164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164429 9 10 ban fejtjük ki. A gázkiszorító erő kifejtése eb­ben a zónában vagy zónákban ugyancsak haté­konyan meggátolja a sötét sávok kialakulását. Ez valószínűleg .annak, tulajdonítható, hogy az üveggel érintkező természetes léghuzatáramok sebessége, bár nem olyan nagy, mint a belépő­résnél, még mindig jelentős, és mindenképpen nagyobb, mint a húzókamrában. Abban az esetben, ha a gázkiszorító erőt vagy erőket a hőkezelőaknán belüli zónában vagy zónákban fejtjük ki, nyilvánvalóan fontos, hogy az a zóna vagy legalább e zónák egyike olyan tar­tomány legyen, ahol az üveg viszkozitása az előbbiekben említett 107-6 és 10 13 poise határ­értékek között legyen. Természetesen meg­engedhető és előnyös, ha a gázkiszorító erőt mind az említett belépőrés, mind pedig a hő­kezelőaknán belüli egy vagy több zónában ki­fejjük. Abban az esetben, ha a találmányt olyan el­járásnál alkalmazzuk, amelynél az üvegszalagot vízszintes hőkezelőaknába vezetése előtt terelő­görgőn vezetjük át, célszerű ha a gázkiszorító erőt periodikusan, legalább egy, a szalag pá­lyája mentén a haladási irányt tekintve a te­relőgörgő után elhelyezkedő zónában fejtjük ki. A legjobb eredményt a húzott síküvegben a sötét sávok kiküszöbölése tekintetében akkor érjük el, ha a gázkiszorító erőt ebben a zóná­ban vagy zónákban, vagyis hőkezelőaknán be­lül, vagy — ha a rendelkezésre álló hely erre elegendő —• a terelőgörgő- és a hőkezelőakna belépőnyílása között fejtjük ki. Ez feltételez­hetően annak tulajdonítható, hogy a közvetle­nül az edzőkamra belépőnyílása előtt levő tar­tomány az a hely, ahol a természetes léghuzat­áramok és a turbulens áramok kölcsönhatásá­ból adódó komplex gázáram-rendszer létrejön, és a természetes léghuzatáramok, amelyek elő­segítik ennek a komplex rendszernek a kialaku­lását, meglehetősen nagy sebességgel haladnak a hőkezelőaknában. Nyilvánvaló, hogy a találmány értelmében szükséges fluktuáló gázmozgást anélkül kell lét­rehozni, hogy a káros hőeloszlás újabb okát vinnénk be a rendszerbe, ami a gázmozgások létrehozásával járó előnyöket megsemmisítené. Megengedhető azonban a gázmozgások oly mó­don történő létrehozása, hogy az üvegszalag környezetébe hőt vagy hideget vezetünk be, fel­téve, ha ez nem okoz káros hőeloszlást. To­vábbá, a találmány egy előnyös foganatosítási módja értelmében a gázok fluktuáló mozgását lényegében az üvegszalag hűtési sebességének növelése nélkül állítjuk elő. Nagyon fontos előny, hogy a találmány lehetővé teszi az adott eljárással és adott berendezéssel előállítható síküveg felületminőségének javítását az üveg­szalag hűtési sebességének módosítása nélkül. E hűtési sebességet ennek megfelelően teljes mértékben más tényezők határozhatják meg, mint az általános gyakorlatban. A találmány értelmében iszükséges, periodiku­san kifejtett gázkiszorító erőt alkalmazhatjuk folyamatosan alkalmazott olyan erő mellett járulékosan, amely gázmozgást hoz létre a pe­riodikusan kifejtett erővel megegyező irányban, és amely állandó jelleggel meggátolja, hogy a 5 természetes léghuzatáramok normál áramlás­képe kialakuljon. A találmány előnyös fogana­tosítási módja értelmében azonban az üveg­szalag pályája mentén legalább egy zónában a gázok mozgását az üvegszalag pályájára ke-10 resztirányban létrehozzuk, mégpedig e mozgást kizárólag gázkiszorító erő periodikus kifejtése révén, legalább egy irányban hozzuk létre. Ha csupán periodikusan kifejtett erőkkel biztosít­juk a gázok mozgásának létrejöttét az üveg-15 szalagra keresztirányban, e mozgások hatását lényegében teljes mértékben az üvegszalag egyik oldalán hasznosíthatjuk. Ez egyes eljárásoknál jelentős lehet az üvegszalag ellentétes oldalain fellépő természetes környezeti feltételek közötti 20 különbség miatt. Ilyen különbség gyakran je­lentkezik, különösen olyan eljárásoknál, ame­lyeknél az üvegszalagot terelőgörgőn vezetjük át a vízszintes hőkezelőaknába vezetése előtt. A találmány értelmében szükséges, periodi­kusan kifejtett gázkiszorító erőt kifejthetjük csupán az egyik irányban, az üvegszalag pályá­ja mentén legalább egy zónában. A kívánt gáz­mozgásokat ebben az esetben igen egyszerű 30 módon állíthatjuk elő, mivel az erő kifejtését lehetővé tevő szerkezet megfelelő alkatrészét vagy alkatrészeit csupán úgy kell elhelyezni, hogy az üveghúzó berendezés határolófalán keresztül csupán egy, az üvegszalag pályát kö-3g rülfogó zónában legyenek átvezetve. A találmány legcélszerűbb foganatosítási mód­ja értelmében az üvegszalag pályája mentén leg~ alább egy zónában periodikusan, egy irányban, és ezzel ellenkező irányban az üvegszalag pá-40 lyájára keresztirányban gázkiszorító erőt fej­tünk ki és az üvegszalag pályájára keresztben, különböző irányokban kifejtett erőket fázis­hagyó módon felváltva fenntartjuk és megszün­tetjük, és ezáltal az üvegszalag egyik vagy 45 mindkét oldalán először a szalagra keresztben az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irány­ban a gázok mozgását hozzuk létre. Tapaszta­lati úton megállapítottuk, hogy gázoknak az üvegszalagra keresztirányú ide-oda mozgásának 50 ilyen módon történő előállítása rendkívül elő­nyös a legjobb minőségű üveg húzásához. Az ilyen ide-oda mozgás létrehozása által egyszerű módon teljesen meg lehet szüntetni bármilyen állandó állapot kialakulását a környezeti gáz-55 áramlásban az üvegszalag pályája mentén bár­melyik adott zónában. Ezenkívül, azoknak a gázkiszorító erőknek a nagysága, amelyek biz­tosítják, hogy az üvegszalag pályájának adott szélessége ki legyen téve a gázmozgások ha-60 tásának, kisebb, ha ezek az erők különböző irányokban hatnak az üvegszalag pályáján ke­resztben, mintha csupán egy irányban ható erőket alkalmazunk. Ha a gázkiszorító erők nagyságát bizonyos érték felett határozzuk meg, 65 előfordulhat, hogy káros hatású turbulens áram-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom