164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164429 ? 8 előidézzük. Lényeges, hogy az üvegszalag pá­lyájának abban a részében, amely az említett viszkozitási értékhatárok i(107 > 6 és 10 13 poise) között van, legalább egy olyan pálya van a 5 szalagra keresztirányban, amely mentén a gáz­kiszorító erőt periodikusan kifejtjük. Más sza­vakkal, olyan gáz-kiszorítóerőt hozunk létre, amelyet egy ideig fenntartunk, majd legalább részben csökkentünk, azután ismét kifejtjük és 1° ismét legalább részben -csökkentjük, stb. E gáz­kiszorítóerő periodikus kifejtése révén gáz­mozgás jön létre az üvegszalagon keresztirány­ban, és ez a mozgás fluktuál. Más szavakkal az erő által létrehozott gázmozgás mértéke nem 15 egyenletes, ihanem felváltva növekvő és csök­kenő. A legfontosabb tényező, hogy gáz-üszo­rítóerő van jelen amelyet felváltva fenntartunk, majd legalább részben csökkentünk. Ennek az ismételt erőkifejtésnek az a jelentősége, hogy az 20 üvegszalag környezetében uralkodó körülmé­nyeket -megváltoztatja abban a tartományban, ahol az erőt kifejtjük. Következésképpen, olyan állandó állapot, amely hőmérséklet-maximumot vagy hőmérséklet-maximumokat idézne elő az 25 üvegszalag pályáján keresztben, meghatározott peremmenti tartományban vagy tartományok­ban, nem jöhet létre, mint ahogy létrejönne például, ha egy irányban konstans vagy folya­matos gázkiszorító erőt fejtenénk ki. Előnyös ha a gázkiszorító erőt periodikusan, a szalag pályája mentén legalább egy olyan zónában fejtjük ki, ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb, mint 1010 poise. og A találmány révén különösen hatékonyan ki­küszöbölhetők a sötét sávok, ha a gázkiszorító erőket legalább égy olyan zónában fejtjük ki, ahol az üveg viszkozitása 1010 poise, vagy annál több. 40 A találmány egy foganatosítási módja értel­mében, amelynél az üvegszalagot függőleges hő­kezeloaknában felfelé történő haladása közben hűtjük, amely hőkezelőakna keresztmetszetét alul az üvegszalag számára bevezetőrést meg-45 határozó módon lokálisan csökkentjük, a gáz ki­szorító erőt periodikusan, a 'bevezetőrésben fejt­jük ki. Azt tapasztaltuk, hogy a sötét sávok előfordulása a legkönnyebben kiküszöbölhető, ha a gázkiszorító erőt ebben a helyzetben fejt-50 jük ki. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a komplex gázáram-rendszer létrehozásá­ban a húzókamra közvetlen, szomszédos részé­ben az ott fellépő turbulens áramlásokkal köl­csönhatásban résztvevő természetes léghuzat-55 áramok nagy sebességgel rendelkeznek az emlí­tett belépőrésben, a gázáramlás útjának helyi szűkületé miatt. az jellemző, hogy az üvegszalag pályája men­tén legalább egy olyan zónában, ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb, mint 107> 6 poise és nem több, mint 1013-on poise, legalább egy irányban, periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk ki az üvegszalag pályájára keresztirányban, és ezáltal a gázok fluktuáló mozgását hozzuk lét­re az üvegszalagra keresztirányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ilyen gáz­mozgást hozunk létre abban a tartományban, ahol az üveg viszkozitása az előbbiekben meg­határozott hatánok között van, ez a mozgás jelentős mérvű kedvező hatást gyakorol a sík­üveg felületminőségére. A valóságban azt ta­láltuk, hogy ez a mozgás meggátolta vagy csök­kentette a sötét sávok előfordulását, amelyeket a korábban ismert korrekciós intézkedések al­kalmazása révén nem sikerült kiküszöbölni. Ez, a találmányunk révén elérhető eredmény telje­sen újszerű. Érthető módon az eddigiek során, amikor arra törekedtek, hogy javítsák a körül­ményeket abban a gázatmoszférában, amelyen keresztül az üveget húzzák, a figyelmet első­sorban azokra a tartományokra fordították, ahol az üvegszalagot alkotó üveganyag viszkozitása igen alacsony. A legtöbb üveghúzási eljárásnál az üveg viszkozitása a szalagképzés kritikus tartományában, a húzókamra alsó részében lé­nyegesen kevesebb, mint 107 ' 6 poise. Eltérően a korábban javasolt és az előbbiekben vázolt kor­rekciós intézkedésektől, amelyek az üvegszalagot alkotó üveganyag legforróbb tartományában fel­lépő jelenségekkel kapcsolatosak, a találmány szerinti eljárás az üvegszalag környezetében a szalag kialakulásának későbbi fázisában foga­natosítandó beavatkozást igényel. A találmány szerinti eljárás számos foganatosítási módja esetében ez a beavatkozás — amint azt a ké­sőbbiekben példákkal is illusztráljuk — éppen a hőkezelőaknában történik. A találmány révén elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a zavaró sötét sávok formájában jelentkező hibák, amelyeket eddig lehetetlen volt elkerülni, részben, vagy főként azon komplex gázáram-rendszerek a há­tasának tulajdoníthatók, amelyek a húzókamra felső részében keletkeznek az előbbiekben már említett turbulens áramok és természetes lég­huzat-áramok kölcsönhatása következtében. Azonban a sikeres eredmény pontos oka nem ismeretes teljes bizonyossággal. A találmány további előnye, hogy mivel az említett sötét sávok előfordulása általában erő­teljesebb, ha a húzási sebesség nagyobb, a ta­lálmány szerinti eljárás alkalmazása adott üveg­húzó berendezésnél azzal az előnnyel jár, hogy — az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett — adott minőségi síküveget nagyobb sebességgel lehet előállítani. A gazkiszorító erők kifejtésé a találmány értelmében elősegíti a hirtelen hőmérsékletvál­tozások kiküszöbölését az üvegszalag pályájá­nak teljes szélességében, vágy e pályának ab­ban a részében, ahol az ismertetett gázmozgást A találmány olyan eljárásra is vonatkozik, amelynél, mint már említettük az üvegszalagot függőleges hőkezeloaknában felfelé történő ha­ladása közben hűtjük, amely hőkezelőakna ke­resztmetszetét alul az üvegszalag számára be­vezetőrést meghatározó módon lokálisan csök­kentjük, a gázkiszorító erőt periodikusan, a függőleges hőkezelőaknában legalább egy zóná-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom