164469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxiecetsav-származékok előállítására

164469 9 10 zöl, toluol vagy xilol jelenlétében 0 C° és elő­nyösen a rendszer forráspontja közti hőmér­sékleten. Az RiOH általános képletű alkoholt célszerűen feleslegben alkalmazzuk. Továbbá dolgozhatunk vízmegkötő szerek jelenlétében, mint például vízmentes nehézfémszulfátok (pél­dául rézszulfát, vas(III) szulfát, nik'kelszulfát, kobaltszulfát, cinkszulfát) vagy molekulasziták jelenlétében. A reakció közben keletkező vizet azeotrop desztillációval is eltávolíthatjuk, ami­koris előnyösen szénhidrogéneket {például ben­zolt vagy toluolt) vagy klórozott szénhidrogé­neket »(például kloroformot vagy 1,2-diklóretánt) adunk a reakcióelegyhez. Az észterezési reakció enyhe körülmények között megy végbe, ha a reakció közben keletkező vizet kémiai módsze­rekkel, előnyöisen ékvimoláris mennyiségű kar­bodiimidek (például N,N'-diciklohexil-karbodi­imid) hozzáadása útján kötjük meg, amely re­akcióhoz inert oldószereket például étert, di­oxánt, benzolt vagy 1,2-dimetoxietánt alkalmaz­hatunk és bázist (például piridint) adhatunk hozzá. A metilészterek (illetve az etilészterek elő­állíthatók az irodalomban leírt eljárások ana­lógiájára a szabad savak és diazometán (illetve diazoetán) reakciója útján valamely inert oldó­szerben, például éterben, benzolban vagy me­tanolban. Az I általános képletű vegyületek észtereit (Rí jelentése legfeljebb 10 szénatomos alkil-cso­port) oly módon is előállíthatjuk, hogy az I ál­talános képletű karbonsavakat (Rí jelentése hidrogénatom) olefinekre, például izofoutilénre addicionáljuk. Az irodaiamban leírt eljárás ana­lógiájára ezt az addíciót katalizátorok (például cinkklorid, bórtrifluorid, kénsav, arilszulfonsa­vak, pirofoszforsav, bórsav, oxálsav) jelenlété­ben, 0—200 C°-on, 1—300 atmoszféra nyomáson valamely inert oldószerben, például éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, benzolban, to­luolban vagy xilolban végezhetjük. Az I általános képletű észtereket (Rí jelen­tése legfeljebb 10 szénatomos alkil-csoport) elő­állíthatjuk úgy is, hogy az I általános képletű savak (Rí jelentése hidrogénatom) fémsóit elő­nyösen alkálifémsóit, ólomsóit vagy ezüstsóit az RjOH általános képletű alkoholnak megfelelő R1Hal alkilhalogenidekkel (Rí jelentése legfel­jebb 10 szénatomos alkil-csoport) reagáltatjuk, adott esetben valamely inert oldószerben, pél­dául éterben, benzolban vagy petroléterben; de' végezhetjük a reakciót RiOSOCl általános kép­letű alkilklórszulfitekkel is (Rí jelentése leg­feljebb 10 szénatomos alkil-csoport), és a kelet­kező adduktot termolízisnek vetjük alá. Az I általános képletű észterek (Rí jelentése leg­feljebb 10 szénatamos alkil-csoport) egy másik előállítási módja értelmében az V általános képletű savhalogenideket, anhidrideket vagy nitrileket (W jelentése —COHal, —COOacil vagy —CN csoport) RiOH általános képletű alkohol­lal (Rí jelentése legfeljebb 10 szénatomos alkil­csoport) reagáltatjuk, adott esetben valamely savas katalizátor vagy valamely bázis, például nátriumhidroxid, káliumhidroxid, nátriumkar­bonát, káliumkarbonát, piridin vagy az alkal­mazott alkoholnak megfelelő alkálifémalkoholát jelenlétében. Ez a reakció is analógiája az iro­dalomból közismert észterképzési reakciónak. E reakcióhoz az alkalmazott alkoholt célszerűen feleslegben alkalmazzuk és 0 C° és a forrás­pont közötti hőmérsékleten dolgozunk. I általános képletű észtereket (Rj. jelentése legfeljebb 10 szénatomos alkil-csoport) előállít­hatunk az V általános képletű észterek (W je­lentése —COOR7 csoport, aholis R7 jelentése valamely tetszőleges szerves csoport, előnyösen 1—4 szénatomos alkil-csoport) és az RiOH ál­talános képletű, feleslegben alkalmazott alkohol (Rí jelentése legfeljebb 10 szénatomos alkil­-csoport) reakciójával, vagy pedig az I általános képletű karbonsavak (Rí jelentése hidrogén­atom) és az RiOH általános képletű alkoholok (Rí jelentése legfeljebb 10 szénatomos alkil-cso­port) tetszőleges észterének (előnyösen legfel­jebb 4 szénatomos alkanoil-csoportot tartalmazó alkanoátjának) a reakciójával, amikoris az alka­noátot előnyösen feleslegben alkalmazzuk. Dol­gozhatunk például az irodalomból ismert át­észterezési eljárások valamelyikével, célszerűen bázisos vagy savas katalizátorok, például nát­riumetilát vagy kénsav jelenlétében és 0 C° és előnyösen a forráspont közötti hőmérsék­leten. Az I általános képletű észtereket (Rí jelentése legfeljebb 10 szénatamos alkil-csoport) előállít­hatjuk továbbá úgy is, hogy az V általános képletű vegyületeket — ahol W jelentése tio­észter-, iminoéter-, oximinoéter-, hidrazoinéter-, tioamid-, amidin-, amidoxim- vagy amidhidra­zon-csoport — híg vizes bázisokkal vagy savak­kal, például ammóniumhidroxiddal, nátrium­hidroxiddal, káliumhidroxiddal, nátriumkarbo­náttal, káliumkarbonáttal, sósavval, kénsavval reagáltatjuk az RiOH általános képletű (Rí je­lentése legfeljebb 10 szénatomos alkil-csoport) alkohol hozzáadása közben, és kénhidrogén, ammónia, aminek, hidrazin-származékok vagy hidroxilamin lehasítása közben szolvolizáljuk. Míg például a legtöbb iminoéter-ihidroklorid vi­zes oldatban már szobahőmérsékleten szétesik észterré és ammóniumkloriddá, addig az egyéb származékok, például néhány amidoxim vagy tioamid szolvolízise csak 100 C° körüli hőmér­sékleten következik he. Bázikuis nitrogénatoimot tartalmazó I általá­nos képletű vegyületek savval átalakítható a megfelelő savaddíciós sókká. E reakció szem­pontjából azok a savak jönnek számításba, ame­lyek fiziológiai szempontból alkalmas sókat ké­peznek. Alkalmazathnk mind szerves, mind szer­vetlen savakat, így például alifás, aliciklusos, aralifás, aromás vagy heterociklusos egy- vagy több-bázisú kariban- vagy szulfonsavakat, mint hangyasavat, ecetsavat, propionsavat, pivalin­savat, dietilecetsavat, oxálsavat maionsavat, bo­rostyánkősavat, pimelinsavat, fumársavat, ma-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom