164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164429 5 6 Ezt a hibát főként az üvegszalag kiindulási helye közelében elhelyezett hűtőszerkezetből vagy hűtőszerkezetekből kibocsátott hideg levegő okozza, amint az előbbiekben már ismertettük. Az ilyen hullárnhibák jól észlelhetők, ha a tárgyat lapos szögben szemléljük az üvegen keresztül a húzás irányára merőleges síkban, különösen a nézőszög változtatásakor. Egy másik hiba-fajta a „kalapácsnyom". Az ilyen hiba általában 1—4 cm átmérőjű rendezetlen elhelyezkedésű sekély felületi benyomódások formájában jelentkezik. Ilyen hibákat főként az előbb említett, a húzókamrában magasabb szinten elhelyezett járulékos hűtőszerkezet vagy hűtőszerkezetek hatása okozza, és ezek, bár általában kevésbé feltűnőek, mint a hullámok, mégis feltűnnek a szemlélőnek az üvegtáblához képest kis szögben az üvegen keresztül szemlélt tárgyakra gyakorolt torzító hatása miatt. Egy további hibatípus átlós (ferde) és függőleges vonalak egymást metsző nyalábjaiként jelenik meg, főként a szalagszélesség irányában vett külső részeiben, és ezek az átlós vonalak az oldalsó peremtartományoktól a szalag középső része felé felfelé haladnak. Ez a hibafajta többek között annak tulajdonítható, hogy a húzókamrában a hőkezelőaknából a húzókamra falai mentén visszafelé áramló gázok egy része a szalag peremtartományain át felfelé ferde pályák mentén mozog — amint már említettük — és hogy hidegebb levegő szivárog be a húzókamrába annak falain keresztül. Számos esetben előfordul húzott síküvegnél olyan hiba, amely kontúrvetítő készülékben korlátozott hosszúságú sötét sávokként jelenik meg. Ezek a hibák la továbbiakban „sötét sávok") hosszúkás, sekély felületi benyomódások. A hullámoktól eltérőleg ezek a hibák nem folyamatosan haladnak a szalag hosszában, de sokkal hosszabbak, mint a „kalapács-nyomok" és a hosszúságuk néha eléri vagy meg is haladja az 50 cm-t. Ezek a sötét sávok általában nem tűnnek fel rendes szemlélés mellett, azonban, hacsak nagyobb hibák nem fedik el, feltűnőek; ha a síküvegen át az üvegtáblához képest kis (15°-nál kisebb) szögben fénysugarat vetítünk egy diffuzor ernyőre. A hullámok formájában jelentkező felületi hibák szükségképpen együtt járnak a síküveg vastagságának helyenként fellépő kisebb változásaival, azonban a síküvegnek általános és nagyobb vastagság változásai is vannak. Ezek az általános vastagságváltozások nem felületi hibákból adódnak, hanem az üvegolvadékból a szalag szélességének különböző részeibe jutó üvegolvadék viszkozitásának változásai következtében jelentkező .minőségkülönbségekből. Abban az esetben, ha a szalag felületein hullámok jelentkeznek, az általános vastagságváltozások az üvegtáblán keresztirányban különböző helyeken mérhető vastagság-eltéréseket okoznak. Az a törekvés, hogy jobban megközelítsék olyan húzott síküveg ideális előállítását, amely teljesen mentes optikai hibáktól, kiterjedt kutatómunkára ösztönzött az üvegiparban, olyan irányban, hogy kedvezőbb hőeloszlást biztosítsanak abban a környezetben, amelyen keresztül az üvegszalag húzása és hűtése történik. Ennek eredményeként számos javaslat született azzal a 'céllal, hogy előre meghatározható és kedvezőbb hőmérsékletprofilt lehessen létesíteni az üvegszalag pályáján keresztirányban, abban a tartományban, ahol az üvegszalagot alkotó üvegnek még nagyon alacsony a viszkozitása és a leginkább hajlamos deformációra a helyi hőmérsékletváltozások hatására. A javaslatok valójában arra irányultak, hogy előre meghatározott hőmérsékleti és sebesség-jellemzőkkel rendelkező gázáramlást hozzanak létre a húzókamra alsó részében, és ezzel helyettesítsék a különböző konvekciós áramok rendezetlen eloszlásban jelentkező hűtőhatását, vagy pedig, hogy befolyásolják ezeket a konvekciós áramlásokat a húzókamra alsó részében és ezáltal módosítsák eloszlásukat az üvegszalag pályáján keresztirányban. A gyakorlatban az eddigi javaslatok közül néhány alkalmasnak bizonyult arra, hogy javítani lehessen a síküveg optikai minőségét, nevezetesen a hullámok előfordulásának kiküszöbölése vagy csökkentése révén. Mindazonáltal, a korrekciós intézkedések kifejlesztésére és továbbfejlesztésére irányuló törekvések ellenére a síküvegen előfordulnak bizonyos kisebb felületi hibák, amelyek bár nem rontják a síküveg optikai minőségét olyan mértékben, mint a hullámok, mégis optikai torzítást okoznak és alkalmatlanná teszik a síküveget olyan esetekben történő alkalmazásra, amikor igen jó optikai tulajdonságú síküvegre van szükség. Ezek az említett kisebb hibák az előzőleg már tárgyalt „sötét sávok". A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a hibák akkor is megmaradnak, ha a hűtés egyenetlenségei tekintetében ismert korrekciós intézkedéseket végrehajtják. Ily módon, a technika mai állásának megfelelően, meg kellett találni azt az eljárást, amelynek segítségével olyan síküveget lehet előállítani, amelynek sík felületei vannak és egyenletes a vastagsága, és amely emellett optimális optikai minőséggel rendelkezik, ugyanakkor pedig megbízható egyenletességgel húzható. A találmány célja, hogy olyan további korrekciós intézkedést szolgáltasson, .amely a húzott üvegszalag felületeit befolyásoló körülményeket oly módon szabályozza, hogy ezáltal tovább javul a síküveg elérhető minősége. A találmány célja különösképpen olyan korrekciós intézkedés létrehozása, amelynek segítségével meg lehet szüntetni, vagy csökkenteni lehet a „sötét sávok" előfordulását. A találmány ennek megfelelően eljárás síküveg előállítására, amelynél egy húzási tartományba üvegolvadékot juttatunk és ebből a tartományból folyamatos szalagot húzunk, amelyet az üveg megszilárdulását és lehűlését biztosító zónákon vezetünk keresztül, és amelyre 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3