164372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszpik előállítására

SZABADALMI 164372 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (É) Bejelentés napja: 1972. XII. 15. (BA—2838) Nemzetközi osztályozás: A 23 1 1/315; 1/44 q^p Közzététel napja: 1973. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. X. 31. Feltalálók: Dr. György Gyula állatorvos, 75%, Rácz Dániel vegyészmérnök, 25%, Budapest Tulajdonos: Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, Budapest Eljárás aszpik előállítására A találmány eljárásra vonatkozik, amelynek révén magas zselatintartalmú aszpikot állítha­tunk elő, mesterséges zselatin alkalmazása nél­kül. Ismeretes, hogy a baromfifeldolgozás során termelődő melléktermékek (láb, fej, szárnyvég, stb.) nagyobb hányada csak állati takarmány­alapanyagként hasznosul. E melléktermékek je­lentős mennyiségű kocsonyásító kollagén (zse­latinképző) fehérjéket és íz-adó anyagokat tar­talmaznak. Célszerű lenne ezeket az értékes anyagokat úgy kivonni, hogy azokból mester­séges zselatin hozzáadása nélkül megfelelő minő­ségű aszpik legyen előállítható, jelenleg azon­ban nem ismernek olyan eljárást, amely lehető­vé tenné baromfihúsokból, illetve melléktermé­kekből zselatin alkalmazása nélkül történő asz­pik előállítását, ill. nincs olyan aszpikkészítési eljárás, amely magában foglalná az aszpik fa­gyasztással történő tartósítását is. Az ismert aszpikkészítési eljárások szerint kocsonyásító alapanyagként zselatint, illetve zse­latin hozzáadásával húsból, csontból készült főzőlevet alkalmazunk. Az eljárás lényegében két munkafázisból áll: a főzőlé elkészítéséből és a főzőlé tisztításából. A főzőlevet a fent nevezett kocsonyásító anya­gokból készítik, ízesítő anyagok felhasználásával. A megfelelő kocsonyásító állag eléréséhez ál­talában 8—10 súly% zselatin szükséges, attól 10 15 20 25 30 függően, hogy az aszpikot csupán vízből, ill. csont-hús főzetből állítják elő. A zselatin szük­ségletet illetően tehát nincs jelentős különbség a tekintetben, hogy az aszpikot vízből, vagy hús­csont alapanyagból készítik. Mindkét jelenleg ismert eljárás alkalmazása tehát közel azonos és viszonylag nagy mennyiségű zselatint igényel. A főzőlé tisztítását derítéssel végzik, általá­ban tojásfehérje alkalmazásával. A derítéses el­járással esetenként csak a művelet megismétlése által érhető el megfelelő tisztító hatás, függet­lenül attól, hogy a főzőlé csak zselatinoldatból, vagy zselatin és hús-csont főzet közös oldatá­ból áll. Ezen eljárás alkalmazhatósága folyama­tos nagyüzemi aszpik készítéséhez bizonytalan. A derített, majd szűrőruhán egyszerűen át­szűrt kész, tiszta aszpiklevet lehűlés után hűtő­szekrényben megdermesztik és felhasználásig itt tárolják. Az aszpik tárolhatósági ideje korlátozott. Emiatt a termék előállítása és felhasználása csak összehangolt időbeosztással történhet, s a ház­tartások részére is csak kis mennyiségben hoz­ható forgalomba. A találmány elé kitűzött cél az, hogy az említett melléktermékekből ezen értékes anya­got úgy vonjuk ki, hogy abból mesterséges zse­latin hozzáadása nélkül megfelelő minőségű aszpik legyen előállítható. A kitűzött célt, a találmány szerinti megol-164372

Next

/
Oldalképek
Tartalom