164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164429 13 14 erőt periodikusan, legalább egy olyan irányban fejtjük ki, amely lényegében merőleges az üvegszalag mozgásának irányára. Egyes találmány szerinti eljárási módoknál az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában periodikusan, az üvegszalagnak csupán az egyik oldalán gázkiszorító erőt fejtünk ki. Ha az üvegszalagnak csupán egyik oldalán fejtjük ki az erőket, ennek az az előnye, hogy az erők csupán vagy főként az üvegszalag egyik oldalán befolyásolják a környezeti feltételeket. Ez egyes esetekben jelentős, például olyan eljárásoknál, ahol az üvegszalag egyik felülete már eleve hajlamosabb arra, hogy rajta sötét sávok jelentkezzenek. Ha a találmányt a klaszszikus Pitts burg-típusú húzóeljárásnál alkalmazzuk, gyakran előnyösebbnek bizonyul, ha a gázkiszorító erőket az üvegszalag hátsó oldalán, azaz a kemence végrésze felé fordított oldalán fejtjük ki, míg a klasszikus Libbey—Owenstípusú eljárásnál az üvegszalag elülső oldala, azaz a .terelőgörgővel érintkező oldala az, amely általában kevésbé jó minőségű és amelynek a leginkább hasznára válik, ha gázmozgásokat hozunk létre az üvegszalag pályájára keresztben. Ezenkívül a berendezés konstrukcióját illetően az az előny is jelentkezik, hogy könnyebb gondoskodni az erők kifejtéséről az üvegszalagnak csupán az egyik oldalán, mint mind a kettőn. Az az előny, hogy kedvezőbb a berendezés konstrukciója, ha csak az üvegszalag egyik oldalán kell gondoskodni az erő kifejtéséről, akkor is megvalósítható, ha az üvegszalag mindkét oldalán létre kívánunk hozni keresztirányú gázmozgásokat. Ily módon a gázkiszorító erőt kifejthetjük pediodikusan legalább egy zónában az üvegszalag pályája mentén, az üvegszalagnak csupán az egyik oldalán, azonban oly módon, hogy a gázok mozgását az üvegszalagra keresztben annak mindkét oldalán létrehozzuk. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módjánál, amelynél legalább egy olyan zóna van, ahol a környezeti feltételeket az üvegszalag mindkét oldalán befolyásoljuk az üvegszalagra keresztirányban létrehozott gázmozgások révén az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában periodikusan, az üvegszalag mindkét oldalán gázkiszorító erőt fejtünk ki. Ilyen módon könnyebben biztosíthatjuk a kívánt gázmozgásokat az üvegszalag mindkét oldalán. Különösen jelentős a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módja, amelynél az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában, periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk ki oly módon, hogy az üvegszalag környezetébe gázt fúvatunk. Ennek a foganatosítási módnak lényeges előnye, hogy a szükséges erőt előállíthatjuk anélkül, hogy mozgó alkatrészeket kellene elhelyezni az üvegszalaggal szomszédosán, ahol ezek az alkatrészek ki lennének téve az ott uralkodó magas hőmérsékleti viszonyoknak. További jelentős előny, hogy az üvegszalag környezetébe gáz befúvatása révén a gázkiszorító erőket jól meghatározott irányban lehet kifejteni. Előnyös, ha az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában periodikusan gázkiszorító 5 erőt fejtünk ki oly módon, hogy az üvegszalag környezetébe 1—50 m/sec sebességgel gázt fúvatunk. Azt tapasztaltuk, hogy a húzott síküveg minőségében a legkifejezettebb javulást akkor 10 biztosíthatjuk, ha ilyen sebesség-tartományon belüli sebességet alkalmazunk. Előnyös, ha az üvegszalag pályája mentén legalább egy zónában periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk ki oly módon, hogy az üvegszalag 15 környezetébe 100—1000 g/cm 2 nagyságrendű nyomással gázt fúvatunk. Ilyen nyomás mellett a gázoknak olyan sebességet és kinetikai energiát lehet biztosítani, hogy a létrejövő gázmozgás nagyon kedvező hatást gyakorol az üveg minőségének tekintetében megkívánt javulás eléréséhez szükséges környezeti feltételekre. A találmány további foganatosítási módja értelmében az üvegszalag pályája mentén leg-2„ alább egy zónában, az üvegszalag környezetében elhelyezett mechanikai eszközök segítségével periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk ki. Bár ennél a foganatosítási módnál mozgó alkatrészt vagy alkatrészeket kell felszerelni az üveg-30 szalag közvetlen közelében, az az előny jelentkezik, hogy a gázkiszorító erők oly módon hozhatók létre, hogy közben nem változik meg a környezet összetétele további gázmennyiségek bevezetése révén. Kiövétkezésképpen nincs je-35 lentősebb változás az üvegszalag hűtési sebessé^ gében, és nem merül fel az a veszély, hogy nemkívánatos közegek kerülnek bevezetésre az üvegszalaggal érintkező atmoszférába. A találmány szerinti eljárás foganatosítása so-40 rán járulékos intézkedéseket tehetünk az üvegszalag felületén jelentkező hullámok kiküszöbölése vagy csökkentése 'céljából. Erre a célra különféle korrekciós intézkedések ismertek, és ilyeneket a korábbiakban 'már említettünk is. 45 A hullámok kialakulásának meggátlására különösen hatékony módszernek bizonyul, ha gázmozgást hozunk létre az üvegszalag pályájára keresztben olyan zónában vagy zónákban, ahol az üvegszalag viszkozitása igen alacsony. A ta-50 láhnány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módjánál .azon kívül, hogy gázkiszorító erőt fejtünk ki az üvegszalag pályája mentén legalább egy olyan zónában ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb, mint 107-6 poise és nem 55 több, mint 1013 poise, a gázok mozgását az üvegszalagra keresztben legalább egy irányban, az üvegszalag egyik vagy mindkét oldalán előidéző gázkiszorító erőket az üvegszalag pályája mentén legalább egy, olyan zónában is kifejtjük, 60 ahol az üveg viszkozitása kevesebb mint 107 > e poise. Ebben az esetben a korrekciós intézkedés hullámképződést kiküszöbölő hatását elősegítik a gázkiszorító erők találmány szerinti kifejtése a nagyobb viszkozitású zónában vagy zónákban. 65 Más szavakkal, e tekintetáben kölcsönhatás van 7
