164609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

7 164609 8 részét alkothatja egy vagy több, elektromos vezetőképességgel rendelkező tűzálló elem, ame­lyeken keresztül elektromos áram vezethető abból a célból, hogy a Joule-hatás révén hőt állítsunk elő. Ez a megoldás előnyösen alkalmazható olyan erőteljes hőhatás létrehozására, amely arra a helyre van korlátozva, ahol az üvegáramoknak a küszöb feletti átfolyását a leghatékonyabban megakadályozhatja. Ahhoz, hogy egy küszöb által meghatározott tartományban hőgátat létesítsünk, olyan fűtő­szerkezetet is alkalmazhatunk, amely a küszöbbel szomszédosán elhelyezkedő üvegolvadékkal érint­kezik. Olyan fűtőszerkezet alkalmazása, amely az üvegolvadékkal érintkezésben van, azonban való­jában nem képezi a küszöb részét, célszerűnek bizonyult arra a feladatra, hogy pontosan meghatározott tartományban vagy tartományokban hőt állítsunk elő, miközben a küszöböt men­tesítjük a közvetlen fűtési funkciótól, és ily­módon bővítjük annak kialakítási lehetőségeit. Például használhatunk a küszöb oldalfelületén és/vagy a felső felületén elhelyezett fűtőelemeket. Alternative, vagy járulékosan használhatunk olyan fűtőelemeket, például elektromos ellenállás­fűtőtesteket is, amelyeket az üvegolvadék tö­megében és a küszöbtől eltávolítva helyezünk el. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy csökken a küszöb korróziójának a veszélye. Ha arra van szükség, hogy az üveg hőmérsékletét a küszöbtől távolabb elhelyezkedő, meghatározott tartományban meghatározott értékre növeljük, az említett elrendezés lehetővé teszi, hogy a fűtés kisebb energiafogyasztást igényeljen, mint ha a hőt a küszöbön belül, vagy közvetlenül a küszöbön elhelyezett fűtőszerkezettel kellene elő­állítani. Abban az esetben, ha a kemence el van látva küszöbbel, ez utóbbi felfelé meg lehet hosszab­bítva egy lemezzel annak érdekében, hogy növeljük a mechanikai gát magasságát, amely meggátolja, hogy szennyező anyagok, például devitrifikált üvegszemcsék vagy gázbuborékok be­felé haladjanak. Ez a hosszabbító lemez készülhet fémből, például molibdénből. Előnyös, ha a lemez felső vége a kemencében lévő üvegolvadék szabad felszínéhez a lehető legközelebb van elhelyezve. A találmány értelmében alkalmazott, egy vagy több helyen elrendezett hőgát természetesen előállítható olymódon is, hogy a szükséges hőt a kemencén belül, elektromos ellenállás-fűtőtestek vagy más szerkezetek útján állítjuk elő, függet­lenül attól, hogy ezen a helyen vagy helyeken van-e küszöb vagy nincs. A küszöb alkalmazása azonban rendkívül jelentős, mert elősegíti a hőgát stabilizálását. A hőgát kialakításának igen előnyös módja, hogy elektromos áramot vezetünk a hevítendő tartományban tartózkodó üvegolvadékon át, meg­felelően elhelyezett elektródák között. Ez a fajta fűtési rendszer a kívánt kalória-értéket közvetlenül magában az üvegolvadékban hozza létre, és az üveget a kívánt magas hőmérsékleten tarthatjuk, míg az elektródák alacsonyabb hőmérsékletszinten vannak, amely eléggé alacsony lehet ahhoz, hogy lényegében kiküszöböljük az elektródáknak az üvegolvadékkal való érintkezés miatt bekövetkező korróziójának veszélyét. A fűtési rendszerben alkalmazott eletródák, 5 amelyek használatát az üvegolvadék elektromos vezetőképessége teszi lehetővé, lemezek vagy rudak formájában alakíthatók ki. Igen előnyös azonban, ha fémolvadék- vagy fémsóolvadék­fürdőként kialakított elektródákat alkalmazunk. A 10 fémolvadékból vagy fémsóolvadékból álló elekt­ródák nagy felülettel rendelkezhetnek, ami azzal a járulékos előnnyel jár, hogy igen alacsony az elektródákkal érintkező üvegolvadék áramlásánál fellépő súrlódási ellenállás. 15 A fűtési rendszer egy igen előnyös megoldása értelmében olyan elektródákat alkalmazunk, amelyek közül legalább az egyik egy, az üvegolvadékba teljesen bemerített küszöb felett van elhelyezve. 20 Egyes esetekben nagyon megfelelő az a másik elektróda-elrendezési lehetőség, amely szerint az elektródák az említett küszöb két oldalán vannak elhelyezve. Ha ilymódon elhelyezett elektródákat alkalmazunk, a küszöb felett tartózkodó üvegol-25 vadék jelentős mennyisége közvetlenül hevíthető viszonylag alacsony energia-felhasználással. Ilyen fűtési rendszerben célszerű az üvegolvadékkal nagy felületen érintkező elektródákat alkalmazni, amely esetben adott fűtőhatást érhetünk el alacsony 30 áramsűrűség mellett, ami az üveganyagban a buborékképződés elkerülése érdekében kívánatos. Abban az esetben, ha fémlemezt használunk arra a célra, hogy növeljük a küszöb által alkotott mechanikai gát magasságát, és ha a 35 fűtést az üvegolvadékon a küszöb szembenfekvő oldalainál elhelyezett elektródák között áthaladó elektromos áram segítségével létesítjük, a lemez ekvipotenciális felületet határoz meg az elekt­romos erőtérben, és a lemez alakját úgy 40 választhatjuk meg, hogy az elektromos áram kívánt, preferenciális irányát biztosítsa. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganagosítási módja értelmében a kemencében tartózkodó üvegolvadékot hőgát előállítása cáljából 45 lokálisan hevítjük olymódon, hogy elektromos áramot vezetünk át az üvegolvadékon elektródák között, amelyek közül az egyik azon tartomány alatt van elhelyezve, ahonnan a szalagot húzzuk a kemencében tartózkodó üvegolvadék felszínéről. 50 Dymódon hőgátat tarthatunk fenn a húzási zóna közvetlen közelében. Egy igen előnyös megoldás szerint az említett húzási tartomány alatt húzó­gerendát helyezünk el, és ebben a húzógeren­dában fémolvadékból vagy fémsó-olvadékból álló 55 elektródát alkalmazunk. A fémolvadék- vagy fémsóolvadék-fűrdő oldalainál elhelyezett elekt­ródák között áthaladó elektromos áram segít­ségével létesítjük, csekély súrlódási ellenállást okoz. 60 Egy további, igen lényeges eljárási jellemzőnek megfelelően az üvegolvadékban a hőgát felett és a húzási zónától távolodó irányban haladó felszíni áramot állítunk elő, és a felesleges üveganyagot a hőgát mögötti tartományból eltávolítjuk. A kifelé 65 haladó felszíni áramlás elősegíti a hőgátnak azt a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom