164758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek oxacilezésére gázfázisban

164758 Az igy előállított báriumaceto-aurát alkal­mas adalékanyagként a találmány szerinti eljárás kivitelezése során. A báriumkarbonsav-aurát izo­lálása azonban nem szükséges, mivel az előállí­tásnál képz5dő karbonsavas oldatok a találmány 5 szerinti eljárásnál épp olyan jó eredménnyel al­kalmazhatok. A katalizátorokhoz adagolt bárium­karbonsav-aurát mennyiség 0,1 és 20 suly%, elő­nyösen 0. 2 és 5 suly% között van a hordozóanyag­bői és hatóanyag komponensekből álló katalizátor- jg -rendszerre számítva. A tulajdonképpeni oxacilezés ugy történik, hogy karbonsavat, olefint és oxigént vagy oxigént tartalmazó gázokat 100-250 C° közötti hőmérsék­leten és 1-25 ata közötti nyomáson a hordozó- J5 anyagbői és a hatóanyag komponensekből álló ka­talizátor felett elvezetünk, mimellett az át nem alakult terméket körfolyamatban tartjuk. Emellett előnyös olyan koncentráciőviszonyok megválasz­tása, hogy a reakciókeverék az ismert robbanási 20 határokon kívül maradjon. Ezt a célkitűzést leg­egyszerűbben ugy érjUk el, hogy az oxigén kon­centrációt alacsony pl. 3 és közötti értéken tartjuk a bevitt gázokra számítva. Egyes esetek­ben azonban előnyös az inert gázokkal mint nitro- 25 génnel vagy széndioxiddal történő higitás is. Kü­lönösen a széndioxid alkalmas körfolyamatban vég­zett eljárásoknál higitási célokra, mivel ez kisebb mennyiségben reakció közben képződik. Hordozóanyagként felhasználhatók az ismert 30 inert hordozóanyagok, mint a kovasav, alumínium­oxid, aluminiumszilikátok, szilikátok, titánoxid, cirkőniumoxid, titanátok, sziliciumkarbid és szén. Különösen alkalmasnak bizonyultak a 40-350 m2/g fajlagos felületű és 50-2000 Ä átlagos pőrussugaru 35 kovasavak. A katalizátorokat ugy állitjuk elő, hogy a hordozóanyagot az aktiv komponenseket tartalmazó oldattal átitatjuk, végül szárítjuk. így pl. etilén oxacetilezésére alkalmas katalizátor előállitásá- 40 nál a hordozóanyagot palládiumacetát, bárium­acetáto-aurát és káliuma cetát ecetsavas oldatával átitatjuk, majd szárítjuk. A propilénnek allilace­táttá történő oxacetilezésére és az i-butilénnek metallilacetáttá történő átalakítására egy pallá- 45 diumacetát, bizmutacetát, káliumacetát és bárium­acetáto-aurát ecetsavas oldatával impregnált ka­talizátor felel meg. Ha a reakciónál ecetsav he­lyett propionsavat vagy vajsavat kell felhasználni," akkor acetátok helyett a Propionat okból vagy buti- 50 rátokból indulunk ki. A találmány szerinti eljárás szempontjából alkalmas olefineknek az adott kísérleti körülmé­nyek mellett elgőzölögtethetőnek kell lenni. Külö­nösen bevált az etilén, propilén és i-butilén al- 55 kalmazása. Átalakíthatók telitett alifás, cikloalífás, ar­alifás vagy aromás karbonsavak, amelyek egy vagy több karboxil-csoportot tartalmaznak. Lénye­ges előfeltétel az, hogy az illető karbonsav a re- 60 akciőkörülmények között elgőzölögtethető legyen, emiatt ez általában legfeljebb 10 szénatomot tar­talmazhat. Előnyösen 2-4 szénatomos helyettesi­tetlen, telitett alifás monokarbonsavakat, mint propionsavat, n- és i-vajsavat, különösen pedig . 65 ecetsavat reagáltatunk. A karbonsavak adott eset­ben vizes oldatok alakjában is alkalmazhatók. Célszerűnek bizonyult az, ha a reakciót az átalakítandó karbonsav egy vagy több alkálifémsőja jelenlétében végezzük. Előnyösek a nátrium- és káliumsók, ezek közül különösen a kállumsők. Az alkálifémkarboxilátokből előnyösen a hordozó­anyagból és a katalitikus hatású anyagokból álló katalizátorrendszer súlyára számitva 0,1-25 suly%, főként 1 és 10 suly% közötti mennyiségeket haszná­lunk. Az egyik különösen előnyös ipari kivitelezési mód szerint a karbonsavak alkálifémsóit folyama­tosan vagy szakaszosan adagoljuk a katalizátor­hoz, mimellett a karbonsavak alkálifémsőiból a bevitt karbonsavakra számitva 0^1-400 ppm, elő­nyösen l és 100 ppm közötti mennyiségeket hasz­nálunk. A találmány szerinti eljárás állóágyas, ör­vénylőréteges vagy áramlóágyas (fluidizáló) reak­torban kivitelezhető. Különösen előnyös az álló­ágyas reaktorok használata. A következő táblázatban a példák eredmé­nyeit foglaljuk össze, amelyből a találmány sze­rinti eljárás előnyei kivehetők: Reakcióidő, reakciótér-teljesitmény (RZL) Aranykloridot tártai- Báriumaceto­mazó katalizátor -aurátot tartal­mazó katalizátor Reakció- Szelek- Szelek­termék RZL tivitás RZL tivitás Vinil­acetát 35 g/l.h 80% 240 g/l.h 94% A Ilii -acetát 27 g/l.h 78% 280 g/l.h 97% Metallil­acetát 38 g/l.h 79% 260 g/l.h 96% A báriumkarbonsav - aurát felhasználásából eredő szokatlanul magas teljesítménynövekedés rendkívül meglepőnek minősíthető, mivel a kata­lizátorok minden egyes esetben azonos arany mennyiségeket tartalmaznak. Példák: 1. Vlnilacetát előállítása a) Példa báriumacetáto-aurát felhaszná­lására 450 g (1 liter térfogatmennyiségnek megfe­lelő) 190m2 /g fajlagos felületűésO, 85 ml/g pórus­térfogatu kövasavas hordozót 10,7 g palládiumacetátot (47,2% Pd) 6, 5 g báriumacetáto-aurátot (39,6% Au) 46, 0 g káliumacetátot tartalmazó 340, 0 ml ecetsavban átitatunk és szárítjuk. 1 liter igy kapott katalizátort 32 mm belső átmérőjű csőreaktorba töltünk, amely egy reaktor elé kapcsolt elgőzölögtetővel, valamint egy reak­tor után kapcsolt hűtővel, előtéttel és nyomástartó 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom