164465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8,14-dihidrotebain előállítására tebain redukciójával

164465 7 8 csonyább a dihidrokodeinonnhozam. A gyenge bázisok, például anilin, dimetilanilin és piridin alkalmazása esetén a hozam éppen olyan ala­csony volt, mint a bázis nélkül végzett kísér­letek esetében. 2. példa: 40 g p-toluolszulfonsavikloridot 75 ml 2-met­oxietanolban szuszpendálunk, a szuszpenziót jégfürdőben lehűtjük. 12 ml etanolamint és 12 ml (98%-os) hidrazinhidrátot adunk lassan a szuszpenzióhoz, a hőmérsékletet nem engedjük 20 C0 ^nál magasabbra emelkedni. Amikor a re­akció már teljesen végbemegy, az elegyet a je­lenlevő szilárd anyagok feloldása céljából me­legítjük, majd az oldatot 31 g technikai tebain, 10 ml etanolamin és 75 ml 2-metoxietanol visz­szafolyató hűtő alatt forralt elegyébe lassan be­töltünk. A továbbiakban az 1. példában meg­adott módon járunk el. 27,6 g nyers 8,14-di­hidrotebaint kapunk, melynek olvadáspontja 162—166 C°; a termelés 89%-os. 3. példa: 31 g technikai tebain, 30 ml etanolamin, 75 ml (98%-os) hidrazinhidrát és 75 ml 2-metoxieta­nol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával, nitrogén-atmoszférában forraljuk. 40 g p-toluol­szulfonsavklorid 75 ml 2-metoxietanollal készí­tett oldatát 15 perc alatt beadagoljuk a fenti, forrásban levő folyadékba. A továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. 27 g nyers 8,14-dihidrotebaint kapunk, melynek olvadás­pontja 162—166 C°. 4. példa: 31 g technikai tebain, 10 ml etanolamin és 75 ml 2-metoxietanol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, és 35 g benzolszul­fonsavhidrazid (kereskedelmi néven Genitron BSH) 75 ml 2-metoxietanollal készített oldatát 15 perc alatt beadagoljuk a fenti elegybe. A továbbiakban az 1. példában megadott módon járunk el. 28 g nyers 8,14-dihidrotebaint ka­punk, melynek olvadáspontja 162—164 C°. 5. példa: 31 g technikai tebain, 10 ml etanolamin és 75 ml toluol elegyét visszafolyató hűtő alkal­mazásával forraljuk. 37 g p-toluolszulíonsav­hidrazid 75 ml meleg toluollal készített oldatát az 1. példában megadott módon a fenti oldat­hoz adjuk. A továbbiakban az 1. példában meg­adott módon járunk el. 28 g meglehetősen gyenge, minőségű nyers 8,14-dihidrotébaint ka­punk, melynek olvadáspontja 158—174 C°. 6. példa: 31 g technikai tebain, 10 ml etanolamin és 75 ml dietilénglikol-dimetiléter elegyét vissza­folyató hűtő alkalmazásával forraljuk, és 37 g p-toluolszulfonsavanhidrid dietilénglikol-dimetil­éterrel készített oldatát az 1. példában meg­adott módon a fenti elegyhez adjuk. A továb­biakban az 1. példában megadott módon já­runk el. 28 g nyers 8,14-dihidrotebaint kapunk, melynek olvadáspontja 162—164 C°. 7. példa: Hasonlóan járunk el, mint az 1. példában, azzal a különbséggel, hogy a laboratóriumban készített, tiszta p-toluolszulfonsavhidrazid he­lyett az Unifor H névén forgalomban levő ke­reskedelmi minőségű készítményt használjuk. Lényegében az 1. példa szerintivel azonos ered­ményt kapunk. A 2—7. példák bármelyike szerinti eljárással előállított 8,14-dihidroteibairiból az 1. példában megadott módon hidrolízissel előállíthatunk di­hidrokodeinont. 8. példa: 124 g technikai tebain, 300 ml morfolin ele­gyét visszafolyató hűtő alkalmazásával forral­juk, és 148 g p-toluolszulfonsavhidrazád 300 ml morfolinnal készített oldatát 15 perc alatt hoz­záadjuk a forrásban levő fenti elegyhez. A hidr­azid hozzáadása után a reakcióelegyet még egy órán át forraljuk, majd a dihidrotebaint az 1. példában megadott módon elkülönítjük. A kapott dihidrotebaint 2 n sósavval az 1. példában megadott módon hidrolizáltuk. 112 g dihidrokodeinont kapunk, melynek olvadáspont­ja 197 C°; (a termelés a tebainra számolva 94%-os). 9. példa: 10 g technikai tebain és 10 ml etanolamin 50 ml forró 2-metoxietanollal készített oldatát visz­szafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, és a tebainra számított két egyenértéknyi mennyi­ségű metánszulfonsavhidrazid 2-metoxietanollal készített oldatát 30 perc alatt a forrásban levő fenti elegyhez, adjuk. A hidrazid hozzáadása után a reakcióelegyet még egy órán át forral­juk, majd a dihidrotebaint az 1. példában meg­adott módon elkülönítettük. A kapott dihidro­tebaint az 1. példában megadott módon hidro­lizáljuk. 8,2 g jó minőségű dihidrokodeinont kapunk, (a termelés a tebainra számolva 85%­os). 10. példa: 31 g technikai tebain és 150 ml 2-metoxi­etanol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, és 40 g azodikarbonsav-dinátriumsó 100 ml 2-metoxietanollal készített szuszpenzió­ját 30 perc alatt a forrásban levő fenti oldat­hoz adjuk. A szuszpenzió hozzáadása után a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom