164685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesített 5-fenil-7-halogén-1,3-dihidro- 2H-1,4-benzodiazepin- 2-on származékok előállítására

7 164685 8 termékként 1 -(/3-n-propoxietil)-5-fenil-7-klór-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 169-170 C°-on olvad. Hozam: 91%. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő a megfelelően helyettesített kiindulóanyagok egyenértékű mennyiségeinek felhasználásával az alább felsorolt további hasonló vegyületeket is. 90% és 96% közötti hozzammal: l-(0-etoxietil)-5-(o-tolil)-7-klór-l,3--dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 118-119 C°, l-03-n-butoxietil)-5-fenil-7-klór-l ,3--dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.:l63-164 C°, l-03-n-butoxietü>5-(o-fluorfenfl)-7-klór-1,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on--4-oxid, op.: 111-112 C°, l-metoximetil-5-(o-fluorfenil)-7-klór-l,3--dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 150-151 C°, l-(|3-fenoxietil)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 238-239,5 C*, l-(^-fenoxietil)-5-(o-fluorfenil)-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 187-188 C°, l-G3-benziloxietil)-5-fenil-7-klór-l,3--dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 155-156 C°, l-(ß-benziloxietil)-5-(o-fluorfenil)-7-klor-1,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 123-124 C°, l-(|3-alliloxietil>5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 138-139 C°, l-03-alliloxietil>5-(o-fluorfenü)-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 108-110 C°, l-[|3-(/3'-metoxietoxi>etil]-5-fenil-7-klór-1,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 132-133 C°, l-^-metilszulfoniletil)-5-fenil-7-klór-l,3-diMdro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 214-215 C°, l-í/3-(a|-tetrahidropiraniloxi)-etil]-5-{o-fluorfenil>7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4--benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 145-146 C°, l-(ß-n-propoxietil)-5-(o-fluorfenil)-7-klor-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 135-136 C°, l-metilszulfonilmetil-5-(o-fluorfenil)-7-klórl,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 155-157 C°. 3. példa 2,0 g l-(ß-metilszulfiniletil>5-fenil-7-klor-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on 100 ml diklórmetánnal készített oldatához 2,5 mól-ekvivalens mennyiségű, 75 %-os tisztaságú m-klór-perbenzoesavat adunk és az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük. Ezután 100 ml vizes 10 %-os káliumjodid-oldatot és 100 ml vizes 10 %-os nátriumtioszulfát-oldatot adunk a reakcióelegyhez, majd ezt az elegyet diklórmetánnal többször extraháljuk. A diklórmetános kivonatokat egye-5 sítjük, vizes 10 %-os nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk és vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot izopropilalkoholból kristályosítjuk, majd ugyenebből az oldószerből 10 még egyszer átkristályosítjuk. Dy módon l-(metilszulfoniletil)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzo. diazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 214-215 C°-on olvad. Hozam: 88 %. 15 4. példa 1 g l-(/3-metiltioetil>5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodazepin-2-on 50 ml diklórmetánnal készített oldatához 3,5 mól-ekvivalens 75 %-os 20 tisztaságú m-klór-perbenzoesavat adunk és az elegyet 7 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. Ezután 50 ml vizes 10 %-os káliumjodidoldatot és 50 ml vizes 10 %-os nátriumtioszulfátoldatot adunk a reakcióelegyhez, majd az elegyet 25 diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített diklórmetános kivonatot vizes 10 %-os nátriumkarbonátoldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot izopropil-30 alkoholból kristályosítjuk és ugyanebből az oldószerből még egyszer átkristályosítjuk. Ily módon l-(metilszulfoniletü)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 214-215 C°-on olvad. Hozam: 90 %. 5. példa 1 g 5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiaze-40 pin-2-on-4-oxid 20 ml N,N-dimetilformamiddal készített oldatát hozzáadjuk 0,3 g nátrium-metoxid 20 ml N,N-dimetilformamiddal készített szuszpenziójához, ;majd az elegyet 1 óra hosszat melegítjük 50—60 C° hőmérsékleten. A reakció-45 elegyet lehűtjük és 0,7 g |3-metiltioetilklorid 10 ml N,N-dimetilformamiddal készített oldaiát adjuk hozzá. Az elegyet 7 óra hosszat keverjük 70-80 C° hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és diklórmetánnal extraháljuk. 50 Az egyesített diklórmetános kivonatot telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot kristályosodás céljából állni hagyjuk, majd izopropilalkoholból átkristá-55 lyosítjuk. Dy módon l-(/3-metiltioetil)-5-fenil-7-klórl,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 174-175 C°-on olvad. Hozam: 81%. 6. példa Az 5. példában leírt módon dolgozunk, de azzal az eltéréssel, hogy az ott említett j3-metil-65 tioetüklorid helyett egyenértékű mennyiségű 4