164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

3 164429 4 sokra jellemző különféle termikus és reológiai körülmények miatt. Mindegyik ismert síküveg-húzási eljárásnál közös, hogy az üvegolvadék-szalagot a húzási tartományból egy húzókamrán keresztül húz­zák, .amelyben a szalag .méreteit tekintve rögző­dik, majd a szalagot átvezetik egy aknán, amelyben a szalag fokozatosan lehűl mielőtt a vágásra sor kerülne. Az említett akna, amely hőkezelőaknaként ismert, lehet a húzókamra felett elhelyezett függőleges akna, mint pl. a klasszikus Pittsburgh-eljárásnál. Másik lehető­ség, hogy az akna vízszintes helyzetű, és ebbe a szalag terelőgörgőn való áthaladás és irány­változtatás után jut be. Vízszintes aknát hasz­nálnak a klasszikus Libbey—Owens-eljárásnál. Természetesen a hagyományos eljárások számos változata lehetséges, és egy adott eljárás kü­lönböző típusú hagyományos eljárások jellem­zőit testesítheti meg. Példaként említjük, hogy vízszintes akna használható egyes olyan eljá­rásoknál, amelyeknél a szalagot ugyanúgy na­gyobb mélységű üvegolvadék-fürdőből húzzák, mint a klasszikus Pittsburgh-eljárásnál, azon­ban a szalagot terelőgörgőn vezetik át, mint a klasszikus Libbey—Owens-el j árasnál. Az üvegszalag minden ismert üveghúzási el­járásnál ki van téve környezeti gázáramok ha­tásának, amelyek a szalagra olyan hűtőhatást gyakorolnak, amely sem időben sem térben nem egyenletes. Ezeknek az áramoknak külön­féle oka lehet. A húzókamra és a hőkezelő­akna összekapcsolása révén a hőkezelőakná­ban kéményhatás lép fel, aminek eredménye­ként természetes lézhuzat-áramok rendszere jön létre, és halad át a húzókamrán és a hőkezelő­aknán. A szalag középső tartománya mentén ugyanakkor forró gázáramok haladnak felfelé a a rendkívül forró húzási tartományból, a hú­zókamrán keresztül a hőkezelőakna felé, és hi­degebb gázáramok haladnak vissza a húzókam­ra felé a hőkezelőaknából a berendezés falai mentén. A kéményhatás különösen erőteljes, ha a hőkezelőakna függőleges. A kéményhatás azonban igen jelentős tényező a klasszikus Libbey—Owens- vagy Colburn-eljárásnál és egyéb, vízszintes hőkezelőaknát alkalmazó el­járásoknál is. Az említett kéményhatás által keltett fel­szálló forró gázáramok hőmérséklete és sebes­sége megnövekszik, miközben a gázáramok át­haladnak a húzókamrán, és a kamra felső ré­szében turbulenciát hoznak létre. E turbulens áramok és a húzókamrából a hőkezelőakna felé és vissza haladó természetes léghuzat-áramok között kölcsönhatás van. Ez a kölcsönhatás komplex áramlási rendszert hoz létre, amely hozzájárul a szalagban fellépő hátrányos hő­eloszlás, előidézéséhez. A hőkezelőaknából a húzókamrába visszafelé haladó hidegebb gáz egy része általában a húzó­kamrán belül, annak falai mentén lefelé halad, majd miután felmelegszik, befelé és kissé fel­felé haladó ferde pályán mozogva találkozik a felfelé haladó fő konvekciós gázárammal az üvegszalag pályájának középső hosszanti része mentén. A hidegebb gáz egy részének ilyen áramlása révén hidegebb gáz halad át az üveg-5 szalag pályájának szélein, és ez ugyancsak hátrányos körülményeket hoz létre. A környezeti körülményekben jelentkező ter­mikus heterogenitás további oka az, hogy a környező levegő szivárgó áramai bejutnak a 10 húzókamrába a tűzálló anyagú falak repedésein át, vagy az e falakon át a húzókamrába be­nyúló szerkezeti elemek között alkalmazott kap­csolatok tömítetlenségei révén. A hátrányos környezeti gázáramok még to-15 vábbi oka a húzókamrákban adott esetben el­helyezett hűtőszerkezet vagy hűtőszerkezetek jelenléte. A hűtőszerkezetet általában az üveg­szalag egyik vagy mindkét oldalán szokás el­helyezni, a kiindulásához egészen közeli szinten, 20 annak érdekében, hogy meggyorsítsák az olva­dék-tömegből húzott szalag hűtését. Az ilyen hűtőszerkezetek által lebűtött gázok igyekez­nek leszállni a húzási zónában az üvegolvadék felé, és megváltoztatják a hő eloszlást az előbb 25 említett kéményhatás által létrehozott felfelé haladó áramlásban. Igen nehéz kiküszöbölni a hőmérsékletkülönbségeket az ilyen leszálló hű­tött gázokban a szalag szélességének egyik és egy másik - szakasza között. Természetesen a 30 gázok hőmérséklet különbségei a hűtési műve­let során hátrányos hatást gyakorolnak a húzott üvegszalagra, mivel olyankor hatnak üvegszalag felületére, amikor az üveg még nagyon ala­csony viszkozitású. 35 Egyes eljárásoknál a húzókamrában egy vagy több járulékos hűtőszerkezet van magasabb szinten elhelyezve. Minden ilyen járulékos, ma­gasabb szinten elhelyezett hűtőszerkezet tovább .„ növeli az üvegszalag hűtési sebességét, azonban az ilyen hűtőszerkezet befolyása a húzókamrá­ban kialakuló konvekciós áramlásokra teljesen eltérő a szalag kiindulása közelében elhelyezett hűtőszerkezetétől. Az ilyen magasabb szinten 45 előforduló termikusán heterogén gázáramok a rájuk jellemző áramláskép és sebesség követ­keztében, sajátos hatást gyakorolnak az üveg­szalagra és a szalag felületeinek állapotára a húzókamra e magasabb szakaszában. 50 Ismeretes, hogy a környezeti gázáramok egye­netlen hűtőhatása okozza a húzott síküveg geo­metriájában jelentkező hibákat. Pontosabban megfogalmazva, az egyenetlen hűtőhatás kö­vetkeztében nem lehet olyan síküveget húzni, 55 amelynek felületei valóban síkpárhuzamosak minden egyes pontjukon. Mivel az üvegtábla felületei nem tökéletesen síkpárhuzamosak, az ilyen síküveg a rajta áthaladó fénysugarak tö­rését (szögelhajlását) okozza, úgyhogy az ilyen 60 üvegen át szemlélt tárgyak bizonyos körülmé­nyek között torzítottan látszanak. Az ilyen hibák a húzott síküvegben külön­féle típusúak lehetnek. Egyes hibák hullámok alakjában jelentkeznek, amelyek az üveg húzási 65 irányával többé-kevésbé párhuzamosan futnak. 2 ,. ; fi'**

Next

/
Oldalképek
Tartalom