164620. lajstromszámú szabadalom • Diazinil-aminokat tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

11 164620 12 Kívánt esetben a növény környezetében levő közeget is kezelhetjük az (1) általános képletű vegyülettel vagy azt tartalmazó kártevőirtószerrel. A találmányunk szerinti kártevőirtószerek ezen felhasználási módja szerint a közeget, melyben a 5 növény nő vagy melyben a növényt termeszteni kívánjuk kezeljük a hatóanyaggal vagy azt tartalmazó készítménnyel. A találmányunk szerinti kárteyőirtószereket 10 mezőgazdasági és kertészeti célokra alkal­mazhatjuk. A kártevőirtószerek hatóanyagtartalma igen tág határokon belül változhat és több tényezőtől (a kártevő fajtája, az alkalmazás módja és körülményei, a készítmény típusa, a környezeti 15 viszonyok stb.) függ. A készítmények ható­anyagtartalma általában 0,0001-85% lehet. A készítmény-típust és a hatóanyag-tartalmat az adott felhasználási terület követelményeinek és lehetőségeinek együttes mérlegelése alapján vá- 20 lasztjuk meg. A hatóanyagot beporzással felhasználható ké­szítmények vagy szemcsék alakjában készíthetjük ki, melyekben a hatóanyagot szilárd hígító- vagy 25 hordozóanyaggal összekeverjük. Szilárd hígító­vagy hordozóanyagként pl. kaolint, montmorillo­nitot, attapulgitot, talkumot, horzsakövet, szili­ciumdioxidot, kálciumkarbonátot, gipszet, porított magnéziumoxidot, Fuller-földet, Hewitt-földet, 30 diatoma-földet és porcellán-földet alkalmazhatunk. A magok kezelésére felhasznált készítmények pl. a készítményeknek a magon való tapadását segítő ágenseket (pl. ásványolajat) tartalmazhatnak. A készítményeket diszpergálható porok és szemcsék alakjában is kikészíthetjük, melyek a hatóanyagon kívül a pornak vagy szemcsének folyadékokban való diszpergálódását megkönnyítő 40 nedvesítőszereket is tartalmaznak. E porok vagy szemcsék töltőanyagokat, szuszpendálószereket stb. is tartalmazhatnak. A hatóanyagot folyékony készítmények alakja- 45 ban is kikészíthetjük, melyek permetek vagy merítőfürdők alakjában alkalmazhatók. E készít­mények általában vizes diszperziók vagy emulziók, melyek a hatóanyagot kívánt esetben egy vagy több nedvesítőszer, diszpergálószer, emulgálószer, 50 szuszpendálószer jelenlétében tartalmazzák. A nedvesítő-, diszpergáló- és emulgálószerek kationos, anionos vagy nem-ionos típusúak le­hetnek. A kationos típusú ágensek közül pl. a 55 kvaterner ammónium-vegyületeket (pl. cetil­trimetil-ammónium-bromidot) említjük meg. Az anionos típusú ágensek pl. szappanok, kénsav alifás monoésztereinek sói (pl. nátriumlauril­szulfát), szulfonált aromás vegyületek sói (pl. 60 nátrium-dodecil-benzolszulfonát, nátrium-, kálcium­vagy ammóniumlignoszulfonát, butilnaftalin­szulfonát, valamint diizopropil- és triizopropil­naftalin-szulfonsavak nátriumsóinak keveréke) le­hetnek. 65 A nem-ionos ágensek közül pl. az alábbiakat soroljuk fel: etilénoxid zsíralkoholokkal (pl. oleilalkohollal vagy cetilalkohollal) vagy alkilfeno­lokkal (pl. oktilfenollal, nonilfenollal vagy oktil­krezollal) alkotott kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilénoxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek, továbbá etilénoxid és propilénoxid tömb­kopolimerjei. A szuszpendálószerek pl. bentonit, pirogén Si02 hidrofil kolloidok (pl. polivinilpirrolidon és nátriumkarboximetilcellulóz) és növényi gumik (pl. akácfa gumi és tragent gumi) lehetnek. A vizes oldatokat, diszperziókat vagy emul­ziókat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot vagy hatóanyagokat szerves oldó­szerben oldjuk, mely kívánt esetben egy vagy több nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgálószert tartalmazhat, majd a kapott elegyet vízhez adjuk, mely kívánt esetben ugyancsak egy vagy több nedvesítő-, diszpergáló vagy emulgálószert tar­talmazhat. Szerves oldószerként előnyösen pl. etiléndikloridot, izopropilalkoholt, propilénglikolt, diacetonalkoholt, toluolt, keroszént, metilnaftalint, xilolt és triklóretilént alkalmazhatunk. A hatóanyagot kapszulák vagy mikrokapszulák alakjában is elkészíthetjük, melyek hatóanyagot vagy hatóanyagtartalmú készítményt tartalmazhat­nak. E készítményeket az ismert kapszulázási és mikrokapszulázási módszerekkel állíthatjuk elő. A permetként felhasználandó készítményeket aeroszol alakjában is elkészíthetjük. E készítményt valamely hajtószer (pl. fluortriklórmetán vagy diklórdifluormetán) jelenlétében nyomáson tar­tályban tartjuk. A készítmények tulajdonságait megfelelő ada­lékanyagok (pl. az eloszlást, tapadó erőt és a kezelt felületen esővel szemben mutatott ellen­állást javító ágensek) segítségével a kívánt fel­használási terület követelményeinek megfelelően szabályozhatjuk. Az (1) képletű vegyületeket műtrágyákkal is összekeverhetjük. Az e típusba tartozó készít­mények előnyösen műtrágya-granulátumot tar­talmaznak, mely pl. a hatóanyaggal be van vonva. A műtrágya pl. nitrogén- vagy foszfáttartalmú anyagokat tartalmazhat. Találmányunk valamely (1) képletű vegyületet tartalmazó műtrágyákra is vonatkozik. A vizes diszperzió vagy emulzió alakjában felhasználandó készítményeket általában nagy ha­tóanyagtartalmú, felhasználás előtt vízzel hígítandó koncentrátumok alakjában tárolhatjuk. E kon­centrátumokkal szemben gyakran azt a követel­ményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek, majd tárolás után vízzel való hígítással kellő ideig homogén, a szokásos permetező berendezésekkel felhasználható vizes készítményeket alkossanak. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 10-85 súly%, elő­nyösen 25—60 súly%. A koncentrátumokat vízzel 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom