164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

3 164429 4 sokra jellemző különféle termikus és reológiai körülmények miatt. Mindegyik ismert síküveg-húzási eljárásnál közös, hogy az üvegolvadék-szalagot a húzási tartományból egy húzókamrán keresztül húzzák, .amelyben a szalag .méreteit tekintve rögződik, majd a szalagot átvezetik egy aknán, amelyben a szalag fokozatosan lehűl mielőtt a vágásra sor kerülne. Az említett akna, amely hőkezelőaknaként ismert, lehet a húzókamra felett elhelyezett függőleges akna, mint pl. a klasszikus Pittsburgh-eljárásnál. Másik lehetőség, hogy az akna vízszintes helyzetű, és ebbe a szalag terelőgörgőn való áthaladás és irányváltoztatás után jut be. Vízszintes aknát használnak a klasszikus Libbey—Owens-eljárásnál. Természetesen a hagyományos eljárások számos változata lehetséges, és egy adott eljárás különböző típusú hagyományos eljárások jellemzőit testesítheti meg. Példaként említjük, hogy vízszintes akna használható egyes olyan eljárásoknál, amelyeknél a szalagot ugyanúgy nagyobb mélységű üvegolvadék-fürdőből húzzák, mint a klasszikus Pittsburgh-eljárásnál, azonban a szalagot terelőgörgőn vezetik át, mint a klasszikus Libbey—Owens-el j árasnál. Az üvegszalag minden ismert üveghúzási eljárásnál ki van téve környezeti gázáramok hatásának, amelyek a szalagra olyan hűtőhatást gyakorolnak, amely sem időben sem térben nem egyenletes. Ezeknek az áramoknak különféle oka lehet. A húzókamra és a hőkezelőakna összekapcsolása révén a hőkezelőaknában kéményhatás lép fel, aminek eredményeként természetes lézhuzat-áramok rendszere jön létre, és halad át a húzókamrán és a hőkezelőaknán. A szalag középső tartománya mentén ugyanakkor forró gázáramok haladnak felfelé a a rendkívül forró húzási tartományból, a húzókamrán keresztül a hőkezelőakna felé, és hidegebb gázáramok haladnak vissza a húzókamra felé a hőkezelőaknából a berendezés falai mentén. A kéményhatás különösen erőteljes, ha a hőkezelőakna függőleges. A kéményhatás azonban igen jelentős tényező a klasszikus Libbey—Owens- vagy Colburn-eljárásnál és egyéb, vízszintes hőkezelőaknát alkalmazó eljárásoknál is. Az említett kéményhatás által keltett felszálló forró gázáramok hőmérséklete és sebessége megnövekszik, miközben a gázáramok áthaladnak a húzókamrán, és a kamra felső részében turbulenciát hoznak létre. E turbulens áramok és a húzókamrából a hőkezelőakna felé és vissza haladó természetes léghuzat-áramok között kölcsönhatás van. Ez a kölcsönhatás komplex áramlási rendszert hoz létre, amely hozzájárul a szalagban fellépő hátrányos hőeloszlás, előidézéséhez. A hőkezelőaknából a húzókamrába visszafelé haladó hidegebb gáz egy része általában a húzókamrán belül, annak falai mentén lefelé halad, majd miután felmelegszik, befelé és kissé felfelé haladó ferde pályán mozogva találkozik a felfelé haladó fő konvekciós gázárammal az üvegszalag pályájának középső hosszanti része mentén. A hidegebb gáz egy részének ilyen áramlása révén hidegebb gáz halad át az üveg-5 szalag pályájának szélein, és ez ugyancsak hátrányos körülményeket hoz létre. A környezeti körülményekben jelentkező termikus heterogenitás további oka az, hogy a környező levegő szivárgó áramai bejutnak a 10 húzókamrába a tűzálló anyagú falak repedésein át, vagy az e falakon át a húzókamrába benyúló szerkezeti elemek között alkalmazott kapcsolatok tömítetlenségei révén. A hátrányos környezeti gázáramok még to-15 vábbi oka a húzókamrákban adott esetben elhelyezett hűtőszerkezet vagy hűtőszerkezetek jelenléte. A hűtőszerkezetet általában az üvegszalag egyik vagy mindkét oldalán szokás elhelyezni, a kiindulásához egészen közeli szinten, 20 annak érdekében, hogy meggyorsítsák az olvadék-tömegből húzott szalag hűtését. Az ilyen hűtőszerkezetek által lebűtött gázok igyekeznek leszállni a húzási zónában az üvegolvadék felé, és megváltoztatják a hő eloszlást az előbb 25 említett kéményhatás által létrehozott felfelé haladó áramlásban. Igen nehéz kiküszöbölni a hőmérsékletkülönbségeket az ilyen leszálló hűtött gázokban a szalag szélességének egyik és egy másik - szakasza között. Természetesen a 30 gázok hőmérséklet különbségei a hűtési művelet során hátrányos hatást gyakorolnak a húzott üvegszalagra, mivel olyankor hatnak üvegszalag felületére, amikor az üveg még nagyon alacsony viszkozitású. 35 Egyes eljárásoknál a húzókamrában egy vagy több járulékos hűtőszerkezet van magasabb szinten elhelyezve. Minden ilyen járulékos, magasabb szinten elhelyezett hűtőszerkezet tovább .„ növeli az üvegszalag hűtési sebességét, azonban az ilyen hűtőszerkezet befolyása a húzókamrában kialakuló konvekciós áramlásokra teljesen eltérő a szalag kiindulása közelében elhelyezett hűtőszerkezetétől. Az ilyen magasabb szinten 45 előforduló termikusán heterogén gázáramok a rájuk jellemző áramláskép és sebesség következtében, sajátos hatást gyakorolnak az üvegszalagra és a szalag felületeinek állapotára a húzókamra e magasabb szakaszában. 50 Ismeretes, hogy a környezeti gázáramok egyenetlen hűtőhatása okozza a húzott síküveg geometriájában jelentkező hibákat. Pontosabban megfogalmazva, az egyenetlen hűtőhatás következtében nem lehet olyan síküveget húzni, 55 amelynek felületei valóban síkpárhuzamosak minden egyes pontjukon. Mivel az üvegtábla felületei nem tökéletesen síkpárhuzamosak, az ilyen síküveg a rajta áthaladó fénysugarak törését (szögelhajlását) okozza, úgyhogy az ilyen 60 üvegen át szemlélt tárgyak bizonyos körülmények között torzítottan látszanak. Az ilyen hibák a húzott síküvegben különféle típusúak lehetnek. Egyes hibák hullámok alakjában jelentkeznek, amelyek az üveg húzási 65 irányával többé-kevésbé párhuzamosan futnak. 2 ,. ; fi'**