164682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzimidazllilalkil-szulfidok és szulfonok előállítására
5 164682 6 A takarmánykiegészítő készítményekben a hatóanyag viszonylag nagy mennyiségben van jelen. Ezek a kiegészítő készítmények a takarmányhoz közvetlenül vagy közbülső hígítás vagy keverés után adhatók hozzá. Ilyen készítményekhez 5 alkalmas hordozók vagy hígítószerek például a szilárd halmazállapotú szájon keresztül fogyasztható hordozók, például szárított szeszmoslék, kukoricaliszt, citruszliszt, erjesztési maradékok, őrölt kagylóhéj, attapulgit agyag, gabonaőrlemények, io oldható melasz, kukoricacsutkaliszt, ehető növényi anyagok, pirított hántolt szójababliszt, antibiotikum micéliumok, szójadara, mészkőőrlemény stb. A féreghajtószert diszpergáljuk vagy összekeverjük a szilárd iners hordozó teljes mennyi- 15 ségével őrléssel, keveréssel, darálással vagy átforgatással. A megfelelő hígítószerek megválasztásával és a hordozó hatóanyagra vonatkozó arányának változtatásával tetszés szerinti koncentrációjú készítmény készíthető. A táplálékhoz való hozzá- 20 adásra különösen alkalmasak az 5—50 s%, előnyösen 10—30 s% aktív hatóanyagot tartalmazó készítmények. A hatóanyagot általában egyenletesen eloszlatjuk a hígítószerben vagy azzal összekeverjük, de bizonyos esetekben a hordozó- 25 anyagon szorbeálható. A takarmánykiegészítőket úgy készítjük, hogy a megfelelő benzimidazolilalkil-szulfidot vagy -szulfont a hordozóval vagy hordozókkal egyenletesen 30 összekeverjük. Ezek a kiegészítő anyagok a kész állati takarmányhoz olyan mennyiségben adhatók, hogy a bélférgesség megelőzésére vagy kezelésére szükséges végső koncentrációt az állati takarmányban elérjük. Bár a takarmányban az előnyös 35 szint függ a használt vegyülettől, a találmány szerinti féreghajtó vegyületek általában a takarmányra számítva 0,1—2,0 s% mennyiségben kerülnek alkalmazásra. A találmány szerinti vegyületek beadásának előnyös módszere olyan álla- 40 toknál, amelyek tápláléka általában szemcsézett, például juhoknál, a vegyületek közvetlen bedolgozása a szemcsékbe. így például benzimidazolilszulfid vagy -szulfon terápiás célra 0,2—2 g/kg szemcsemennyiségben, megelőző kezelésre kisebb 45 mennyiségben könnyen bedolgozható a szemcseképzési művelet során a tápanyagként megfelelő lucernadarába, és ezek a tabletták etethetők meg a féreggel fertőzött állatokkal. Más módszer szerint benzimidazolilalkil-szulfidok vagy -szulfonok bár- 50 mely tetszés szerinti koncentrációban bedolgozhatok nyalósótömbökbe vagy sódarabokba (célszerűen 5—25 s% koncentrációban). így a nagyobb állatok, például juhok, szarvasmarhák és kecskék a féreghajtószert a sóval együtt kapják. 55 Az I általános képletű benzimidazol-származékokhoz kémiai szerkezet tekintetében közel álló vegyületekkel japán kutatók foglalkoztak (lásd: Chemical Absracts 65, 16960d és 60 5480d). 60 Hasonló vegyületeket közöl a 3 438 992 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A következő példák a találmány szemléltetésére szolgálnak. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. 65 1. példa l-[2-(Etiltio)-etil]-2-metilbenzimidazol 100 ml vízmentes etanolhoz óvatosan hozzáadunk 1,5 g nátriumhidridet. Amikor a reakció lezajlott, 6,6 g 2-metilbenzimidazolt és 7,4 g etil-2-klóretilszulfidot adunk a keverékhez, és azt 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Ezután az oldószert ledesztilláljuk, vizet adunk hozzá, és a terméket éterrel többször extraháljuk.' Az egyesített szárított éteres kivonatból az oldószert ledesztilláljuk, és a visszamaradt olajat kevés éterrel digeráljuk. 0,4 g kiindulási anyag válik ki, azt szűréssel eltávolítjuk. A szüredéket semleges alumíniumoxid oszlopon kromatografáljuk. Az eluálást 1:1 térfogatarányú kloroform-metanol eleggyel végezzük. Az oldószert elpárologtatva 3,6 g címben megnevezett vegyületet kapunk olaj alakjában. 2. példa l-[2-(Etilszulfonil)-etil]-2-metilbenzimidazol Az 1. példa szerint készített 3,6 g l-[2-(etiltio)etil]- 2-metilbenzimidazolt 100 ml kloroformban oldunk, és külső jégfürdővel való hűtés közben részletekben 6,6 g 85 %-os m-klórperbenzoesavat adunk hozzá. Ezután az oldatot még 30 percig keverjük, majd 10 %-os káliumkarbonát oldattal többször mossuk. A szárított szerves fázisból az oldószert elpárologtatva olajos anyagot kapunk. Ezt éter-petroléter eleggyel digerálva 0,6 g szilárd terméket kapunk. A szüredéket semleges alumíniumoxid oszlopon kromatografáljuk. Az eluálást 7:3 térfogatarányú kloroform-éter eleggyel, majd kloroformmal végezve további terméket kapunk, amelyet az első adaghoz adunk, és kloroform-éter elegyből átkristályosítunk. így 1,8 g címben megnevezett 99—101° olvadáspontú terméket kapunk. összetétel: C12 H 16 ,N 2 0 2 S számított: talált: 3. példa C 57,16 N 11,11%, C 57,08, N 10,99 %. H 6,25, H 6,22, 5- és 6-klór-l-[2-(etiltio)-etil]-2--metilbenzimidazol 13 g 2-metil-5-klórbenzimidazolt 300 ml vízmentes etanolban oldunk, és az oldathoz 3,8 g nátriumhidridet (50 %-os ásványolajos diszperzió), majd 5 perc keverés után 15,7 g etil-2-klóretüszulfídot adunk. A reakciókeveréket 1,5 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakciókeveréket lehűtjük, az oldószert ledesztilláljuk, a maradékhoz 3
