164399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek
164399 17 A kiindulóanyag előállítása 18 a) 0,6 mól foszgén 500 ml toluollal készített oldatához 0—10 C°-os hőmérsékleten 30 perc leforgása alatt hozzácsepegtetünk 1 mól benz- 3 imidoetilétert. Egy órai 0—10 C°-on történő keverés után a szuszpenzión 30 percen keresztül nitrogéngázt fúvatunk. A kivált benzimidoetiléter-hidroklorid szűréssel történő eltávolítása után a szűrletet betörnényítjük. Maradékként a nem nagyon állandó (la) képletű savkloridot kapjuk. b) 29,9 g hidroxilamin • BCl-t, 64 ml piridint és 600 ml toluolt 30 percen át melegítünk. Az 15 elegyet ezután 20 C°-ra hűtjük, majd utána 20 perc leforgása alatt 20—30 C°-on belecsepegtetjük az (la) képletű vegyületet, amelyet előzőleg 200 ml tetrahidrofuránban oldottunk. A szuszpenziót -3 óra hosszat tartó főzés után 20 teljesen betörnényítjük és a maradékhoz 300 ml vizet adunk. Az i(lfo) képletű vegyület kivált kristályai feldolgozás és toluolból való átkristályosítás után 198-499 C°-on olvadnak. A kiindulóanyag előállítása 25 Az (1) képletű hatóanyag előállítása 16j2 g 3-hidroxi-5^fenil-l,2,4-oxadiazolt, 13,85 g káliumkarbonátot és 280 ml acetonitrilt 2 óra 30 hosszat 70 C°-on keverünk. Ezután a szuszpenziót 50 C°-ra hűtjük és 30 perc leforgása alatt hozzácsepegtetünk 15,8 ml 85 ml acetonitrilben oldott klórtiofoszforsavdietilésztert. Ezt követően a szuszpenziót 22 óra hosszat 50—55 C°-on 35 keverjük, utána pedig 20 C°-ra hűtjük, szűrjük és teljesen betörnényítjük. Ily módon az (1) képletű hatóanyagot kapjuk, amelynek kovasavgélen történő kromatografálása után halványsárga folyadékot kapunk. E folyadék tö- á0 rési indexe: n20 o == 1,5388. B. 0,0-dietil-0-[5-terc.butil-l,2,4-oxadiazolil-(3)]-tiofoszfát előállítása — 45 14,4 g hidroxilaminhidrokloridot és 28,5 g hamuzsírt feliszapolunk 300 ml tetrahidrofuránban és a szuszpenziót 2 óra hosszat vissza- 50 folyatás közben melegítjük. Az elegyhez ezután 30—35 C°-on 20 perc leforgása alatt hozzácsepegtetünk 25,4 g (CH3 ) 3 — CO—NCO képletű vegyületet. A reakcióelegyet két óra hosszat viszszafolyató hűtő alatt melegítjük, utána pedig 55 a nem oldódott sókat szűrés útján elkülönítjük és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot .2 n NaOH-ban felvesszük és etilacetáttal egyszer extraháljuk. A vizes fázist 2 n sósavval megsavanyítjuk és ily módon a 60 (2a) képletű kristályos terméket kapjuk. E vegyület olvadáspontja éterből való átkristályosítás után 97—99 C°. 16,6 g 3Hhidroxi-5-terc.butil-l,2,4-oxadiazol 290 ml metiletilketonnal készített oldatához 20 C°on hozzáadunk 16,1 g káliumkarbonátot. Az elegyet 2 óra hosszat 70 C°-on keverjük és utána 50 C°-ra hűtjük, majd 21,7 g 90 ml metiletilketonban oldott klórtiofoszforsavdietilésztert adunk hozzá és az egészet 20 órán át 50— 55 C°-on keverjük. Az oldhatatlan sókat szűrés útján elkülönítjük és a szűrletet csökkentett nyomáson az oldószertől megszabadítjuk. Ily módon halványsárga olaj alakjában 33,4 g (2) képletű hatóanyagot kapunk, amelynek a törési indexe: n20 D = 1,6687. E példákban leírt módszer segítségével állítjuk elő a (3)—1(10) képletű vegyületeket is, amelyek közül a (4) képletű vegyület olvadáspontja pedig 49—52 C°. A többi vegyület törési indexe a következő: .(3): n20 D = 1,5307; (5): n24 D = = 1,4730; (6): n24 D = 1,4670, (7): nM D = 1,4810; (8): n24 D = 1,5175; (9): n 24 D = 1,4740; (10): n2 6 D 1,4680. A (2) képletű hatóanyag előállítása 65 2. példa: A. Inszekticid hatás rágás útján Dohány, és burgonyaszárakat 0,05% hatóanyagot tartalmazó vizes 'hatóanyagemulzióval (amelyet 10%-os emuigálható koncentrátumból készítettünk) permeteztünk be. A hatóanyagrész megszáradása után a dohánynövényeket bagolylepke hernyóival (Spedeptera litoralis), a burgonyaszárakat pedig burgonyabogár-lárvákkal (Leptinotarsa decernlineata) telepítettük be. A kísérletet 24 C°-on 60%-os relatív légnedvességű térben végeztük. B. Szisztemikus inszekticid hatás A szisztemikus inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os emulgálható koncentrátumból készítettünk) állítunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt, és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on 70%-os relatív légnedvesség mellett végeztük. A fenti kísérletekben az 1. példa szerinti vegyületek jó, rágás útján bekövetkező inszekticid hatást és jó szisztemikus inszekticid hatást mutattak. 3. példa: Hatás Chilo suppressalis ellen 6—6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Li lárvákkal (3—4 mm hosszú) két nappal a granulátum alakban jelenlevő hatóanyag alkalmazása után történt (felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/ha) Paddy-vízbe, amikoris a lárvákkal való fertőzés a leveleken történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. 9
