164654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olvasztott vasfémek acéllá alakítására

7 164654 8 A 6. ábra az 1. ábrán vázolt berendezéskivitel egy módosított vázlatát mutatja, amely ábrán a konverterüst buktatott, illetve billentett helyzetben van feltüntetve. Az 1. ábrán vázolt konverterüst egésze 10 hivatkozási számmal van jelölve. A konverterüstnek szokásos 11 fémköpenye van, amely — a 2. ábrán látható módon- belül 12 tűzálló béléssel van borítva. A 10 konverterüstöt 13 forgócsap-gyűrű tartja, amelyből két, átlóirányban szemben levő 14 forgócsap nyúlik ki. A forgócsapok az ábrákon nem látható, szokásos oszlopokon vannak forgathatóan ágyazva. A 10 konverterüst a 13 forgócsap-gyűrű belső felületénél fogva van tartva. A 10 konverterüst a 14 forgócsapot tengelyei körül 360°-os szögben elfordítható, billenthető, illetve buktatható. A 10 konverterüst oldalából sugárirányban felfelé 15 kiöntőcső nyúlik ki, úgyhogy a konverterüst buktatása, illetve billentése révén a benne levő, használható olvadt acélmennyiség a kívánságnak megfelelően kiönthető. A konverterüstből a salakot ennek buktatása, billentése után lehet eltávolítani. Üzemeietetés közben a 10 konverterüst felsé szájnyílását egy vízzel hűtött, gázgyűjtő 16 sapka zárja. A 16 sapkának mozgatható 17 része van, amely egy a rajzokon nem látható, megfelelő tartószerkezeten elmozgatható és ezáltal a 10 konverterüst buktatásához és újbóli függőleges helyzetbe állításához egy szabad tér, nyílás hozható létre. A konverterüst egy meghatározott szögben fordítható el, annak érdekében, hogy felső nyílását folyékony fémnek betöltésére alkalmas helyzetbe hozzuk. A konverterüstöt nagyobb szöggel fordítjuk el, illetve buktatjuk akkor, amikor a kész forró fémet kívánjuk a 15 kiöntőcsövön keresztül kiönteni. A finomítás folyamán 10 konverterüst belsejében keletkező gázokat a 16 sapkától egy vízzel hűtött 18 csővezetéken keresztül 19 gáztisztítóba vezetjük, amelyben a gázokból a szemcsés anyagot eltávolítjuk, kimossuk. A gáztisztító szokásos venturi típusú gáztisztító szerkezet, amely a szilárd részecskék kiválasztására vizet használ. A kiválasztáshoz használt víz túlnyomó része újból felhasználható azáltal, hogy a vizet a 20 csővezetéken keresztül a recirkuláltató 21 szivattyú révén visszaáramoltatjuk. A szilárd részecskéktől, szemcséktől megszabadított, hűtött gázokat a 19 gáztisztító szerkezetből kinyerjük azáltal, hogy a gázt 22 csővezetéken keresztül 23 elszívó ventillátor révén áramoltatjuk és e gázokat 24 kürtőbe szállítjuk. A kürtő tetején 25 lángkamra van, amely a gázokat elégeti akkor, amikor ezek a kürtő felső végéből kiáramlanak. A 19 gáztisztító szerkezetben visszamaradt üledéket 26 csővezetéken keresztül vezetjük el. Ez az üledéket 27 besűrítőbe vezeti, amelyet a rajzon csupán négyszöggel jelöltünk. A besűrítőhöz szokásos módon különféle csővezetékek és más szerkezetek is tartoznak. E találmány szempontjából csupán azt kell figyelembe venni, hogy a 10 konverterüstből származó gázok nem a konverterüst felső végénél égnek el, ahogyan a szokásos, teljes elégetést végző oxigénes konverter rendszereknél, hanem e helyett a szilárd részecskéket kiválasztjuk és a gázt tisztított, pormentes 5 állapotában a 24 kürtő kimeneti nyílásánál égetjük el. A találmány szerinti eljárás gáztisztítási módja és a martin rendszerű eljárás gáztisztítási módja között eltérés az is, hogy a martinüzemhez tartozó eljárásnál a szilárd részecskék kiválasz-10 tására elektrostatikus kicsapó szerkezeteket alkal«maznak. Ha elektrostatikus kicsapó szerkezeteket használnak, a gázokat nagy költségek árán 260 C°-ig kell lehűteni vagy ez alá, mielőtt még a gázt a kicsapó szerkezetbe táplánák. Talál-15 mányunknál a gáztisztító szerkezet nagyon alacsony és az épület belsejében vagy az épületen kívül a talajra, padozatra szerelhető, ami által elkerüljük azt a nehéz műszaki problémát, amit a felső befúvásos konverterek szokásos, nagy ma-20 gassági mérete okoz. A találmány és a nyersvas acéllá alakítására, finomítására szolgáló ismert, felső befúvásos báákus oxigénes eljárás között legnagyobb hasonlóság abban van, ahogyan a folyékony fémet 25 és fémhulladék anyagot a 10 konverterüstbe adagoljuk. A 10 konverterüstöt -az ismert módszerhez hasonlóan — kismértékben elfordítjuk, buktatjuk és folyékony vas, valamint acélhulladék adagot helyezünk a konverterüstbe, amelyet 30 azután visszafordítunk függőleges helyzetébe. Az ismert eljárásnak megfelelően ezután egy oxigénlándzsát tolunk keresztül a konvertérüst felső nyílásán és szén, valamint más metalloidok oxidálása céljából oxigént bocsátunk a folyékony 35 fémbe, olvadékba. Amint ismert, ez a reakció exoterm és kizárólag az olvadéknak kívánt öntési hőmérsékletre emelésére, valamint a kívánt metallurgiai reakciók végbemenéséhez szükséges hő előállítására szolgál. Az ismert gyakorlatnak meg-40 felelően a 10 konverterüst felső vége az oxigén befúvása folyamán lényegében nyitott marad, úgyhogy a folyósító vegyi anyagok, mint páldául égetett mész, vasérc, töményített anyagok, folypát és más adalékanyagok a konverterüst tetején 45 keresztül beadagolhatok az olvadékba. Ezeknek az anyagoknak beadagolását jelentős por- és füstképződés, valamint a salaknak és megolvadt fémnek fröccsenése, kilövelése kíséri. A mésznek és egyéb anyagoknak felső befúvásos konverterüst 50 tetején való beadagolása további hátrányos tulajdonsága, hogy ezek az anyagok inkább a salakrétegen rakódnak el a helyett, hogy közvetlenül az olvadékba merülnének, ahol ezek kívánt módon, gyorsabban és tökéletesebben 55 lépnének reakcióba. Ez a jelenség a finomítási folyamatot meghosszabbítja és anyagveszteséget okoz, mivel nem ez egész anyag hatol keresztül a salakrétegen és a visszamaradt anyagok nem lépnek kémiai és metallurgiai reakcióba, aminek 60 létrehozása pedig éppen célja a finomító konverterüstnek. Ilyen esetben nagymértékű a vasoxidveszteség is. A 10 konverterüst tetején keresztül beadagolt anyagoknak szükségszerűen darabos alakban kell lenni, ami azt jelenti, hogy hosszabb 65 időnek kell eltelni ahhoz, hogy a darabok 4