezett lapot az 1. és 2. példában leírt módon közvetlenül egy -meleg légáram alá vittük, majd 80 mp-ig 130 C° hőmérsékletű légtérben szárítottuk. Az ilymódon a lap felső gg felületére felvitt szilárd anyag összmennyisége £,, 8 g/m1 volt, ennek a szilárd anyagnak 90%-a poliuretán, 10%-a pedig korom. 55 4. példa A 3. példában leírt eljárást megismételtük azzal az eltéréssel, hogy a permetezésre alkalmazott oldatok korompigment helyett titándioxjdot tartalmaztak. Az első permet- gQ ben (tehát a még nedves lapra permetezett oldatban) a pigment-koncentráció olyan volt, hogy a szilárd anyagban a pigment mennyisége 4,2 térfogat% legyen. A fényes felület létrehozása céljából alkalmazott permetben a titándioxid koncentrációja a szilárdanyagra számítva 17 íf.% volt. 65 5. példa Egy pigmentálí, kétréteges mikropórusos lapot - amely a 70 2. példában leírthoz hasonló minőségű volt - szobahőmérsékleten vízbe merítettünk, majd hengerek között olymértékben kinyomtuk, hogy a lap száraz súlya 80%-ának megfelelő mennyiségű vizet tartson meg. Ezután a nedves lapot a harmadik példában leírt módon permeteztük pigmentet is 75 10 "tartalmazó oldattal (pigmentként „Superba Black" korompigment volt a permetezésre alkalmazott oldatokban diszpergálva). A nedvesen bepermetezett lapot meleglevegős szárítószekrényben 20 percig szárítottuk 106 C hőmérsékleten: ezután méréssel megállapítottuk, hogy a lap súlya négyzetméterenkint 9,15 g-mal növekedett meg. A 3. példában leírthoz hasonló módon felvitt fényesítő permet és meleg légfuvással történő szárítás után a lapot egy 120 C° hőmérsékletű szárítószekrényen vittük keresztül 4 perc tartózkodási idővel. Az így kapott fényesfelületű, borjúbőrszerűen barkás lap a vízállósági próba során 500-nál jóval több (pl. 3600) hajlítási ciklusig vízállónak mutatkozott. Vízgőzáteresztőképessége 300g/m2 /24 óra volt. 6. példa A 2. példában leírt eljárást ismételtük meg, de azzal az eltéréssel, hogy a permetezéssel felvitt oldatokban poliuretánként csakis alifás poliuretán volt. Ez a poliuretán (Quinn 9364 poliuretán/401 kg/cm2 szakítószilárdságú, 287% szakadási nyúlást, 5%-os nyújtás esetén 23 kg/cm2 , 100%-os nyújtás esetén pedig 107 kg/cm2 moduluszt mutató termék volt, amelynek határviszkozitása (25 C° hőmérsékleten, dimetilformamidban mérve) 1,15 volt: az anyag dimetilformamidban és tetrahidrofuránban oldható (20%-os koncentrációban). A permetezésre alkalmazott oldat 3,96% poliuretánt tartalmazott: az oldatban 1,6% pigment (titándioxid) volt diszpergálva. A pigmentet oly előkeverék alakjában vittük be az oldatba, amely 60% súly% pigmentet, 12 súly% vinilklorid -vinilacetát kopolimert („VYXH" vinilgyanta) és 28% metiletilketont tartalmazott, 46,73% dimetilformamidból, 32,17% ciklohexanonbóli és 14,2% acetonból álló folyadékelegyben. 7. példa E példában mikropórusos lapként az 1. példában leírthoz hasonló mikropórusos elasztomer poliuretán lapot alkalmaztunk, de színezetlen állapotban. A lapot (amely pórusossága következtében fehér színűek mutatkozott) szobahőmérsékleten vízbe áztattuk (a vízzel való alapos átitatás elősegítése és meggyorsítása céljából előzőleg evakuáltuk az átitatandó pórusos lapot). Ezután a lapot kinyomóhengerek között vezettük el olymódon, hogy a lap csupán saját száraz súlya kb. 80%-ának megfelelő vízmennyiséget tartson vissza. Az így előkészített lapot nedves állapotban nyomtatási eljárással vontuk be a felületén egy elasztomer hőrelágyuló poliuretán barna pigmentet tartalmazó oldatával, olymódon, hogy ezt az oldatot szorosan egymás mellett elhelyezkedő finom pontszerű foltok alakjában vittük a felületre. Az oldat 17,1% szílárdanyagot tartalmazott, az oldószer 50% dimetilformamid, 35% ciklohexanon és 15% aceton elegyéből állt. A szilárdanyag pigmentből és kötőanyagként szereplő poliuretánból állt 49:51 mennyiségi arányban: a pigment igen finoman elosztott állapotú volt és vörös vasoxid (RBH 5436), sárga pigment (RBH 5413 sárga) és kismennyiségű fekete pigment (RBH 5404 fekete) keverékéből állt, barnás szint mutatott. A fenti módon elkészített oldat 24 C°-on Zahn szerint 3-as csészével mért viszkozitása 25-30 mp volt. Az így elkészített pigmenttartalmú oldatot vésett felületű hengerrel vittük fel a lap felületére a hengeren 6,45 cm2 felületre számítva 10 000 négyszögletes alakú bemélyedés volt a nyomófesték felvételére: ezzel a hengerrel a nedves lap felületére oly mennyiségű pigmenttartalmú oldatot vittünk fel, hogy 1 m2 felületre elégséges legyen. Az így pigmenttartalmú oldattal kezelt lapot ezután gyorsan egy szárítószekrényen visszük keresztül, hogy az oldószer illékonyabb részét (az aceton) gyorsan elpárologtassuk és így a réteg rövid idő alatt megszilárduljon a felületen: ezután a lapot, még ugyancsak nedves állapotban, a leírttal egyező módon egy újabb nyomtatási műveletnek vetettük alá, ugyanilyen mennyiségű pigmentált oldatot
