164609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

5 164609 6 mert — amint ezt a későbbiekben ismertetendő példákban igazoljuk — az üvegolvadék felszíne alatt elhelyezkedő fal egy részét olyan alakban képezhetjük ki, hogy befelé a húzási zóna alatt elhelyezkedő pont felé, vagy eddig a pontig 5 benyúljék, úgyhogy ebben az esetben a hőgát a hátsó végfal egy, az olvadékba bemerített része felett helyezhető el. Ennek a hőgátnak a kemence szélességének irányában vett kiterjedésétől függően lehetőség 10 van arra, hogy üvegáramok induljanak a kemence hátsó végfalának középső része körüli helyzetből és a hőgát végeinél elhaladva a húzási zóna azon végszakaszai felé haladjanak, ahonnan az üvegszalag széleit húzzuk. Azonban az ilymódon a j5 húzási zónába bekerülő esetleges szennyeződések nem szennyezik a húzási zóna középső tartományát, ahonnan az üvegszalag felhasználásra kerülő fő-részét húzzuk. Előnyös, ha a húzási zónától hátrafelé el- 20 helyezkedő tartományban elhelyezett hőgát a kemence teljes szélességében kiterjed, vagy legalább a kemence szélességének egy, a húzott szalag szélességével legalább azonos kiterjedésű részében. Ebben az esetben a kemence hátsó 25 végfala mellett az áramlásnak megfelelő áramvonal közelében elhelyezkedő azon üvegolvadéktömegnek a teljes vagy lényegében teljes mennyisége, amelyet a húzási művelet által előidézett áramlás rendes körülmények között befelé, a 30 húzási zóna felé kényszerítene, hatékony módon el van különítve a hőgát alkalmazása révén. Az üveghúzási eljárást lényegesen tökéletesíthetjük azonban azáltal is, hogy a találmány értelmében hőgátat hozunk létre abban a tartományban, amely a 35 kemence felülnézetét tekintve a kemencében lévő üvegolvadék felszínét oldalt határoló fallal szomszédosán helyezkedik el, és abban a tartományban, amelyből a szalag egy széle vagy pereme felé az üvegolvadék felszíni áramlása 40 kiindul. Ilymódon elhelyezett hőgát alkalmazása révén a húzott üvegszalag megfelelé szélét vagy peremét tápláló üvegolvadék folyási képessége megnövekszik az üveg hevítése és a súrlódás gátló hatásának csökkentése következtében. A szalag 45 szélét vagy peremét tápláló üvegáram el van különítve azoktól a viszkózusabb üvegáramoktól, amelyek az áramlási vonal mentén a kemence oldalfalával való érintkezés következtében lehűltek. Következésképpen az üvegszalag leszélezésekor 50 eltávolítandó perem- vagy szél-részek szélessége csökken. Abban az esetben, ha a hőgát az üvegfelületet oldalt határoló fal közelében van elhelyezve - amint ezt a fentiekben már említettük - 55 természetesen előnyös, ha hasonló hőgátat állítunk elő az üvegfelületet a másik oldalon határoló fal közelében is, úgyhogy ezáltal hasonló termikus és áramlási viszonyok határozzák meg az üvegszalag mindkét oldalán a szél- vagy perem-részek 60 kialakulását. Természetesen renkívül előnyös, ha a találmány szerinti hőgátakat az üvegolvadék felületét mindkét oldalon határoló falak közelében és a húzási zónától hátrafelé elhelyezkedő tartományban is 65 fenntartjuk. Ebben az esetben az üvegszalag hátsó oldalát tápláló üveg-anyagot és a perem-részeket is nagymértékben folyékony állapotban tarthatjuk, arányosan az előremenő felszíni fő-árammal, amely közvetlenül táplálja az üvegszalag elülső oldalát, és ekkor a megengedhető húzási sebesség eléri a maximumot. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módja értelmében legalább egy, az előbbiekben ismertetett működésű hőgátat alkalmazunk egy, az üvegolvadékba teljesen bemerített küszöb felett. A küszöb arra szolgál, hogy határozottan elkülönítse az üveg helyi hevítése következtében (keletkező felszálló áramokat. A küszöb mögött elhelyezkedő üvegtömeg így arra kényszerül, hogy vízszintes tengely körül állandó forgómozgást végezzen, ami egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük vagy csökkentsük az említett üvegtömegben kialakuló devitrifikált szemcsék felgyülemlését. Ezenkívül a küszöb mechanikai gátként is szolgál, és mint ilyen, megakadályozza, hogy a hőgát alatt az említett üvegtömegben szennyeződésként jelenlévő devitrifikált üvegszemcsék vagy tűzálló anyagszemcsék befelé haladhassanak. Miután a küszöb az üvegolvadék alá merül és ezért nincs érintkezésben az üvegolvadék feletti levegővel, a küszöb nincs olyan mértékben kitéve annak, hogy az üvegolvadék-áramok révén korróziót szenved, mint az áramlási vonalak mentén elhelyezkedő fal-részek tűzálló anyaga. Előnyös, ha —küszöb alkalmazása esetén— a hőgátat alkotó felfelé haladó üvegáram a küszöb felső szintje alatti tartományból indul ki, úgyhogy az üvegolvadék felszálló mozgást végez a küszöb mentén, és ezt a felfelé haladó mozgást folytatja a küszöb tetejének szinjte felett. A küszöb ebben az esetben jobban szolgálja a felfelé haladó üvegáram stabilizálásának feladatát. A küszöb oldalfelületei lehetnek függőlegesek vagy a függőlegeshez képest ferdén, valamilyen szögben döntöttek, vagy az egyik ilyen felület lehet függőleges, és a másik a függőlegeshez képest ferdén, valamilyen szögben döntött. A küszöb magassága és alakja befolyásolja a hőgátat alkotó üveganyag felfelé haladó áramlásának irányát és ezáltal az üvegszalagot tápláló üvegáramok áramlási képét. Ha küszöböt alkalmazunk, ez a küszöb lehet üreges, és ekkor a hőgát létrehozásához szükséges hőt a küszöbön belüli térben lehet előállítani. A fűtőszerkezetet ilymódon a küszöb megvédi az üvegolvadékkal való 2 közvetlen érintkezéstől, ami különben korlátozná a fűtőszerkezetek választékát. Fűtőszerkezetként alkalmazhatók például gáz- vagy olajégők, vagy elektromos ellenállás-fűtőtestek. Alkalmazhatunk azonban egyetlen tömör falból álló küszöböt is. Ebben az esetben a hőgát előállításához szükséges hőt ennek a falnak az alsó részénél lehet előállítani. Az is előnyös, ha olyan, az olvadék alá merített küszöböt alkalmazunk, amelynél a fűtőszerkezet a küszöböt vagy a küszöb egy részét alkotó falként vagy egy ilyen falként, vagy annak egy részeként van kiképezve. Például ilyen fal 3