164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164429 23 ÍÍ4 tor használata jelentős előnyökkel jár; ilyenek különösen a nyomás alatt álló gáz felhasznált mennyiségénélj elentkező megtakarítás, hőmeg­takarítás — mivel az áramlásban résztvevő gá­zok magasabb hőmérsékletet érnek el —, a környező gázok nagy mennyiségének bevonása, valamint olyan gázáramlási sebesség biztosítása, amely jelentősen meghaladja az ejektor kiveze­tőcsövén áthaladó gáz szállítási sebességét. Megfigyeltük, hogy elegendő előzőleg mintegy 60 C°-ra hevített levegőt a rendszerbe juttatni. Ennek a befúvatott levegőnek az ejektor külső köpenyén belül a környező gázzal történő keve­rése után az ejektort elhagyó és az üvegszalag szabad környezetébe belépő gázkeverék hőmér­séklete nagymértékben megközelíti az e tarto­mányban uralkodó normál környezeti hőmérsék­letet. Alternatívaként, ahelyett, hogy a gázkiszorító erőket az üvegszalag környezetébe gáz foefúva­tásával fejtenénk ki, ezeket az erőket előállít­hatjuk mechanikai eszközökkel is, amint ezt a 4. ábrán feltüntettük. Ez az ábra metszetben mutatja egy, a találmány szerinti eljárás foga­natosítására szolgáló, eltérő kialakítású, üveg­húzó berendezés 40 hőkezelőaknáját. Az ezen a hőkezelőaknán áthúzott üvegszalagot 41 hivat­kozási számmal tüntettük fel. Az üvegszalag síkjához képest mindkét oldalon egy-egy kis­méretű 42, 43 légcsavar van felszerelve a 45, 46 szárakra, amelyek áthaladnak a 40 hőkezelő­akna egyik oldalán olyan szinten, ahol az üvegszalagot alkotó üveganyag viszkozitása nem kevesebb, mint 1010 poise. A szárak 47, 48 elekt­romotorokhoz vannak kapcsolva, amelyek vi­szont a 49 vezérlőegységre vannak kötve. A lég­csavarokat a hőkezelőaknában olyan szinten helyezhetjük el, amely megfelel az ejektorok elhelyezésének az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ismertetett megoldásoknál, azaz a felfogóteknők és az első húzógörgőpár közötti szinten. A 49 vezérlőegység működése révén először a 42 légcsavar, majd utána a 43 légcsavar jön forgásba, és így tovább felváltva a síküveg hú­zása során. Más szavakkal mindegyik légcsavar arra alkalmas, hogy periodikusan gázkiszorító erőt fejtsen ki az üvegszalag egyik oldalán, az üvegszalagra keresztben egy irányban. A 42 lég­csavar forgása okozza a gázok mozgatását az ábrán teljes vonalakkal feltüntetett nyilak irá­nyában, míg a 43 légcsavar ezt követő forgása okozza a gázok mozgását a szaggatott vonalak­kal bejelölt nyilak irányában. A 49 vezérlőegy­ség úgy működik, hogy az egyik légcsavart már megindítja, amikor a másik légcsavar forgása lelassul, úgyhogy rövid átfedési idő van a mű­ködésükben. A 4. ábrán feltüntetett rendszerrel végzett kí­sérlet során mindegyik légcsavar egy-egy for­gási és ezt követő holt-periódusból álló üzeme­lési ciklusa 4—10 másodikperc időtartamú volt. E kísérletek során jelentős javulást tapasztal­tunk a síküveg minőségében a légcsavarok mű­ködésének eredményeként, amennyiben az üveg lényegében nem tartalmazott sötét sávokat. Előnyös hatásúnak bizonyult, ha a légcsavar forgását az- üvegszalagnak a kádkemenoe vég-5 része felé' fordított oldalán hosszabb időn ke­resztül tartottuk fenn, mint a másik oldalon levő légcsavarnál. Egy kísérlet során, amely nagyon kielégítő eredményekre vezetett, és amelyben 10 másodperces ciklusidőt alkalmaz-10 tunk, a 43 légcsavar i(amely a kádkemence vég­része felé van fordítva) forgási periódusa 6 másodperc, a másik 42 légcsavar forgási perió­dusa pedig 4 másodperc volt. Ha a különböző légcsavaroknál egy cikluson belül, eltérő forgási 15 periódusokat alkalmazunk, számításba kell ven­ni a környezeti viszonyok különbözőségének ha­tását az üvegszalag két oldalán, ami abban jut kifejezésre, hogy az egyik oldalon nagyobb a sötét sávok keletkezésének valószínűsége, mint 20 a'másik oldalon. Egy másik, eltérő megoldásnál, amelyet kí­sérletekkel vizsgáltunk és eredményesnek talál­tunk, a légcsavarokat úgy szereltük fel, hogy száraik az üvegszalaggal párhuzamos síkban a 25 vízszinteshez képest szögben álltak, és a lég­csavarok főként az üvegszalag pályájára ke­resztben, ferdén felfelé irányuló hatásvonalú erőket fejtettek ki. Egy további módosított változatnál a légcsa­varokat a húzókamra felső részében olyan szin­ten szereltük fel, ahol az üveg viszkozitása kis­mértékben meghaladta a 107,6 poise értéket. Azt tapasztaltuk, hogy az üvegben a sötét sávok ke­letkezési hajlamának meggátlása terén, nagyon kielégítő eredmények voltak elérhetők. Az 5. ábra az 1. ábrán feltüntetetthez hasonló típusú üveghúzó berendezés egy részletét mu­tatja. Az 5. ábrán feltüntetett megoldás eseté-40 ben az 50 üvegszalagot a húzókamra falainak részeit alkotó két 51 és 52 L-alakú tömb között húzzuk felfelé. Az üvegszalag felfelé áthalad a húzókamra felső részében elhelyezett 53 és 54 járulékos hűtőszerkezetek között, majd az 55 45 és 56 felfogóteknők közötti résen át belép a hő­kezelőaknába. Az üvegszalagot a hőkezelőaknán keresztül az itt elhelyezett 57 görgőkből álló görgőpárok húzzák felfelé. A rajzon feltüntettük azt a szintet, ahol a felső viszkozitási határ-50 érték — 1013 poise — elhelyezkedik. A találmány szerinti eljárás megfelelő foga­natosítási módja értelmében a gázkiszorító erő­ket az edzőkamrában olyan zónában fejtjük ki, amely kismértékben az említett felső viszkozi-55 tási határ szintje alatt helyezkedik el, mégpedig oly módon, hogy az üvegszalag környezetébe gázt vezetünk először egy ejektorpár egyik, majd a másik ejektorán keresztül, amelyek az üvegszalagnak azonos oldalán, és az üvegszalag 60 ellentétes peremrészei szomszédságában vannak elhelyezve. Az egyik ilyen ejektor az 5. ábrán 58 hivatkozási számmal fel van tüntetve. Az üvegszalagnak az az oldala, amelyen az ejekto­rok el vannak helyezve, a kádkemence végrésze 65 felé fordított oldal. Az ejektorokhoz nyomás 30 35 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom