164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164429 11 12 lási viszonyok alakulnak ki egy vagy több lokális tartományban az üvegszalag pályájára keresztirányban. Ezért az erők fáziskihagyó kifejtése különböző irányokban — mint említettük — ugyancsak előnyös a probléma kiküszöbölése szempontjából. Ha az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában gázkiszorító erőt fejtünk ki periodikusan a szalag pályájára keresztben egyik irányban és ezzel ellentétes irányban, előnyös ha a különböző irányokban kifejtett' erőket a pályára keresztirányban lényegében közvetlenül ellentétesen elhelyezkedő pontokon állítjuk elő és fázishagyó módon felváltva fenntartjuk és megszüntetjük. Az erő ilyen közvetlenül szembenfekvő pontokon történő kifejtése azért célszerű, mert így a fázishagyó erők által létrehozott effektív gázmozgások tartományai egybeesnek vagy nagymértékben átfedik egymást. Amikor azt állítjuk, hogy az erőket az üvegszalag pályájára keresztben egyik irányban és ezzel ellentétes irányban fejtjük ki, ez nem jelenti azt, hogy az ellentétes irányítású erők hatásvonala szükségképpen párhuzamos. A valóság az, hogy a ciklus egyik részében az erőt az üvegszalag pályája egyik szélétől az ellentétes széle irányában fejtjük ki, míg a ciklus következő részében az üvegszalag pályájának ellentétes szélétől az egyik széle felé tartó irányban fejtünk ki erőt. Az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányokban ható erők hatásvonalai lehetnek például az üvegszalag ellentétes széleitől a pálya középső hosszanti zónája felé konvergálódik. Előnyös azonban, ha az említett fázishagyó erők közvetlenül ellentétes irányokban hatnak, mert ebben az esetben a legnagyobb az egymást követő gázmozgások által befolyásolt tartományok közötti átfedés. Egy további, előnyös jellemző szerint, amely abban az esetben alkalmazható, ha fázishagyó gázkiszorító erőket fejtünk ki az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányokban az egyik irányú erő előállítását közvetlenül követően vagy azzal egybeeső módon az ellentétes irányú erőt megszüntetjük. Ennek a jellemzőnek az az előnye, hogy a gázok folyamatos ideoda mozgását hozzuk létre. A találmány egy fontos kiviteli változata szerint az üvegszalag pályája, mentén legalább egy zónában a szalag pályájára keresztirányban, az ebben a zónában kifejtett szukcesszív erőhatások révén, az üvegszalag pályája mentén állandó állapotú gázáramlást megakadályozó, vagy az üvegre káros hatások létrejöttének meggátlásához elegendő hosszú ideig szüneteltető frekvenciával gázmozgást hozunk létre. Az említett állandó állapotú áramlás a szalagra keresztirányban vett különböző tartományok közötti, hátrányos hőmérséklet-jeltéréssel vagy" annak veszélyével jár. Ha az üvegszalag mentén hosszirányban bármelyik adott zónában ilyen körülmények lépnek fel meghatározott időtartamnál hosszabb ideig, amely az üvegnek ebben 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 a zónában mért viszkozitásától függ, az üveg felülete káros hatásoknak van kitéve. A természetes léghuzatot alkotó gázáramok állandó állapota az üvegszalag pályája mentén olyan zónákban, ahol az üvegszalagnak viszonylag magas, pl. 1013 poise nagyságrendű a viszkozitása hosszabb időn keresztül ellensúlyozható, mint olyan zónákban, ahol az üveg viszkozitása ennél sokkal alacsonyabb. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módjánál az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában a gázkiszorító erőt fázishagyó módon létrehozzuk és megszüntetjük, mégpedig mindegyik irányban olyan frekvenciával, hogy egy-egy, az erő egyik kifejtésének a kezdetétől a következő azonos irányú erőkifejtés kezdetéig terjedő ciklus időtartama nem több, mint 10 perc. Tapasztalati adatok azt mutatják, hogy ha ilyen frekvenciákkal dolgozunk, a környezeti feltételek ahhoz elegendő módon meg lehetnek zavarva, hogy meggátolják természetes léghuzat-áramok normál áramlásképének kialakulását, és ehhez nem szükséges igen nagy erőket kifejteni. Előnyös, ha az egy ciklust alkotó erőkifejtési periódus és relaxációs periódus aránya 1 : 2—2 : 1. Ebben a tartományban nagyon kielégítő az energia időbeni eloszlása. Optimális eljárásoknál, ahol ide-oda áramló gázmozgásokat állítunk elő, minden egyes ciklus minden egyes erőkifejtési periódusa 1—10 másodperc időtartamú. Megállapítást nyert, hogy ennek a feltételnek a figyelembevételével a környezeti viszonyokat megfelelő módon lehet periodikusan megzavarni újabb hátrányos, állandó áramlási állapot keletkezésének minden veszélye nélkül, ellentétben azzal az esettel, ha adott erőkifejtést hosszabb időtartamon keresztül fenntartanánk. Egyes eljárásoknál optimális időbeni energiaeloszlást biztosíthatunk, ha olyan ciklusnak megfelelően dolgozunk, amelynél minden egyes ciklus erőkifejtési periódusa és relaxációs periódusa lényegében azonos időtartamú. Nem lényeges, hogy a gázok mozgását előidéző gázkiszorító erőt az üvegszalag teljes szélességében kifejtsük, mert ha a gáznyomás csak a szalagszélesség egy részét érinti, akkor ezen a részen, az üvegminőségében javulás fog bekövetkezni, és ez magában is reális értéket képvisel, különösen ha meggondoljuk, hogy az üvegszalagot általában felvágják darabokra, és ezek egy része az üvegszalag jobb minőségi részeiből fog származni. Célszerű azonban, ha a gázmozgást lényegében az üvegszalag teljes szélességében hozzuk létre, úgyhogy a minőségjavulás lényegében a húzott síküveg teljes mennyiségében jelentkezzék. Ahhoz, hogy a szalagra keresztirányban optimális gázáramlási feltételeket biztosítsunk ajánlatos, a gázkiszorító erőt periodikusan, az üvegszalag felületeivel lényegében párhuzamosan kifejteni. Az is előnyösnek bizonyult, ha a gázkiszorító 6
