164668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenil-, illetve 4-(2' -tienil)-6,7-metiléndioxi- 2(1H)-kinazolinonok és -3,4-dihidro-2 (1H) -kinazolinonok, illetve -1(1H)-kinazolintionok előállítására

n 164668 12 alkoxiddal, például nátrium- vagy kálium­metoxiddal vagy -etoxiddal ismert módon reagál­tatjuk. A rekaciót célszerűen szobahőmérsékleten iners szerves oldószerben, például dimetUformamidban, dimetilszulfoxidban vagy dioxánban végezzük. Legcélszerűbben a kapcsolódó h) eljárásváltozatban alkalmazott oldószert használjuk. A kapott XII általános képletű vegyületeket ismert módon elkülönítjük és tisztítjuk. A XII általános képletű vegyületek előállítására használt, az 1-helyzetben nem szubsztituált kina­zolinonok, illetve kinazolintionok újak. Ismert módon állíthatók elő például egy megfelelő 2-aminobenzofenonból kiindulva, és az említett c), valamint d) eljárásváltozatokkal analóg módon dolgozhatunk. Az i) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt XVI általános képletű 2-(N-trihalogén­acetilamino)4,5-metiléndioxi-benzofenont, illetve -fenil-(2'-tienil)-ketont úgy állíthatjuk elő, hogy a VI általános képletű 2-amino-4,5-metiléndioxi­benzofenont, illetve (2-amino-4,5-metiléndioxi­fenil)-(2'-tienil)-ketont : a XXV általános képletű trihalogénecetsawal — ebben a képletben Y a fenti jelentésű — vagy reakcióképes származékával reagáltatjuk. Az eljárást célszerűen -20 és +20 C° között iners szerves oldószerben, például aromás oldó­szerben, mint a benzol, végezzük. A kapott XVI általános képletű vegyületeket ismert módon elkülöníthetjük és tisztíthatjuk. Az m) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt XVII általános képletű 3,4-metiléndioxi­fenil-karbamidot, illetve 3,4-metiléndioxifenil­tiokarbamidot úgy állíthatjuk elő, hogy 7) XVIIa általános képletű 3,4-metiléndioxifenil­karbamid előállítására -ebben a képletben R'" jelentése azonos R fenti jelentésével, azzal a megszorítással, hogy 1-5 szénatomos alkil­csoporttól eltérő jelentésű - XXVIa általános képletű 3,4-metiléndioxianilint —ebben a kép­letben R'" a fenti jelentésű - izociánsawal vagy nitrokarbamiddal reagáltatunk, vagy ő) XVIIb általános képletű 3,4-metiléndioxi­tiokarbamid előállítására - ebben a képletben R a fenti jelentésű - XXVII általános képletű 3,4-metiléndioxitiokarbamidot -ebben a képletben R a fenti jelentésű, és A egy savhalogenid savcsoportját jelenti — 50 és 140 C° közötti magasabb hőmérsékleten lúgosán hidrolizálunk. Ha a j) eljárásváltozatban izociánsavat hasz­nálunk, akkor ezt előnyösen in situ állítjuk elő oly módon, hogy a reakciót savas körülmények között alkáliizocianáttal végezzük. A savas re­akciókörülmények előállítására célszerűen kevés szénatomos alifás karbonsavat, előnyösen ecetsavat használunk. . Az eljárást célszerűen 10 és 50 C° között szerves oldószerben, előnyösen kevés szénatomos karbonsav, például ecetsav feleslegében végezzük. Ha a y) eljárásváltozatban nitro­karbamidot vagy nitrotiokarbamidot használunk, akkor célszerűen 80 és 120 C° között iners szerves oldószerben, előnyösen kevés szénatomos alkanolban, például etanolban dolgozunk. A 5) eljárásváltozatot célszerűen alkáli-5 hidroxiddal, előnyösen nátrium- vagy kálium­hidroxiddal, valamint célszerűen 80 és 120 C° között végezzük. A reakciót előnyösen iners közegben, célszerűen víz és iners, vízzel elegyedő szerves oldószer, például ciklikus éter, előnyösen 10 dioxán elegyében hajtjuk végre. A kapott XVII általános képletű vegyületeket ismert módon elkülöníthetjük, és tisztíthatjuk. Az o) eljárásváltozatban, valamint a IX általános képletű vegyületek előállítására kiindulási 15 anyagként használt XIX általános képletű vegyü­leteket ismert módon állíthatjuk elő, például a VI általános képletű vegyületet nátriumbórhidriddel iners szerves oldószerben hidrogénezzük [G. N. Walker, J. Org. Chem. 27, 1929 (1962)]. 20 A p) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt XXXIII általános képletű vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy a VI általános képletű vegyületet XXXIV általános képletű vegyülettel, valamint VII általános képletű vegyülettel - ebben 25 a képletben M alkáli-, földalkáli- vagy ammó­niumiont jelent, és X a fenti jelentésű — vagy a XXXIV általános képletű vegyület és a VII általános képletű vegyület reakciótermékével cik­lizáljuk. 30 A VI általános képletű vegyület reakcióját a XXXIV és VII általános képletű vegyületekkel vagy reakciótermékeikkel kényelmes módon iners szerves oldószerben végezhetjük 10 és 80 C°, előnyösen 30 és 70 C° között. Az eljárást, mint 35 már említettük, a VI általános képletű vegyü­letnek a XXXIV és VII általános képletű vegyületek reakciótermékével is végezhetjük, amikoris általában előnyösen a XXXIV általános képletű vegyületet először a VII általános képletű 40 vegyülettel reagáltatjuk, majd a reakciókeveréket reagáltatjuk a VI általános képletű vegyülettel. A XXXIV és VII általános képletű vegyületek reakciója exoterm, és a kiindulási hőmérséklet előnyösen 10 és 30 C° között van. Természetesen 45 a felhasznált savhalogenidek nem tartalmazhatnak olyan szubsztituenseket vagy funkciós csoportokat, amelyek a reakciót zavarnák. Alkalmas sav­halogenid az acetilklorid, és előnyösen a benzoil­klorid. Legcélszerűbben természetesen olyan VII 50 általános képletű vegyületet használunk, amely a XXXIV általános képletű vegyülettel a leg­könnyebben reagál. VII általános képletű vegyü­letként célszerűen alkálisót, például nátrium- vagy káliumsót és előnyösen ammóniumsót használunk. 55 Oldószerként kevés szénatomos alkanolok, keto­nok és ciklusos éterek, előnyösen aceton alkal­mazható. A j3) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt XX általános képletű 2-amino-4,5-metilén-60 dioxi-benzonitrilt ismert módon állíthatjuk elő a XXVIII képletű 2-amino-4,5-metiléndioxi-benzo­nitril tozilozásával, alkilezésével (vagy cikloalkile­zésével, illetve cikloalkilalkilezésével) és detozilá­zásával. A XXa általános képletű 2-amino-4,5-65 metiléndioxi-benzonitrilt - ebben a képletben RIV 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom