164399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek

164399 19 Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérletben jó hatást mutattak Chilo suppressalis ellen. 4. példa: • Sterilizált komposztföldet 25% hatóanyagot tartalmazó pernietezőporral homogénen összekeverünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektár legyen. A kezelt földdel fiatal Zuechetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) ültettünk be (3 növény edényenként). Közvetlenül ezután minden edényt 5 Aulacophora femoralis-lárvákkal, illetve Pachmodavagy Chortophila-lárvákkal megfertőztünk. Az ellenőrzést a lárvák kihelyezése után 4, 8, 16 és 32 nap elteltével végeztük. 80—100%-os pusztulás esetén az első hatásvizsgálat után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával 3 új Zucchetti-növényen 5 lárvával. Ha a hatás 80%-osnál kisebb volt, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyag/ha még mindig 100%-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetekre is végeztünk kísérleteket. Az 1. példa szerinti vegyületek a fenti kísérlet során jó hatást mutattak Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Ghortophilia-lárvák ellen. 5. példa: Hatás kullancsok ellen A) Rhipicephalus bursa B) Boophilus microplus (lárvák) 20 6. példa: Akaricid hatás vizsgálata Phaseolus vulgaris (bokorbab) növényeket 12 5 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett Tetranychus urticae példányokkal fertőzött levéldaráb ráhelyezése útján fertőztünk. A növényekre átment mozgékony fejlődési állapotú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítsé-10 gével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyagok emulziójával oly módon, hogy a permetlé lecsepegése ne történjen meg. Hét nap múlva binokuláris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken található eleven és elpusztult lár-15 vákat, kifejlett egyedeket, valamint a petéket és az ily módon értékelt hatást százalékokban fejeztük ki. A növényeket a kísérleti időtartam folyamán 25 C°-os hőmérsékleten tartottuk melegházban. 20 Az 1. példa szerinti hatóanyagok a fenti kísérletben kitűnő hatást mutattak a Tetranichus urticae kifejlett egyedei, lárvái és petéi ellen. 7. példa: 25 Fungicid hatás a) Hatás Piricularia oryzae Bri. és Cav. ellen Protektiv hatás Melegházban rizsnövényeket neveltünk és egy-30 szer 0,05% hatóanyagot tartalmazó vizes permetlével bepermeteztük őket. Két nappal ezután az így kezelt növényeket a Piricularia oryzae Bri. és Cav. konidiumaival megfertőztük és 5 napos tenyészidő után ellenőriztük nedves 35 kamrában a megtámadottság fokát. Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1—2 40 perc időre 2 ml vizes hatóanyag-emuulzióba merítettünk. Az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg 100, 10, 1 és 0,1 mg/liter hatóanyagtartalommal. Az üvegcsöveket ezután szabványos vattadugóval lezártuk és 45 a csöveket bedugaszolt felükkel lefelé fordítottuk, avégett, hogy a vatta a hatóanyagemulziót felszívja. A kísérlet értékelése kifejlett állatok esetében két hét elteltével, lárvák esetében pedig 50 két nap múlva történt. Minden kísérletet két párhuzamos sorozatban végeztünk. 55 A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz hasonló hígítási sorozattal dolgoztunk. Kísérleti állatokként 20—20 érzékeny, illetve OP-rezisztens lárvát használtunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vo- 60 natkozott). Az 1. példa szerinti hatóanyagok mindkét kísérlet-sorozatban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái, valamint a Boophilus microplus lárvái ellen. 65 Kurativ hatás Melegházban rizsnövényeket neveltünk és ezeket a növényeket Piricularia oryzae Bri. és Cav. konidiumaival fertőztük meg. Két nappal a fertőzés után a növényeket 0,05% hatóanyagot tartalmazó vizes permetlével bepermeteztük. 5 napos tenyészidő után nedves kamrában ellenőriztük a megtámadottság fokát. b) Hatás Phytophthora infestans ellen Solanum lycopersicumon Ugyanazon fajta és ugyanazon fejlődési állapotban levő Solanum lycopersicum növényeket 0,05%-os hatóanyagtartalmú permetlével (amelyet permetezőporként előállított hatóanyagkészítményből készítünk) permeteztünk be. Amikor a növények megszáradtak, a Phytophthora infestans zoospora-szuszpenzió jávai megfertőztük őket és 6 napon keresztül 18—20 C°-on nagy légnedvességű (95—100%) térben tartottuk ezeket a növényeket. Ezután az idő után jellegzetes levélfoltok mutatkoztak, amelyek száma és nagysága a vizsgált hatóanyag hatásosságának a mértéke. Az 1. példa szerinti vegyületek a fenti a) és b) kísérletekben jó fungicid hatást mutattak. 10