164731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált-amidoxim-O-karbamátok előállítására

3 164731 4 d) a fenoxibenzamin |N-(2-klóretil)-N-(l-metil)­-2-fenoxietil)benzilamin] és más alfa-ad rener g blok­koló szerek, amelyek ortosztatikus hipotenziót okoznak; e) a guanetidin [2-(oktahidro-l-azocinil) etifjguanidin) és más adrenerg neuron blokkoló, valamint katekolamin csökkentő szerek, amelyek szexuális impotenciát és egyéb nemkívánatos effek­tusokat okoznak. Néhány vegyület hatásos egyes személyeknél, másoknál nem, néhánynak igen drá­ga az előállítása, igy kiterjedten nem alkalmazha­tó. Következésképpen továbbra is igény van sok­kal hatásosabb és olcsóbbvérnyomáscsökkentősze­rekre, amelyeknek nincs vagy csak csekély nem­kívánatos mellékhatásai vannak. A találmány szerinti eljárással készült uj N-al­kil-amidoxim-O-karbamátok kielégitik a fent hivat­kozott igényt. Az eljárásban egy III általános kép­letü megfelelő hidroximoil-kloridot egy IV általá­nos képletü aminnal reagáltatunk, (1. reakciósé­ma), majd a kapott N-al kii a midoxi mot egy V álta­lános képletü izocianáttal (2. reakcióséma) vagy egy VI általános képletü karbamoil-kloriddal (3. reakcióséma) hozzuk össze, igy a kivánt I általá­nos képletü N-alkilamidoxim-O-karbamátot kapjuk. Az I, III, IV, V és VI általános képletekben R jelentése 3-10 szénatomos alkilcsoport, R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R^ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R és R jelentése - egymástól függetlenül - hid­rogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, azzal a korlátozással, hogy R3 és R* szén­atomjainak száma együttesen legfeljebb 3. A Takács és Harsányi [Ber. 103, 2330-2335 (1970)] által leirt szintézis változat csak korláto­zottan alkalmas N-monoszubsztituált-amidoximok előállítására. A leghatékonyabb vérnyomáscsökkentő hatásuk miatt a találmány szerinti uj N-alkilamidoxim-O -karbamátok közül előnyösek azok, ahol R jelentése 3-6 szénatomos alkilcsoport; R! jelentése metil- vagy etilcsoport; R3 jelentése metilcsoport; R^ és R1 * jelentése pedig hidrogénatom; de különösen előnyösek az N-metilheptanamidoxim-0-(metilkarbamát)és az N- metilheptanamidoxi m- O- karbamát. A találmány szerinti uj N-alkilamidoxim-O­-karbamátok győgyászatilag elfogadott, akár szer­ves, akár szervetlen savakkal képezett addiciós sói ugyancsak alkalmazhatók hatékony vérnyomás­csökkentő szerként. A megfelelő, gyógyászatilag elfogadott savak közül példaként megemlitjuk a só­savat, foszforsavat, ecetsavat, propionsavat, bo­rostyánkősavat, maleinsavat, tejsavat, borkősavat, adipinsavat, ciklohexilszulfaminsavat, paratoluol­szulfonsavat, metilszulfonsavat és a kénsavat. A sók előnyösen az N-alkilamidoxim-O-karbamát megfelelő nemvizes oldószerben készitett oldatá­nak a kivánt savval történő semlegesítése utján állíthatók elő. Előnyösen az oldószerben a szabad karbamát jól oldódik, a só nem, igy a só kiválik és szűréssel kinyerhető. Valamennyi amin, aldoxim, izocianát és karba­moil-haloid, amely a találmány szerinti eljárásban az uj, I általános képletü vegyületek előállításához szükséges a kereskedelemben hozzáférhető vagy a szakmában ismert módon könnyen beszerezhető anyagokból előállítható. A kiindulási hidroximoil-kloridokaldoximok kló­rozásával készíthetők, például Piloty és társai [Ber., 35, 3101 (1902)], ill. M.H. Benn [Can. Jr.Chem., 42, 2393 (1964)] által leirt módon. Példaként ismertetjük a heptanohidroximoil-klo­rid előállítását (4. reakcióséma): 29,2 g n-heptaldoxim 300 ml kloroformban ké­szült oldatát 0°C-ra hűtjük le. A lehütött oldatot egy órán át klórozzuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott olajat éterben oldjuk, szűr­jük és bepároljuk. 35 g cim szerinti savkloridot kapunk termékként nyers olaj alakjában. A reakcióban az n-heptaldoxim helyett az I.táb­lázat 1. oszlopában felsorolt vegyületeket alkal­mazva a 2. oszlopban szereplő vegyületeket kap­juk. I. táblázat 1.' Kiindulási anyag 2. Termék butanaldoxim butanohidroximoil-klorid pentanaldoxim pentanohidroximoil-klorid hexanaldoxim hexanohidroximoil-klorid Az amidoxim előállítására szolgáló 1. reakció­séma szerinti reakciót előnyösen 0°C körüli hő­mérsékleten protonmentes oldószerben hajtjuk vég­re. A megfelelő oldószerek közül példaként meg­említjük a benzolt, kloroformot, dimetilszulfoxi­dot, tetrahidrofuránt és dietílétert. Gyakorlatilag hasznos, ha a reakciós közeg sztöchiometrikus mennyiségű protonakceptort tartalmaz a reakcióban felszabaduló sósav megkötésére. A protonakceptor például lehet a HNR^-R általános képletü amin fe­leslege vagy bármely megfelelő tercier amin, mint például piridin, trietilamin, tributilamin, N,N-di­metilanilin és hasonlók. Egyéb protonakceptorok közül példaként megemlitjuk a bázikus anioncse­rélő gyantákat, alkálifém-karbonátokat, -hidroxi­dokat stb. Példaként ismertetjük az N-metilheptanamid­-oxim előállítását (5. reakcióséma): 17,5 g heptanohidroximoil-klorid 100 ml éter­ben készült oldatát cseppenként hozzáadjuk 150 ml metilaminhoz keverés közben. Az illékony anyag elforr, a maradékot éterrel extraháljuk és az étert elpárologtatjuk. A maradékot éter-petroléterből át -kristályositva 5,2 g N-metilheptanamidoximot ka­punk, op.: 82-83°C. A reakció más alkanamidoximok előállítására is alkalmas. Igy a II. táblázat 1. oszlopában fel­sorolt hidroximoil-kloridokat a 2. oszlopban fel­sorolt aminokkal reakcióba hozva a 3. oszlopban . feltüntetett amidoximokat kapjuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom