164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
Í644É9 21 22 vítése a hőkezelőakna kémény-hatásával párosulva azt okozza, hogy forró koinvekoiós gázáramok keletkeznek az üvegszalag középső része mentén. Ezek a felszálló gázáramok nem csupán a húzókamrából származnak, hanem olyan gázt is tartalmaznak, amely a 13 és 14 L-alakú tömbök alatti tartományból jutott a húzókamrába. A középen felfelé haladó konvekciós áramokhoz képest ellenáramban hidegebb gázáramok haladnak, amelyek all hőkezelőakna falai 'mentén leszállnak és a 19 és 20 felfogótaknők által meghatározott résen keresztül a 10 húzókamrába jutnak. Amikor ezek a leszálló gázáramok belépnek a húzókamrába, expandálnak, és turbulenciát hoznak létre. Ezt a turbulenciát elősegíti a felfelé haladó forró fő-gázáramok sebességnövelési tendenciája és expandálási hajlama a húzókamra felső részében. A húzókamra felső részében ily módon kialakuló turbulens áramok és a függőlegesen haladó fő-konvekciós áramok kölcsönhatása a húzókamrának ebben a részében igen bonyolult áramlási rendszert hoz létre. Amint az előzőkben már kifejtettük, a találmány szerinti speciális korrekciós intézkedések révén elért eredmények arra a feltételezésre vezettek, hogy ez a komplex áramlási rendszer nagymértékben — ha nem teljes egészében — felelős a húzott síküvegben jelentkező ún. sötét sávok előfordulásáért. Ahhoz, hogy meggátoljuk, vagy legalább radikális módon csökkentsük a húzott síküvegben ezeknek a speciális hibáknak az előfordulását, a találmány értelmében gázkiszorító erőket fejtünk ki annak érdekében, hogy a gázok fluktuáló mozgását hozzuk létre az üvegszalag pályájára keresztirányban legalább egy olyan zónában, ahol az üveg viszkozitása az említett 107 -6 poise és 10 13 poise határérték között van. A gázkiszorító erőket oly módon fejtjük ki, hogy gázt fúvatunk az üvegszalag környezetébe ejefetor-párnákon keresztül, amelyek az üvegszalag pályájának ellentétes oldalain vannak elhelyezve a hőkezelőakna alacsonyabban fekvő részében. Az üvegszalag pályájának egyik oldalán a 30, 32 ejektorpár van elhelyezve — amint ez világosan látható a 2. ábrából —, míg az üvegszalag pályájának ellentétes oldalán hasonló ejektorpár helyezkedik el, amelyből csupán az egyik 31 ejektort tüntettük fel a rajzon i(l. 1. ábra). Az ejektorok a 19 és 20 felfogó teknők és hőkezelőaknában levő első, 12 görgőkből álló görgőpár közötti szinten vannak elhelyezve. Mindegyik ejektorpár ejektorai az üvegszalag pályájának egyik oldalán, az üvegszalag ellentétes szélei mellett vannak elhelyezve, mégpedig oly módon, hogy a gázt az üvegszalag mozgási vonalára lényegében merőleges irányban és az üvegszalag felületeivel lényegében párhuzamosan fúvatják az üvegszalag környezetébe. Az ejektorpár ejektorai az üvegszalag pályájára keresztben egymással pontosan ellentétes irányban vannak beállítva. Amint a 2. ábrából kitűnik, a 30 és 32 ejektorok a 33, 34 vezetékek révén a 35 gázelosztóhoz vannak kapcsolva, amely elektromos vezérlésű pillangószeleppel van ellátva. A pillangószelep helyzete határozza (meg, hogy az elosztóhoz egy nem ábrázolt tápforrásból érkező nyo-5 más alatt álló gáz, a 30 ejektorba vagy a 32 ejektorba legyen betáplálva. A pillangószelep oly módon van vezérelve, hogy a gáz először az egyik ejektorba jut, majd a másikba és így tovább felváltva, úgyhogy a gáz először az üveg-10 szalag pályájára keresztben az egyik -irányban, majd az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányban van futtatva az üveg húzása közben. Az ejektorakon átvezetett gázt előzőleg melegítjük, mégpedig oly módon, hogy nem 15 ábrázolt forróbb közeggel üzemelő, hőcserélőkön vezetjük át. Megfelelő kísérleteket hajtottunk végre, amelyek során a gázt az ejektoroikba 400 g/cm2 nyomáson vezettük be, és az ejektorok által ki-20 bocsátott gázáramok sebessége 10 m/sec volt. A 35 gázelosztóban a pillangószelep -oly módon volt vezérelve, hogy az egyes ejektorok minden egyes működési ciklusát alkotó erőkifejtési periódus és ezt követő „holt"-periódus, közötti 25 arány 1 : volt. Mindegyik ciklus időtartama 20 másodperc volt. Azt tapasztaltuk, hogy a gáznak az üvegszalag pályájára keresztirányban történő mozgatása következtében jelentősen csökkent a sötét sávok előfordulása a húzott síküvegben. 30 A síküveg minőségének hasonló javulását értük el egy másik kísérlet során, amelynél az üvegszalag pályájára keresztben fúvatott gáz irányát minden percben egyszer ellentétesre változtattuk, a gáz nyomásának és az ejektorhoz vezetése szállítási sebességének megfelelő beállítása mellett. Az ismertetett eljárás egy módosított változatánál olyan 30, 32 ejektorokat alkalmaztunk, .„ amelyek nem a függőleges hőkezelőakna alsó végénél, hanem közvetlenül a 19, 20 felfogóteknők alatt azaz pontosan a 107 > 6 poise értékű viszkozitási szint alatt voltak elhelyezve, és pontosan ugyanúgy voltak működtetve, mint az á5 1. és 2. ábrák alapján leírt eljárás során. Azt tapasztaltuk, hogy az ejektorok ilyen alacsony szinten történő működtetése révén előállított gázmozgásoik jelentős javulást eredményeztek az üveg minőségében, amennyiben a sötét sávok 50 előfordulása, amelyek iákkor jelentkeztek, ha az üveget ilyen ejektorok működtetése nélkül húztuk, csaknem tökéletesen megszűnt. Ebben az esetben azonban az eredmény a peremrészeken kevésbé kielégítő volt, mintha az ejektorokat az 55 1. ábrán feltüntetett helyzetben használtuk. A 3. ábra egy tipikus, a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmazható ejektort tüntet fel. Az ejektor ún. Giffard-, vagy Venturi-típusú. Az ejektornak 36 kivezetőcsöve van, 60 amelyből a gáz a 37 kibocsátónyíláson át távozik a körülötte elhelyezkedő köpenyen belül, amelynek egyik 38 végrésze konvergál azon tartomány felé, ahol a gáz kiáramlik a 36 kivezetőcsőből, és a másik 39 végrésze ettől a 65 tartománytól kezdve bővül. Az ilyen típusú ejek-35 11
