164609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

3 164609 4 változata lehetséges az említett csoportokon belül. Például az üvegszalag bármelyik eljárás-típusnál húzható a kemencéből a függőlegeshezképest ferdén, valamilyen szögben, és a mély kemencéből húzott üvegszalagot át lehet vezetni terelőgörgőn, ahelyett, hogy függőleges húzótornyon át húznák felfelé. A jóminőségű üveg és a nagyobb gyártási sebességek iránt megnyilvánuló igény következtében az előállítók folyamatosan kutatták azokat a lehetőségeket, amelyek az üveghúzó berendezésben jobb termikus és áramlási viszonyokat biztosíthatnak, és az utóbbi években számos erre vonatkozó javaslat született. így például javasolták már, hogy a kemence alsó és oldalsó fal-részeit kívülről hevítsék különösen magas hőmérsékletre, hogy ilymódon csökkentsék a falak mentén az áramlást gátló hatást. Ez a megoldás azonban nem biztosított olyan körülményeket, amelyek elősegíthetnék különösen jóminőségű síküveg előállítását. Valójában ebben az esetben növekszik az a veszély, hogy a húzott üveg tűzálló anyag-szemcsékkel szennyeződik, vagy gázbuborékokat fog tartalmazni. A tűzálló anyag korróziós vagy eróziós hajlama ugyanis a tűzálló anyag hőmérsékletének növekedésével párhuzamosan nő. A találmány célja a síküveg húzással történő előállításának kedvezőbbé tétele olymódon, hogy az üvegolvadékon belül az alapvető áramlási viszonyokat módosítjuk. A találmány célja főként az, hogy megnövelt húzási sebességet biztosítson anélkül, hogy a tűzálló anyag korróziójának és eróziójának a veszélye növekednék, — ami eddig elkerülhetetlen volt. A találmány értelmében olyan eljárást hoztunk létre síküveg előállítására, amelynél egy kemencébe folyamatosan üvegolvadékot táplálunk, és ezáltal folyamatos előrehaladó üvegáramlást biztosítunk üvegszalagnak a kemencében tartózkodó üvegolvadék felszínétől felfelé folyamatosan történő húzását lehetővé tévő húzási zóna felé, amely eljárás lényege, hogy legalább egy, a kemencét felülnézetben tekintve a kemencében lévő üvegolvadék felszínét határoló faltól befelé távközzel elhelyezkedő tartományban a kemencében lévő üvegolvadékot hevítjük, és ezáltal a kemence egyik fal-része vagy a kemencében elhelyezett fal-rész melletti tartományból felfelé, a felszín felé haladó üvegolvadék-áram által alkotott hőgátat hozunk létre, és e fal-rész révén a hőgát mögött tartózkodó üvegolvadéknak a hőgát alá folyását lényegében meggátoljuk. A találmány szerinti eljárás azzal a lényeges előnnyel jár, hogy legalább egy, a húzott üvegszalag tövénél elhelyezkedő meniszkusz körüli tartományban a meniszkuszba érkező üvegolvadéknak alacsonyabb viszkozitást biztosít, és ezért jobb a folyóképessége, azonban ez az üveganyag nem áramlik fűtött kemencefal mentén, ahol a korrózió és erózió a legvalószínűbben bekövetkezhetne. A hevített, felfelé áramló üvegolvadék a kemencében tartózkodó üvegolvadék felszíne felé halad egy olyan üvegolvadék-tömeg mentén, amelynek a húzási zónába jutását a hőgát megakadályozza. Ezt a kizárt üvegolvadék-mennyiséget folyamatosan mozgásban tartja egy meglehetősen bonyolult konvekciós áramlási rendszer, amely a hőgátnak ezen az 5 oldalán lép fel. Ezek a konvekciós áramok elősegítik az üvegolvadék bármely részén a stagnálás elkerülését vagy csökkentését, ami devitrifikált szemcsék létrehozását okozná, amelyek esetleg bejuthatnának a húzási zónába. Az eljárás 10 további fontos előnye, hogy a kemence egy oldalfala vagy végfala mentén a hőgát mögött lefelé áramló és e lefelé haladás közben lehűlő üvegolvadék nem juthat a hőgát alá, ahol közvetlen hűtőhatást fejthetne ki a kemencét 15 felülnézetben tekintve a hőgát előtt elhelyezkedő üvegolvadékra. Ilyen közvetlen hűtőhatás hátrányosan befolyásolhatná a szalagot tápláló üvegolvadék folyási sebességét. A találmány jelentős mértékben elősegíti azt, 20 hogy az üvegszalagot alkotó üveg jobb rétegeződését biztosítsuk, és ilymódon jóminőségű húzott síküveget állítsunk elő nagyobb húzási sebességek mellett. Az elért hatás mértéke részben attól függ, hogy az említett hőgátat mely tarto-25 mányban vagy tartományokban hozzuk létre, és hogy ez a hőgát, vagy ezek a hőgátak a vízszintes síkban milyen kiterjedésűek. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál, amelynél az előrehaladó 30 áramlásban résztvevő, felszínen elhelyezkedő üvegolvadék közvetlenül táplálja az üvegszalag tövénél, annak elülső oldalát, mig az előrehaladó áramlásban résztvevő, alacsonyabb szinten elhelyezkedő üvegolvadék a húzási zóna mögötti tartományban 35 felfelé száll és ellentétes irányú felszíni áramlást alkot, amely az üvegszalag hátsó oldalát táplálja, a hőgátat az üvegolvadékban a húzási zóna mögötti felszálló áramlás helyével egybeeső tartományban hozzuk létre, az ilymódon elhelyezett 40 hőgát különösen szembetűnő előnyös hatással rendelkezik. Az üvegszalag szélességének túlnyomó részén, a szélek kivételével, az üvegszalag hátsó oldala teljes mértékben, vagy túlnyomórészt az említett ellentétes irányítású felszíni üvegáramból 45 származik. Ha az ellentétes irányítású felszíni áram üveg-anyaga sokkal kevésbé folyékony, mint az említett előrehaladó áram felületének üveganyaga, a húzási sebességet alacsony értéken kell tartani ahhoz, hogy a húzott üveg elfogadható 50 minőségű legyen. Ha a húzási sebességet meghatározott értéken túl megnöveljük, amely érték jelentős mértékben függ a szalag hátsó oldalát tápláló üvegáram folyási ellenállásától, az üvegszalag deformálódik, vagy optikai szempontból 55 rendkívül hibás síküveget nyerünk. Az általában megengedhető értéknél lényegesen magasabb húzási sebesség alkalmazható azonban, ha a találmány szerinti hőgátat a kemence keresztirányban húzódó zónájában olyan helyzetben alakítjuk ki, 60 hogy az e helyen felfelé áramló hevített üveganyag egy része a meniszkusz hátsó oldalát tápláló ellentétes irányítású felszíni üvegáramot alkotja. Ennél a megoldásnál a hőgátat elhelyezhetjük a kemence hátsó végfalától távközzel 65 elválasztva, azonban ez nem feltétlenül szükséges, 2