164391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-[p-(1-oxo-izoindolin-2-IL)-fenil]- (alfa-alkil)-ecetsavszármazékok előállítására
164391 3 4 a) o-ciano-benzilbromidot, — mely a kereskedelemben kapható orto^cianotoluol 150 C°-on végzett brómozásával állítható elő, egy II. általános képletű vegyülettel reagáltatunk, mely képletben X jelentése karboxil,- karbetoxi-vagy ciano-csoport és R jelentése megegyezik az előbb meghatározott csoportokkal. E vegyület a Il/a általános képletű vegyület (Bull. Soc. Chiim. France 866. old. 1960) nitrálásával kapott megfelelő nitroszármazék vas és ammóniumkloriddal vagy katalitikus hidrogénezéssel végzett redukciójával állítható elő. A reakciót az irodalomból ismert analóg vegyületek előállításához hasonlóan, kb. 75 C° és 85 C° közötti hőmérsékleten, poláris oldószerben, mint etanolban, metanolban és hasonló oldószerben hajtjuk végre. Így ezzel a reakcióval egy III. általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében R és X jelentése az előzőkiben megadott. A kapott vegyületet ezt követően megfelelő bázissal, pl. káliumkarbonáttal, káliumhidroxiddal vagy hasonló bázissá], vagy megfelelő savval, pl. koncentrált kénsavval kb. 75 C° és 180 C° közötti hőmérsékleten hidrolizálva a megfelelő I. általános képletű vegyületet állítjuk elő, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom. Ezt követően — amenynyiben szükséges —• az I. általános képletű vegyületet, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom, a szerves kémiában szokásos módszerek szerint kb. 60 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten a megfelelő alkohollal, vagy aminoalkohollal észterezzük vagy b) kereskedelemben kapható ftalidot egy II. általános képletű vegyülettel, 150 C° és 300 C° közötti hőmérsékleten reagáltatva IV. általános képletű vegyületet állítunk elő. Ebben a képletben X és R jelentése megegyezik az előbbiekkel. A kapott IV. általános képletű vegyületet ezt követően megfelelő bázissal pl. káliumkarbonáttal, káliumhidroxiddal vagy hasonló bázissal, vagy megfelelő savval, pl. koncentrált kénsavval, 75 C° és 180 C° közötti hőmérsékleten hidrolizálva a megfelelő I. általános képletű vegyületet állítjuk elő, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom. Ezt követően — amennyiben szükséges — a kapott I. általános képletű vegyületet, melynek képletében Rj jelentése hidrogénatom, a szerves kémiában szokásos módszerek szerint 60 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten e megfelelő alkohollal vagy aminő-alkohollal észterezzük. Vagy a c) V. Prey és P. Koudler-eljárása szerint előállított [Monat, für Chemie, 89. 505 (1958)] tioftalidot egy II. általános képletű vegyülettel reagáltatjuk 150 C° és 280 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen bombacsőben, és ezt követően a kapott IV. általános képletű vegyületet I. általános képletű vegyületté' hidrolizáljuk, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom. Ezt azután — amennyiben szükséges — az a) eljárásban leírt módon észterezzük. Vagy d) a kereskedelemben kapható ftalaldehideí. egy II. általános képletű vegyülettel 50 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten, poláros oldószerben, pl. dimetiMormamidban, dimetilszulfoxidban és hasonló oldószerben reagáltatunk. Az így kapott IV. általános képletű vegyületet ezt kö-5 vetően I. általános képletű vegyületté hidrolizáljuk, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom. Ezt azután — amennyiben szükséges — az a) eljárásban leírt módon észterezzük. Vagy e) kereskedelmi ftálsavanhidridet egy II. általános képletű vegyülettel 60 G° és 150 C° közötti hőmérsékleten reagáltatunk, az így kapott V. általános képletű vegyületet, melynek képletében X és R jelentése megegyezik az előbbiekkel, megfelelő redukálószerrel, pl. cinkkel és ecetsavval, vagy hasonló redukálószerrel 60 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten redukálva a megfelelő IV. általános képletű vegyületet állítjuk elő, melyből — ezt követően — hidrolízissel az I. általános képletű vegyületet állítjuk elő, melynek képletében Rí jelentése hidrogénatom, és amennyiben szükséges, a vegyületet az a) eljárás szerint észterezzük. Vagy f) egy, kereskedelemben kapható VI. általános képletű vegyületet, ahol R4 jelentése két hidrogénatom, két metil-csoport, vagy két etil-csoport, 80 C° és 280 C° közötti hőmérsékleten oldószer nélkül, vagy megfelelő oldószerlben egy II. általános képletű vegyülettel reagáltatunk. Az így kapott V. általános képletű vegyületet, amelynek képletében X és R jelentése megegyezik az előbbiekkel, ezt követően IV. általános képletű vegyületté redukáljuk, melyből hidrolízissel az I. általános képletű vegyületeket állítjuk elő. Ebben a képletben Rí jelentése hidrogénatom. Amennyiben szükséges, az a) eljárásnál ismertetettek szerint észterezzük a kapott vegyületet. Ebből a reakciósorozatból világosan kitűnik, hogy az I. általános képletű vegyületek, melyek képletében Rí jelentése etil-csoport, kívánság szerint előállíthatók úgy, hogy a b), c), d), e) és f) eljárásokat a IV. általános képletű vegyületeknél, melynek képletében X jelentése karbetoxi-csoport, megszakítjuk. Mint ahogy az előbbiekben leírtaik, az I. általános képletű vegyületek, melyek képletében Rí jelentése hidrogénatom, a szakember számára ismert módon és a szerves kémiában szokásos eljárások szerint észterezhetők olyan I. általános képletű vegyületeikké, melyek képletében R] jelentése más mint hidrogénatom. Így például azoknak az I. általános képletű vegyületeknek, melyeknek képletében Rj jelentése hidrogénatom, N,N-dimetilamino-etanoIlal képezett észter származékai előállíthatók az említett vegyületek tionilkloriddal, 60—90 C°-on, oldószer nélkül, vagy oldószerben végzett reakciójával, majd ezt követően a kapott savkloridok N,N-dimetilamino-etanollal való reagáltatásával szobahőmérsékleten, apoláros oldószerben, mint dioxánban, benzolban és hasonló oldószerben. Azok az I. általános képletű vegyületek, melyek képletében Rí jelentése hidrogénatom, a 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2